GazdaságSzerző: vg 2 napja 2 percnyi olvasás
Moszkvában már arról folyik a vita, érdemes-e hozzányúlni a magyar szállítások árához és feltételeihez.
A mostani hét után jogosan merülhet fel a kérdés: mennyibe kerülne Magyarországnak az orosz olaj és földgáz gyors kiváltása? Bár a Tisza-kormány politikailag távolodni kezdett Moszkvától, Magyarország energetikai szempontból továbbra is erősen függ az orosz szállításoktól, ráadásul az orosz nyersanyag jelenleg olcsóbban érkezik, mint több lehetséges alternatíva. Elemzők szerint ezért egy esetleges orosz áremelés vagy szállításcsökkentés Magyarországnak fájna, de Moszkvának sem lenne feltétlenül jó üzlet elveszíteni az egyik megmaradt európai vevőjét.

Magyarország továbbra is a Barátság vezetéken kapja orosz kőolajának nagy részét, amely a Mol finomítóiba érkezik. A közölt adatok szerint 2025-ben mintegy 5–5,5 millió tonna olaj érkezett ezen az útvonalon, és 2026-ra is hasonló mennyiséggel számolnak.
Az orosz olaj súlya az elmúlt években ráadásul jelentősen nőtt. Az Oilcapital.ru szerint 2021-ben még a magyar olajimport 61 százaléka érkezett Oroszországból, 2025-re viszont már 92–93 százalékra emelkedett ez az arány.
Ennek nem kizárólag infrastrukturális oka van. Az Urals típusú orosz nyersolaj hordónként körülbelül 15–20 dollárral, vagyis a jelenlegi árfolyamon mintegy 4700–6300 forinttal lehetett olcsóbb a Brentnél. Több millió tonnás éves behozatalnál ez már jelentős különbséget jelenthet a beszerzési költségekben és a Mol finomítói árrésében.
A Kpler elemzői szerint
Magyarország Horvátországon keresztül is növelhetné az alternatív olaj beszerzését, ezzel azonban elveszne az orosz nyersanyag jelenlegi árelőnyének legalább egy része.
A drágább alapanyag önmagában nem feltétlenül jelentene ellátási problémát, de csökkentené a finomítói marzsot, és tartósan magasabb költségszintet jelentene a magyar energiarendszer számára.
A földgáz esetében hasonló dilemma alakult ki. Magyarország a Török Áramlaton keresztül, hosszú távú Gazprom-szerződések alapján kap orosz gázt. A forrás szerint 2025-ben rekordmennyiség, 7,8 milliárd köbméter érkezett ezen az útvonalon, 2026-ban pedig a napi szállítás már eléri a 22 millió köbmétert.
A szerződések pontos árképlete nem nyilvános, ezért az orosz gáz tényleges árelőnyét kívülről nem lehet pontosan meghatározni. Korábbi közlések szerint azonban a beszerzési ár legalább 30 százalékkal lehet a holland TTF gáztőzsde árszintje alatt. A közölt adatok ipari fogyasztóknál ezer köbméterenként 300–350 eurós, vagyis hozzávetőleg 110–128 ezer forintos árszintről szólnak.
Ha ez az árelőny valóban fennáll, az orosz gáz gyors kiváltása pénzügyileg komolyabb kérdés lenne annál, mint hogy Magyarország képes-e más forrásból elegendő energiát vásárolni. Alternatív szállítási útvonalak és beszállítók léteznek, de azok magasabb beszerzési és szállítási költségekkel járhatnak.
Az orosz elemzők véleménye megoszlik arról, hogy Moszkvának érdemes lenne-e a magyar külpolitikai fordulatra az energiakapcsolatok szigorításával válaszolnia.
Ez Magyarországnak rövid távon költségnövekedést okozhatna, különösen akkor, ha az orosz olajat gyorsan drágább, Horvátországon keresztül érkező nyersanyaggal kellene helyettesíteni. A magyar kormány közben nem jelezte, hogy felmondaná a meglévő orosz energiaszerződéseket, valamint az új külpolitikai irány ellenére továbbra is fenntartaná a gázvásárlási megállapodásokat és a Paks II. beruházást.