BulvárSzerző: blikk 2 napja 5 percnyi olvasás
A magyar lakosság egzisztenciális aggodalmai az elmúlt időszakban átrendeződtek: az infláció és a fizetések elértéktelenedése miatti félelem enyhült, miközben a majdani nyugdíj elégtelensége az egyik legfontosabb szorongássá vált. A munkahely elvesztésétől való félelem továbbra is jelentős, ugyanakkor azok aránya is növekedett, akik egyik felsorolt pénzügyi fenyegetéstől sem tartanak – derül ki a Provident Barométer legfrissebb, reprezentatív felméréséből.
A Piac&Profit beszámolója szerint a lakosságot a jövedelem értékvesztésénél jobban aggasztja, hogy a későbbi nyugdíja nem lesz elegendő a megszokott életszínvonal fenntartásához. Ettől a válaszadók 24 százaléka tart. Emellett 23 százalék attól fél, hogy egy esetleges munkahelyvesztés után nem tud rövid időn belül a korábbihoz hasonló bérsávban elhelyezkedni.
Ezzel párhuzamosan egy év alatt 12-ről 17 százalékra nőtt azok aránya, akik nem aggódnak az ilyen egzisztenciális fenyegetések miatt.
Az adatok alapján a lakosság figyelme a mindennapi, rövid távú aggodalmaktól a hosszabb távú biztonság kérdései felé fordult. Az áremelkedések miatti közvetlen szorongás enyhült, miközben a nyugdíj kiszámíthatósága és a munkahely megtartása a legfontosabb félelmek közé került.
A Piac&Profit által idézett felmérés szerint a korosztályok között jelentős különbségek vannak. A nyugdíj összege elsősorban az idősebbeket aggasztja: az 50–59 évesek 30, a 60 év felettiek 34 százaléka tart attól, hogy későbbi ellátása nem lesz elegendő.
A munkahely elvesztésétől ezzel szemben főként a fiatalabbak félnek. A 60 év felettieknek mindössze 4 százaléka jelölte meg ezt aggodalomként, míg a 18–29 és a 30–39 évesek körében is mintegy 30 százalék aggódik az állása miatt.
Az egzisztenciális aggodalmak átrendeződését derűlátóbb, ugyanakkor továbbra is megfontolt fogyasztói magatartás kíséri. A következő hat hónapban a kiadásaik visszafogását tervezők aránya 2026 áprilisához képest 68-ról 58 százalékra csökkent.
Ez azonban nem jelent azonnali költekezési hullámot. A válaszadók 33 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyelőre kivár, és nem változtat vásárlási szokásain.
A fogyasztási tervekben korosztályos különbségek is megmutatkoznak. A 18–29 évesek 16 százaléka növelné a fogyasztását, míg a 60 év felettiek körében mindössze 5 százalék fontolgatja ezt.
A háztartások pénzügyi helyzete is enyhe javulást mutat. A lakosság 36 százalékának fogy el a pénze a hónap végére, szemben a 2025 októberében mért 43 százalékkal.
A szűkösség azonban nem érinti egyformán a nőket és a férfiakat: előbbiek 42, utóbbiak 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hónap végére elfogy a pénze.
Ezzel párhuzamosan 11 százalék azok aránya, akik akár jövedelmük egyharmadát is félre tudják tenni. Ebben a csoportban kisebb a nemek közötti különbség: a nők 9, a férfiak 13 százaléka jelölte meg ezt a lehetőséget.
A pénzügyi óvatosság a mindennapi rutinban is megjelenik. A megkérdezettek kétharmada legalább hetente nyomon követi bevételeit és kiadásait.
A napi szintű pénzügyi tudatosságban az ötvenes korosztály és a 60 év felettiek állnak az élen: mindkét csoportban 42 százalék követi naponta a pénzügyeit, szemben a 18–29 évesek 30 százalékával.
Lakóhely szerint is érzékelhető eltérés: a fővárosiak 43 százaléka naponta figyeli pénzügyeit, míg a községekben élők körében ez az arány 34 százalék.
Napi