GazdaságSzerző: economx 2 napja 9 percnyi olvasás
Közel tízéves mélypontra, 1,3 százalékra süllyedt a hazai infláció augusztusban, ami a jelentősen felerősödő forinttal és a jegybanki kamatvágási ciklussal együtt érdemi mozgásteret adott a lakossági fogyasztásnak. A biztató mutatók ellenére a továbbra is gyenge beruházási adatok, az elhúzódó közel-keleti konfliktus és a megugró energiaárak komoly veszélyeket hordoznak az év második felére. Eközben az ingatlanpiacon már látszanak a tisztulás és az árcsökkenés jelei, ám a szakértők szerint a szektor igazi áttörését és a nemzetközi tőke érdemi visszatérését csak az euróbevezetés konkrét perspektívája hozhatja el.
Június vége óta egyre csökken az optimizmus a közel-keleti konfliktus lezárását illetően, így ismét nőnek a gáz- és olajárak – ez a világpiaci gazdasági helyzet egyik legfontosabb tényezője az elmúlt időszakban. A határidős előretekintő olajárak is emelkedő tendenciára utalnak. Tavaly őszi és téli szintekhez már most a nyári hónapok végén emelkedett árak látszanak.
Eközben a német gazdaságról ellentmondásos helyzetkép látszik. A Rajna is hasonló vízszintcsökkenésen ment keresztül, mint itthon a Duna – ez azonban az augusztusi felmérésekben Németországban nem mutatkozott meg – mondta Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a pénzintézet elemzői eseményén.
Mivel a német gazdaság jelentős hatással van a magyarra, így érdekes lesz látni, hogy milyen változások jönnek a német gazdaságban. A heti aktivitási index (HAI), a német GDP, valamint a müncheni Ifo-index alakulása is ellentmondás helyzetre utalnak.
A paksi kiesés következményei megfogták a javuló fogyasztói bizalmat, az üzleti nem is tudott sokat javulni idén. A fogyasztói várakozásokat inkább az húzta fel, hogy a lakosság egy éven belül jobb helyzetet vár. A vállalatok azonban nem tudnak lépést tartani ezzel az optimizmussal.
A lakossági inflációs várakozás és a GKI árindikátora (ami megmutatja, hogy mekkora áremelést terveznek a cégek) mind-mind pozitív előrejelzést mutat: nem számítanak nagy áremelkedésre.
A fogyasztói bizalom javulásával párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom volumene is emelkedik, ami az év egészében stabil alapot adhat a növekedésnek. A tartós cikkek beszerzése húzza leginkább a fogyasztást lakossági oldalon, ami felveti a kérdést, hogy meddig fenntartható ez az irány, miközben a beruházási adatok továbbra is siralmasak – nem látszik a felfutás.
A fogyasztás maradt az egyetlen valódi motor tavasszal is. Három évnyi hullámzó, megtorpanásokkal tarkított teljesítményt követően a gazdasági növekedés 2026-ban némi lendületet vett. Az első negyedévben a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, negyedéves alapon pedig 0,8 százalékkal nőtt. A második negyedévben a negyedéves növekedési ütem 0,5 százalékra lassult, miközben az éves növekedési ráta 1,7 százalékon maradt.
| Év | Reál GDP-előrejelzés (%) | |
|---|---|---|
| 2019 | 5,10% | None |
| 2020 | -4,30% | None |
| 2021 | 7,20% | None |
| 2022 | 4,20% | None |
| 2023 | -0,80% | None |
| 2024 | 0,70% | None |
| 2025 | 0,50% | None |
| 2026E | 1,70% | None |
| 2027E | 2,20% | None |
A közel-keleti konfliktus elhúzódása, az ismét megjelenő vámháborús feszültségek, a várható jelentős aszálykárok és a nyári energiaválság lefelé irányuló növekedési kockázatot jelentenek az év második felére. Ugyanakkor pozitív tényező, hogy az export kilátásai fokozatosan javulnak, ami ipari termelés korábban vártnál valamivel gyorsabb növekedését indukálhatja.
