A műveletet az orosz védelmi minisztérium mélytengeri kutatási főigazgatósága, a GUGI hajtotta végre olyan mélytengeri merülőeszközökkel, amelyek a pusztító technológia telepítését szimulálták. A brit, norvég és amerikai erők közös akciója nyomon követte és feltartóztatta az orosz hajókat,

amelyek végül a gyakorlat befejezése nélkül távoztak a térségből.

Bár Nagy-Britannia és Norvégia áprilisban már beszámolt egy álcázott orosz művelet leleplezéséről az északi-sarkvidéki vizeken, az új fegyver felfedezése, a pontos helyszín és az amerikai részvétel eddig nem volt nyilvános.

A Spitzbergákat a norvég szárazfölddel összekötő két, 1400 kilométer hosszú, tenger alatti optikai kábel akár 2700 méteres mélységben húzódik a tengerfenéken. Ezeken keresztül áramlik a SvalSat műholdvevő állomás által fogadott hatalmas mennyiségű adat. A létesítmény a világ legnagyobb ilyen központja, amely egyúttal a NASA Near Space Network hálózatának is a részét képezi.

Több amerikai hírszerzési elemző szerint Oroszország megkísérelheti próbára tenni a NATO 5. cikkelyét, vagyis a kollektív védelmi kötelezettséget, aminek a tenger alatti kábelek megrongálása kulcseleme lehet. Egyes nyugati tisztségviselők úgy vélik, Moszkva az ukrajnai frontvonalak megmerevedésével párhuzamosan fokozta az európai államok elleni szabotázsakcióit. Augusztusban John Ratcliffe, a CIA igazgatója részben éppen az ilyen műveletek eszkalációjától való óvás céljából látogatott el moszkvai partnereihez.

A NATO-szövetségesek a 2022-es Északi Áramlat elleni robbantások óta kiemelt figyelmet fordítanak a tenger alatti infrastruktúra védelmére. 2023 óta megnőtt a kritikus létesítmények – csővezetékek, energia- és távközlési kábelek – felett lassan haladó, azok pontos helyzetét feltérképező hajók száma. Az Északi-tengeren ez a tevékenység tavaly 52 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elérve a 13 079 esetet a Windward tengerészeti kockázatelemző cég adatai szerint. A Balti-tengeren 2023 októbere és 2024 vége között legalább 11 tenger alatti kábelt rongáltak meg vagy vágtak el.

A fenyegetés nyomán 2025 januárjában több új kezdeményezés is indult, köztük a NATO Baltic Sentry figyelőrendszere és a brit vezetésű Nordic Warden program, amelyek összehangolt haditengerészeti járőrözést biztosítanak a kritikus infrastruktúra körül. Norvégia emellett 2028-ra tervezi egy új, Svalbardot és a Jan Mayen-szigetet a szárazfölddel összekötő optikai kábel kiépítését.

Az elmúlt 25 évben Európa egyszerre növelte drámaian a tengerfenéki infrastruktúrától való függőségét, és csökkentette ugyanilyen mértékben annak védelmére fordítható kapacitásait

– fogalmazott Bruce Jones, a Brookings Intézet vezető kutatója.

Forrás: Reuters

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.