GazdaságSzerző: vg 2 napja 3 percnyi olvasás
A miniszterelnök a V4-találkozón válaszolt újságíróknak.
Magyar Péter a V4-együttműködés gazdasági és kereskedelmi sikermutatóiról szólva azt mondta, nem tud konkrét célszámot megjelölni a kereskedelmi forgalom növekedésére, de leszögezte, érdekeltek a forgalom bővülésében. A miniszterelnök válaszolt az orosz diplomatákkal kapcsolatos kérdésre is.
A sajtótájékoztatón Magyar Péter a tíz orosz diplomata kiutasítása kapcsán azt mondta, Oroszország várhatóan tükörintézkedéssel válaszol.
A kormányfő úgy fogalmazott,
hivatalos tájékoztatás orosz válaszlépésről még nem érkezett, de informálisan van ilyen jelzés.
Véleménye szerint
Emlékezetes: Moszkvából azt követően érkeztek baljós hangú üzenetek, miután Orbán Anita külügyminiszter a magyar állam képviselőjeként kiutasított tíz orosz diplomatát, valamint Rigában energetikai kérdésekről tárgyalt. Ezek a fejlemények röviddel azt követően történtek, hogy a TISZA-kormány fenyegetésnek jelölte meg a külpolitikájában Oroszországot.
Magyar Péter az MTI tudósítása szerint kiemelte az észak-déli közlekedési kapcsolatok fejlesztését, például a Varsó-Prága-Pozsony-Budapest gyorsvasúti projektet, ami akár Bécset is érintheti, valamint az energetikában, a védelmi iparban, a digitalizációban, az egészségügyben, az agráriumban és az élelmiszeriparban rejlő együttműködési lehetőségeket.
Magyar Péter szerint a V4-ek egy erős Közép-Európa bázisát jelenthetik, amelyhez később más országok, köztük Ausztria, Románia és a balkáni államok is kapcsolódhatnak.
A miniszterelnök jelezte, a közép-európai együttműködés a kulturális és diplomáciai kapcsolatokra, valamint az uniós ügyekben való szorosabb egyeztetésre és együttműködésre is kiterjedhet.
Hozzátette, a lengyel, a szlovák és a cseh miniszterelnökkel egyetértettek abban, hogy a V4-eknek egy erős Közép-Európa bázisát kell jelenteniük.
Magyar Péter újságírói kérdésre azt mondta, szerinte több, Magyarország számára hátrányos elem is van az Európai Unió következő hétéves költségvetési tervezetében.
Kifogásolta a források központosítását és azt, hogy egyes feltételek nem teljesítése esetén az Európai Bizottság akár teljes támogatásokat is felfüggeszthetne.
Hangsúlyozta a közös agrár- és kohéziós politika önállóságának fontosságát, szerinte a V4-ek nagyrészt egységes álláspontot képviselnek a kérdésben.
Fontos lenne, hogy még decemberben meglegyen az egyhangú megállapodás, mert jövőre sok fontos választás lesz Európában – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint lépéseket kell tennie Ukrajnának a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák.
Azt mondta, júniusban politikai megállapodás született a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyarok oktatási, kulturális, nyelvi és adminisztratív jogairól, azonban a vállalt konkrét intézkedések egyelőre nem történtek meg.
Kiemelte, a Tisza Párt támogatta az első és a hatodik klaszter megnyitását, további fejezetek megnyitását azonban csak teljesítményalapú csatlakozás keretében tartja indokoltnak. Példaként Szerbiát említette, amely 12 éve kezdte meg csatlakozási folyamatát, mégis csak két klasztert nyitottak meg számára a hatból.
Magyar Péter szerint igazságtalan lenne, ha Ukrajna gyorsabban haladna az uniós csatlakozásban, mint a feltételeket hosszú évek óta teljesítő tagjelöltek.
A Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatos találkozóról azt mondta, nem zár ki semmit, de egyelőre nincs napirenden.
Magyar Péter a Magyarország és Szlovákia közötti vitás kérdésekről közölte,
még nincs előrelépés a földek kártalanítás nélküli elvétele, a véleménynyilvánításért börtönnel fenyegetés vagy a Benes-dekrétumok ügyében.
Hozzáfűzte, bízik abban, hogy rövidesen lesz előrelépés ezekben.
A kormányfő szólt arról is, hogy a magyar kormány „lényegét tekintve” döntött az üzemanyagárakról, a döntésről pénteken számol be, mert még bizonyos részletekre, részletszabályokra szükség van a Pénzügyminisztérium részéről.
Horvátországot leszámítva minden környező országban drágább a dízel, mint Magyarországon – jegyezte meg.
Rámutatott, Lengyelországban nagyon sokáig volt védett ár, de ki kellett vezetniük szeptemberben, mert nagy terhet rakott a lengyel költségvetésre, és készlethiányt okozott, ami Magyarországon is probléma lenne, mert abba az országba, amely jelentősen eltér a piaci viszonyoktól, nem szállítanak, és Magyarország nem önellátó.
A Mol százhalombattai finomítója csak 50 százalékon üzemel, szeptember végén várható, hogy visszatér a 100 százalékos üzem, tehát nem tudnák ellátni az országot dízeltermékekkel
– tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a védett ár nemcsak piaci zavarokat okozna, hanem 50-100 milliárd forintba kerülne havonta, amit ugyanúgy a magyar adófizetők fizetnek meg. Ezért egy másfajta, célzott, hatékonyabb és mindenkinek megfelelőbb megoldásra van szükség – fűzte hozzá.
Közölte, a 2027-es költségvetés tervezetét legkésőbb október 15-én küldik meg a Költségvetési Tanácsnak, majd az Országgyűlésnek.
Hozzátette, megoldást kell találni a Magyarországgal szembeni ítéletre is, ami napi egymillió eurós bírságot jelent.
Napi