Összességében 2026-ban várhatóan továbbra is a háztartások fogyasztása marad a gazdasági növekedés fő motorja, amit leginkább a pozitív reálbérnövekedés magyaráz. Emellett a beruházási aktivitás is némileg élénkülhet az elmúlt évek mélypontjai után. A következő években fontos támogató szerepe lehet a korábban befagyasztott európai uniós források várható felszabadításának. A már állandónak tűnő geopolitikai és vámháborús feszültségek azonban az alapvetően exportorientált magyar gazdaság számára középtávon komoly gazdasági kihívásokat is hozhatnak. 2026-ra 1,7 százalékos, míg 2027-re 2,2 százalékos GDP-növekedéssel számol az Erste.
Mindig érdemes megnézni az ipari termelői árakat, az ugyanis pár hónapon belül hatással lehet a fogyasztói árakra is. A termelői árindikátor mérsékelt volt itthon (0-közeli értékek), míg az eurózónában 3–4 százalékos, a tengerentúlon pedig 4 százalék feletti emelkedés volt megfigyelhető – itt látható a forint erősödésének előnye. Azonban a kínálati oldal is fokozatosan tényezővé válik, így a hazai statisztikában is emelkedő tendencia látható.
Az aszály és az energiaráka egyelőre nem eredményeztek megugrást, de a horizonton már látszik a fordulat. Augusztusban már bizonyos részcsoportoknál látható az árak emelkedése a KSH és a FAO méréseiben.
Pozitívum ugyanakkor, hogy a nyáron érdemben csökkentek a vállalati áremelési szándékok és az inflációs várakozások. Mi fogta meg az árak emelkedését? A rég látott alacsony számok, az alacsonyabb élelmiszeráridinamika és az erős forint.
Az infláció kapcsán kedvező folyamatok látszanak, egyre lejjebb kerülő előrejelzésekkel, ugyanakkor van bőven kockázat is. 2026 első nyolc hónapjában összességében további mérséklődés látszik: az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent, ami közel tízéves mélypontnak felel meg. Az alapfolyamatok is kedvezően alakultak, a maginfláció augusztusban 2 százalék volt.
Az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forint is jelentős szerepet játszott a dezinflációban, támogatva a külkereskedelmi forgalomban versengő termékek és az élelmiszerek folyamatos dezinflációját.
| Év | Éves átlagos inflációs előrejelzés (%) | None |
|---|---|---|
| 2019 | 3,40% | None |
| 2020 | 3,30% | None |
| 2021 | 5,10% | None |
| 2022 | 14,50% | None |
| 2023 | 17,60% | None |
| 2024 | 3,70% | None |
| 2025 | 4,40% | None |
| 2026E | 1,80% | None |
| 2027E | 2,80% | None |
Összességében az adatok markáns dezinflációs képet mutatnak, amit a mérséklődő lakossági és vállalati árvárakozások is támogatnak, ugyanakkor a szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is a fenntartható árstabilitás legfontosabb kockázata.
Az infláció várhatóan fokozatosan emelkedik a következő hónapokban, ugyanakkor a gyorsulás üteme sokkal visszafogottabb lesz, mint az előzetesen várható volt. A bázishatások és a gazdasági ciklus várható élénkülése 2027-ben a valamivel magasabb átlagos infláció irányába mutat, de az éves ráták várhatóan továbbra is a jegybanki toleranciasávban maradhatnak.
Júniusban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette az alapkamatot, miután az áprilisi választásokat követően jelentősen erősödött a forint és érdemi javulás következett be a ország kockázati megítélésében.
Eközben az inflációs kilátások is sokat javultak, és a júniusi Inflációs Jelentésben a jegybank márciushoz képest jelentősen visszavágta mind a 2026-ra, mind a 2027-re vonatkozó inflációs előrejelzéseit.
Ez után júliusban és augusztusban is folytatódott a monetáris enyhítés folyamata 25–25 bázispontos lépésekkel, a nyár végére így az alapkamat mértéke 5,5 százalék lett. A nyári „mini kamatvágási ciklus” után a továbbiakban a Monetáris Tanács döntéseit az inflációs kilátások mellett a kockázati megítélés, illetve a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások alakulása, valamint a külső piaci környezet befolyásolja leginkább.
„Alapelőrejelzésünkben még két kamatcsökkentést várunk az idénre, hiszen az alacsony infláció a pozitív reálkamat veszélyeztetése nélkül is lehetővé teszi a monetáris enyhítések folytatását. A geopolitikai feszültségek újabb erősödése nyomán ismét bizonytalanabbá váló inflációs kockázatok és a volatilisebbé váló piaci környezet azonban felfelé irányuló kockázatot jelent az 5 százalékos év végi jegybanki alapkamatszint-előrejelzésünket nézve”
– hangsúlyozta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Az elmúlt időszakban összességében jelentősen javult Magyarország piaci kockázati megítélése: a tízéves forint állampapír átlagos hozama a 2026 első negyedév 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra csökkent, augusztus végén pedig 5,6 százalék körül alakult a hozamszint. A német tízéves kötvényhez viszonyított felár visszatért a koronavírus-válság előtt jellemző 200–250 bázispontos sávba, hat hónap alatt több mint 150 bázisponttal szűkülve.
A nyár folyamán a magyar hosszú hozamok is felfelé korrigáltak, azonban a piac viszonylag jól viselte a globális kötvénypiaci turbulenciákat és a geopolitikai feszültségek fokozódását. A magyar hozamfelár ugyanis lényegében stabil maradt.
A magyar kockázati prémium az év elejéhez képest látványosan csökkent, de a további felárszűküléshez hiteles költségvetési konszolidációra, az uniós források tényleges beáramlására és az euróbevezetési stratégia konkrétabbá válására lenne szükség, miközben a közel-keleti konfliktus és a magas globális kötvényhozamok további kihívásokat jelentenek.
A büdzsé egyenlegével kapcsolatos megnyugvás egyelőre csak átmeneti, a piac most az októberi középtávú tervekre vár.
A második negyedévben tapasztalt mérsékelt exportnövekedés ugyan biztató jel, ám ez még csak részben tudható be a piaci bizalom érdemi visszatérésének és a beruházási kedv élénkülésének. Bár a hazai hozamfelárak szűkülése és a javuló kockázati megítélés kedvező alapot teremtett, a nagyléptékű tőkebeáramlás megindulásához a befektetők továbbra is a kiszámítható költségvetési pályát és a szerkezeti egyensúly tartósságát várják – válaszolta az Economx kérdésére Nyeste Orsolya.
Nagy János hozzátette: az ingatlanpiacon eközben már most érezhető a konvergencia és a megindult árcsökkenés, ami fokozatosan reálisabb szintekre tereli a hozamokat és tisztítja a piacot. A szektor igazi új sztorijára és a nemzetközi intézményi tőke érdemi visszatérésére ugyanakkor az euróbevezetés konkrét perspektívája adhatná meg a végső lökést, amely az árfolyamkockázat kiiktatásával és a finanszírozási terhek csökkentésével új növekedési ciklust indíthat el.
Az euró-forint árfolyama az elmúlt hónapokban két jól elkülöníthető szakaszt mutatott:
A forint szempontjából kedvező volt a geopolitikai kockázatkerülés enyhülése, illetve a költségvetési pályával, az uniós forrásokkal és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások javulása.
Júliustól ugyanakkor korrekció indult, és az euró-forint fokozatosan visszatért a 360–365-ös tartományba, miközben a jegybank június és augusztus között összesen 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, mérsékelve a forint kamatelőnyét.
Augusztusban az árfolyam már viszonylag szűk, mintegy 361–366 közötti sávban mozgott, tehát a forint a nyári korrekció ellenére is számottevően erősebb maradt a márciusi mélypontjához képest. Az energiaárakkal, főként a gázárakkal kapcsolatos várakozások a leginkább meghatározók a hazai devizakereskedésben.
Napi