Magyar Péter a napokban arról számolt be a közösségi oldalán, hogy az osztrák fél az uniós szerveknél emelt kifogást a magyar beruházás ellen. Az osztrák Innovációs, Mobilitási és Infrastrukturális Minisztérium szóvivője azonban tisztázta, hogy

a hír nem felel meg a valóságnak, és hivatalos panasztétel nem történt.

Korábban az Európai Bizottság az MTI megkeresésére reagálva azt mondta: nem érkezett hozzájuk panasz a paksi fenékküszöbbel kapcsolatban.

Az osztrák tárca ugyanakkor jelezte, hogy a Duna kiemelkedő gazdasági jelentősége miatt az Európai Bizottság és a budapesti székhelyű Duna Bizottság egyaránt közvetlen kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal. Az EU Duna-régió stratégiájában részt vevő országok képviselői egy közös álláspontot is kidolgoztak, amelyet eljuttattak a magyar kormánynak. Bécs hangsúlyozta, hogy az osztrák ipari és kereskedelmi központok nemzetközi összeköttetése miatt a folyó hajózhatóságának fenntartása létfontosságú számukra. Ezzel együtt elismerik, hogy Magyarország számára elengedhetetlen a megfelelő vízszint biztosítása, ezért olyan közös megközelítés kialakítását szorgalmazzák, amely minden Duna menti ország érdekét harmonizálja.

A fenékküszöb megépítéséről alig egy hónapja, augusztus 12-én döntött a magyar kormány, miután a nyári rekordalacsony vízállás miatt kritikus helyzet alakult ki a Paksi Atomerőműben. A hűtővíz-kivételi rendszer már alig tudta biztosítani a működéshez szükséges vízmennyiséget a folyóból, így a létesítményt majdnem teljesen le kellett állítani. A teljes lekapcsolást végül úgy sikerült elkerülni, hogy a legnehezebb időszakban egyetlen turbinát még működésben tudtak tartani. A fenékküszöb megépítése gyors és hatékony megoldást jelentett a vízellátás garantálására, aminek köszönhetően az atomerőmű azóta újra teljes kapacitással üzemel.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.