GazdaságSzerző: vg 2 napja 3 percnyi olvasás
Akkora a baj a német autógyártónál, hogy már prezentációkkal győzködi a dolgozókat a vezetőség.
A Mercedes egy hamburgi üzemi gyűlésen mutatta be a dolgozóknak, mennyivel kerül többe a németországi termelés a külföldi telephelyekhez képest. A WirtschaftsWoche által megszerzett prezentáció egyik fő állítása az, hogy a németországi Mercedes-gyárak „összehasonlítható termelékenység mellett túl drágák”. Az időzítés aligha véletlen: a német autóipar történelmi válságon megy keresztül főként az alacsonyabb munkaerőköltséggel hatékonyabban termelő kínai autóipar miatt.
A prezentációban szereplő adatok nem csak a román autógyártásra koncentrálnak. Azok között szerepel, hogy a magyarországi Kecskeméten dolgozók órabére 75 százalékkal alacsonyabb a németországi Mercedes-Benz AG dolgozóiénál.
Ugyanakkor fontos adalék, hogy
a vállalat által bemutatott adatok nem a teljes munkaóraköltséget, hanem az egy munkaórára jutó bérek különbségét mutatják.
Eszerint
Az amerikai Tuscaloosát nézve 17,9 százalékos a különbség.
Az adminisztratív munkakörökben szintén jelentős az eltérés: Magyarországon 68, Lengyelországban 63, Romániában 73, az Egyesült Államokban pedig nagyjából 18 százalékkal alacsonyabb béreket mutatott be a Mercedes a németországi szinthez képest.
A Mercedes szerint azonban nemcsak a bérek, hanem a ledolgozott éves munkaidő is komoly különbséget jelent.
A termelésben dolgozók éves munkaideje az Egyesült Államokban mintegy 33 százalékkal, Magyarországon 28 százalékkal, Lengyelországban 23 százalékkal, Romániában pedig 29 százalékkal magasabb a németországi kollégákénál.
Az adminisztratív munkakörökben valamivel kisebbek az eltérések.
A vállalat vezetése szerint ezért Németországban növelni kell a termelékenységet. A Mercedes már korábban is arról tájékoztatta dolgozóit, hogy költségszempontból a német telephelyek érezhetően lemaradtak a külföldi üzemek mögött. A vállalat szerint a Németországban dolgozók adják az összes alkalmazott mintegy kétharmadát, miközben az értékesítésnek csak körülbelül 15 százaléka történik a hazai piacon.
A német dolgozókat így újabb megszorításokra készíthetik fel.
A vállalatnál vizsgálják a termékek és adminisztratív funkciók külföldre telepítésének lehetőségét, miközben a juttatások és különböző kifizetések is felülvizsgálat alatt állnak. A Mercedes már egy 2026 júliusára tervezett transzformációs kifizetést is 2027 áprilisának végére halasztott.
A német gazdaság strukturális válságából csak radikális reformokkal lehet kilábalni, és ezek között a ledolgozott munkaidő növelésének is szerepelnie kell – véli Nikolas Stihl. A STIHL felügyelőbizottságának elnöke szerint a heti munkaidőt 40 órára kellene emelni, méghozzá bérkompenzáció nélkül. Szerinte a német jólét és a szociális állam megőrzése múlik azon, hogy az ország képes-e újra növelni gazdasági teljesítményét és növekedési pályára állítani a német ipart – részleteket cikkünkben talál.
A költségcsökkentési kényszer mögött elsősorban a kínai autógyártók előretörése áll. A Mercedes prezentációja szerint 2022 és 2025 között 27 százalékkal esett vissza a vállalat kínai értékesítése. A magas profitot termelő S-osztály eladásai 46 százalékkal zuhantak, az AMG sportmodelleké pedig 33 százalékkal csökkent.
A kínai gyártók közben egyre erősebben jelennek meg Európában is. A Mercedes prognózisa szerint a kínai autógyártók Kínán kívüli termelése 2030-ra elérheti a 3,4 millió járművet. Az Egyesült Királyságban a kínai márkák piaci részesedése már most körülbelül 15 százalék.
A költségnyomás ugyanakkor nem kizárólag a német autóipart érinti. Mint arról beszámoltunk, Mihai Bordeanu, a Dacia romániai vezetője nemrég azt mondta, hogy a mioveni üzem egyre kevésbé versenyképes a Renault-csoport más gyáraival szemben.
„Egyre kevésbé vagyunk versenyképesek” – fogalmazott Bordeanu egy üzleti újságírókkal tartott kerekasztal-beszélgetésen. A romániai autógyártás bérei európai összevetésben továbbra is az alacsonyabbak közé tartoznak, a Dacia vezetője szerint azonban az energiaköltségek különösen nehéz helyzetbe hozzák a mioveni üzemet.
A következő Duster- és Bigster-generáció gyártásáról egyelőre nincs végleges döntés. Ez azért is fontos, mert a Renault-csoport az elmúlt időszakban több új modell gyártását más országokba helyezte.
A két vállalat helyzete jól mutatja az európai autóipar kettős problémáját: a nyugat-európai gyárak a magas költségek, a kelet-európai üzemek pedig az energiaárak és a globális verseny miatt kerülnek nyomás alá.
A Mercedes mindenesetre már egyértelmű üzenetet küldött német dolgozóinak: a jövőbeni beruházásokért és a munkahelyek megtartásáért cserébe jelentősen javítani kell a németországi termelés versenyképességét.
Napi