Az alkoholmentes sörök fejlesztésének felgyorsítása, a mesterséges intelligencia alkalmazása, és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás meghatározó témája a szeptember 6–9. között Rotterdamban tartott 40. European Brewery Convention (EBC) sörszakmai kongresszusnak, amelyen megjelent Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója, az Európai Sörgyártók Szövetsége közgyűlésének tagja is – derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének közleményéből.

Tovább gyorsul az alkoholmentes sörök fejlesztése

Kifejtették, az EBC egyik kiemelt témája az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú sörök előállításában alkalmazható legújabb technológiák fejlesztése. A legújabb kutatások az alkohol kíméletes eltávolításának módszereit, az új élesztőtörzsek alkalmazását és az alkoholmentes sörök aroma- és ízprofiljának fejlesztését vizsgálják.

A fejlesztések egyik fontos célja, hogy az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök ízben és aromában is egyre közelebb kerüljenek a hagyományos sörök ízvilágához és csapolva is egyre szélesebb körben elérhetők legyenek a fogyasztók számára, jelezték.

Az alkoholmentes sörök térnyerése folytatódik idehaza is

Megállapításuk szerint az alkoholmentes sörök kategóriája tovább erősödik a magyar sörpiacon. Az öt legnagyobb magyar gyártó 2026. január–augusztusi időszakban 11,7 százalékkal növelte a belföldön értékesített alkoholmentes sörök mennyiségét a tavalyi év azonos időszakához képest, így

A kategória részesedése a teljes belföldi sörértékesítésen belül az idén január–augusztusi időszakban 10 százalékra emelkedett a tavalyi év azonos időszakában mért 8,9 százalékról.

A növekedés augusztusban igen erőteljes volt: egyetlen hónap alatt 55 ezer hektoliter alkoholmentes sör került belföldön értékesítésre a tavaly augusztusi 41 ezer hektoliterrel szemben, ami több mint 34 százalékos növekedést jelent. Ez a kiugró eredmény még inkább érthetővé válik a HungaroMet adatainak tükrében. A meteorológiai szolgálat szerint ugyanis az idei év augusztusa 1901 óta a legmelegebb hónap volt Magyarországon, idézik fel.

Az AI már a söriparba is beférkőzött

A mesterséges intelligencia a söriparban már nem csupán jövőbeli lehetőség. Az EBC kongresszus programjában nem csak arról hallható előadás, hogyan támogatja az AI a fogyasztói preferenciákra irányuló kutatásokat, hanem arról is, hogyan használható a technológia a malátázáshoz használt árpa minőségének gyors értékelésére, ismertették.

Hozzáfűzték, az AI a fogyasztói kutatás és az adatelemzés mellett az üzemeltetésben is új lehetőségeket kínál, például a gyártási folyamatok hatékonyságának és az üzemmenet folytonosságának növelésében.

Meghatározó lett az innováció a magyar sörpiacon is

Az alkoholmentes sörök fejlesztésére, az AI szerepére és a fenntarthatóbb gyártásra is kitértek.

A Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója szerint „a hazai sörgyártók is folyamatosan fejlesztik termékeiket és technológiáikat a változó fogyasztói trendekre és a környezeti kihívásokra reagálva. Az alkoholmentes sörök növekvő aránya jól mutatja, hogy a kategória egyre fontosabb része a hazai sörpiacnak. Az alkoholmentes sörök fejlesztése mellett az AI alkalmazása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is egyre nagyobb szerepet kapnak”.

A cél, hogy ezek a fejlesztések hosszú távon is biztosítsák a magyar söripar versenyképes és fenntartható működését

– nyilatkozta a szakmai konferencia helyszínén Kántor Sándor.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság új megoldásokra ösztönzi a söripart kiszolgáló agrártermelésben is

Emlékeztettek, a klímaváltozás a sör egyik legfontosabb alapanyagának, a malátázáshoz használt árpának a termesztését és minőségét is érinti. Az EBC programjában több előadás foglalkozott azzal, hogyan lehet a változó környezeti feltételek mellett is megfelelő minőségű, malátázásra alkalmas árpát előállítani, illetve milyen termesztési és nemesítési megoldások segíthetik a változó környezeti feltételekhez történő alkalmazkodást.

„A témához kapcsolódó kutatások és fejlesztések Magyarországon is fontos szerepet töltenek be az árpatermesztés, a malátagyártás és a megfelelő alapanyagminőség fejlesztésében” - nyilatkozta Kun-Farkas Gabriella a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Sör- és Szeszipari Tanszékének egyetemi docense.

Az egész kongresszus vezérgondolata maga a fenntarthatóság

A fenntarthatóság az alapanyagoktól egészen a sörgyártók működéséig jelen van az iparági fejlesztésekben. A kongresszuson szó esett a fejlett komlótermékek fenntartható alkalmazásáról, a sörgyártók vízhasználatának csökkentéséről, valamint a zéró karbonkibocsátású sörfőzés és malátagyártás lehetőségeiről, írták.

A fejlesztések között egyre több olyan technológiai megoldás jelenik meg, amely a víz- és energiafelhasználás hatékonyabbá tételét, valamint a kibocsátások csökkentését támogatja. E megoldások a söripar hosszú távú fejlődésében is egyre fontosabb szerepet kaphatnak – áll az MSSZ kommünikéjében.

Ismert, miközben a friss sörfogyasztási adatok tovább erősítik azt az érzékelhető trendfordulót, miszerint egyre kelendőbbek az alkoholmentes tételek, s a hazai kraft és a gyümölcsös ízek is gyakrabban kerülnek a vásárlók kosarába, mint a korábban egyeduralkodó lager, aközben az európai sörfogyasztásban komoly mennyiségbeli megtorpanás látszik szakmai jelentések, felmérések nyomán. Ám a mostanában dívó trendváltozások már a múlt évben is markánsan látszó ívet írtak le a sörstílusok preferenciáitól az eladások megcsappanásáig.

Az EU 34,4 milliárd liter sört termelt tavaly, valamivel kevesebbet, mint egy éve, de az export jóval látványosabban esett vissza. Magyarország viszont még némi javulást is fel tud mutatni a sörelőállítás mennyiségét nézve.