GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 19 percnyi olvasás
A Bloomberg felmérése szerint mind az 52 megkérdezett szakértő szeptemberi kamatemelésre számít a Bank of Japantól, a válaszadók 93 százaléka pedig januárig újabb szigorítást vár. A várakozások drámaian megváltoztak: míg júliusban a közgazdászok többsége félévenkénti emelésekkel számolt, most már 46 százalékuk negyedévenkénti kamatemelést tart valószínűnek. Az inflációs kockázatokat a legfrissebb adatok is alátámasztják, a japán vállalati termékárak augusztusban 7,6 százalékkal emelkedtek éves alapon. A piaci várakozásokat Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter határozott nyilatkozatai is formálták, amelyek a japán kormányt a jegybanki normalizáció támogatására ösztönzik.
A Bank of Japan várhatóan már a jövő héten megemeli irányadó kamatát, majd januárig újabb szigorítás következhet
– derül ki a Bloomberg közgazdászok körében végzett felméréséből. A várakozások alapján egyértelműen felgyorsulhat a japán jegybank monetáris politikájának normalizációja.
A Bloomberg által megkérdezett mind az 52 Bank of Japan-szakértő arra számít, hogy a jegybank a szeptember 18-án záruló, kétnapos kamatdöntő ülésén emeli a hitelköltségeket. A válaszadók 93 százaléka szerint ezt januárig egy újabb kamatemelés követi. Körülbelül egyharmaduk már decemberben újabb lépést vár, a többiek januárra teszik a következő emelést. Októberi, közvetlenül egymást követő kamatemeléssel ugyanakkor egyik elemző sem számol.
A várakozások látványosan megváltoztak az elmúlt két hónapban. A Bloomberg júliusi felmérésében még egyetlen közgazdász sem számított szeptemberi kamatemelésre. Azóta azonban egyre több adat utal felfelé mutató inflációs kockázatokra, miközben Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter többször is olyan nyilatkozatokat tett, amelyek tovább erősítették a szeptemberi szigorítással kapcsolatos várakozásokat.
Izuru Kato, a Totan Research Institute vezető közgazdásza szerint
a Bank of Japan várhatóan azt az üzenetet igyekszik majd közvetíteni a piacok felé, hogy a kamatemelések akár háromhavonta is követhetik egymást.
A szakértő szerint az lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogy a jegybank mennyire erősen jelzi: megfelelő gazdasági körülmények esetén ennél is gyorsabb ütemű szigorításra lehet képes.
Az inflációs kockázatokat a legfrissebb adatok is alátámasztják. A japán vállalati termékárak augusztusban 7,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Ez csak minimális lassulást jelent a júliusi, felfelé módosított 7,7 százalékos dráguláshoz képest, amely 2023 februárja óta a legmagasabb érték volt.
A megkérdezett közgazdászok 46 százaléka már úgy látja, hogy a Bank of Japan nagyjából negyedévente emelheti a kamatokat. Ez jelentős változás a néhány hónappal korábbi konszenzushoz képest, amikor még a félévenkénti szigorítást tartották a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
A válaszadók 36 százaléka négy-öt havonta vár kamatemelést, míg azok aránya, akik továbbra is hathavi ütemmel számolnak, mindössze 6 százalékra esett vissza. Júliusban még a megkérdezettek 82 százaléka számított arra, hogy körülbelül félévente változik majd a kamatszint.
A piaci várakozásokat a jen körüli fejlemények és az Egyesült Államok szerepvállalása is alakította. Bessent július végén az első összehangolt jen-vásárlási akcióhoz járult hozzá 28 év után, ami segített megakadályozni a japán deviza további gyengülését. Az amerikai pénzügyminiszter ezen a héten újabb szokatlanul határozott nyilatkozatokban jelezte, hogy kész fellépni a jen védelmében.
A Bloomberg felmérésében részt vevők 82 százaléka szerint a júliusi amerikai–japán devizapiaci beavatkozás után Sanae Takaichi miniszterelnök kormányának nehéz lenne elleneznie egy szeptemberi jegybanki kamatemelést.
A válaszadók túlnyomó többsége úgy látja, hogy Bessent nyilatkozatai elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a japán kormány ne akadályozza a Bank of Japan monetáris normalizációját.
Takaichit általában a laza monetáris politika támogatójának tartják, ugyanakkor eddig semmi nem utal arra, hogy ellenezné a szeptemberi kamatemelést.
Naoya Hasegawa, az Okasan Securities vezető kötvénystratégája szerint az Egyesült Államok nem közvetlenül a Bank of Japant próbálja kamatemelésre ösztönözni, hanem inkább arra helyez nyomást a japán kormányra, hogy ne akadályozza a jegybank normalizációs folyamatát.
A következő kamatdöntő ülésen kiemelt figyelem irányulhat a jegybank kilenctagú döntéshozó testületének szavazati arányára is. A piac különösen Ayano Sato és Toichiro Asada álláspontját figyeli majd. Mindkét döntéshozót Takaichi választotta a jegybanki tanács tagjának.
Ryutaro Kono, a BNP Paribas vezető japán közgazdásza szerint amennyiben mindketten támogatják a kamatemelést, a piac arra a következtetésre juthat, hogy jelentősen csökkent a Bank of Japanra nehezedő politikai nyomás a laza monetáris politika fenntartása érdekében.
Ha viszont a két döntéshozó a kamatemelés ellen szavaz, a befektetők ezt annak jeleként értelmezhetik, hogy továbbra is fennáll a politikai nyomás az alacsony kamatszint fenntartására.
Bár a közgazdászok egyre gyorsabb monetáris szigorításra számítanak, a kamatemelési ciklus várható végpontjáról alkotott véleményük lényegében nem változott.
A felmérésben szereplő medián becslés szerint a Bank of Japan ebben a ciklusban 1,75 százalékig emelheti az irányadó kamatot,
ami a jelenlegi várakozások alapján további három kamatemelést jelentene. A legmagasabb elemzői becslés változatlanul 2,5 százalék.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi