PolitikaSzerző: origo 2026. 07. 21. 2 percnyi olvasás
A kormány szerint az új szabályozás széles körben hozzáférhetővé teszi a kommunista állambiztonsági iratokat.
A kabinet közlése szerint nem a korábbi szabályozások módosítását kezdeményezik, hanem teljesen új törvényt alkotnának az egykori titkosszolgálati tevékenység feltárására. A javaslatot az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához kapcsolódóan terjesztették a parlament elé.
A kormány indoklása szerint a rendszerváltás óta több alkalommal próbálták rendezni az egykori állambiztonsági dokumentumok ügyét, azonban egyik megoldás sem vezetett teljes körű feltáráshoz.
A kabinet szerint az, hogy az ártatlan embereket megfigyelő hálózati személyek neve és tevékenysége sok esetben továbbra sem ismert, kedvezőtlenül hatott az állami intézményekbe és a politikai szereplőkbe vetett bizalomra.
A tervezet célja, hogy a múlt feltárása, a történelmi kutatás és a társadalmi szembenézés egyszerűbbé váljon. Ennek részeként az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feladata lenne, hogy a korábban titkosított dokumentumok minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak.
A javaslat szerint egy online felületet is létrehoznának, amely megkönnyítené az iratok keresését és megismerését.
A tervek szerint az iratokat közzététel előtt átvizsgálják, hogy megvédjék a bennük szereplő személyek alapvető jogait, magánéletét és emberi méltóságát.
Bizonyos érzékeny adatok – például egészségügyi állapotra, káros szenvedélyekre vagy szexuális irányultságra vonatkozó információk – csak szigorú feltételek mellett válhatnak hozzáférhetővé.
Az ügynökakták feltárása több szakaszban történne. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a mágnesszalagokon tárolt adatok válnának elérhetővé az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt.
A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos információkat tartalmazzák. A mágnesszalagokra 1990 januárjában másolták át többek között a G-, H- és K-adattár anyagait, amelyek az operatív, a hálózati és a központi kémelhárítási nyilvántartások adatait tartalmazták.
Ezt követően év végéig fokozatosan tennék elérhetővé a B-dossziék fennmaradt dokumentumait is. Ezekből többek között megismerhetők lehetnek a hálózati kapcsolatok, a beszervezési iratok és az egykori értékelések.
A kormány álláspontja szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a múlt jobb megértéséhez, a történelmi igazságtételhez és a kutatások támogatásához.
A törvényjavaslat célja ugyanakkor az egyensúly megteremtése a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, a személyes adatok védelme és a nemzetbiztonsági szempontok között.
A kabinet szerint az új szabályozással a rendszerváltás óta fennálló több mint három évtizedes hiányosságot kívánják rendezni.
Napi