GazdaságSzerző: vg 2 napja 2 percnyi olvasás
Hatalmas számlát állított ki Lengyelországnak az ukrajnai háború: 2022 és 2025 között 490,1 milliárd zlotyra rúgtak a veszteségek.
Már 490,1 milliárd zlotyra, vagyis Lengyelország 2022 és 2025 közötti összesített GDP-jének mintegy 3,5 százalékára becsülik az ukrajnai háború lengyel gazdaságra gyakorolt veszteségét. A háború költségeiből a háztartások viselték a legnagyobb részt, de a vállalatoknak és az államnak is súlyos százmilliárdokba került a konfliktus.

A lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) elemzése szerint a háború 2022-es kitörésétől 2025 végéig összesen 490,1 milliárd zloty veszteséget okozott Lengyelországnak.
Ez a négy év alatt megtermelt nominális GDP mintegy 3,5 százalékának felel meg, vagyis olyan nagyságrendről van szó, amely már a teljes gazdaság teljesítményén is jól látható.
A legnagyobb veszteséget a háztartási szektor szenvedte el: a GUS 292,1 milliárd zlotyra becsüli a kiesést. A vállalati szektor vesztesége 126 milliárd zloty, míg a központi és önkormányzati szféra együttesen 72 milliárd zlotyval került rosszabb helyzetbe.
A számításnál nem egyszerűen a közvetlen kiadásokat vették figyelembe. A statisztikusok vizsgálták az Ukrajnának és az ukrán menekülteknek nyújtott támogatásokat, a munkaerőpiac változásait, a gazdasági teljesítmény alakulását és a demográfiai folyamatokat is. A felmérések azt is vizsgálták, miként hatott a háború és a menekültek beáramlása a lengyel háztartások és a vállalkozások helyzetére.
Marek Cierpiał-Wolan, a lengyel statisztikai hivatal vezetője szerint a kalkulációba a háztartások vásárlóerejének romlását is beépítették. A háború után ugyanis lassult a bérek növekedése, miközben a konfliktussal összefüggő kiadások és az árak emelkedése tovább szűkítette a családok mozgásterét.
A gazdaság másik nagy vesztese az építőipar lett. A GUS becslése szerint az ágazat bruttó hozzáadott értékének visszaesése önmagában 120,9 milliárd zlotyra tehető.
Ebben szerepet játszott a munkaerő elvándorlása is. 2023-ban 12,7 százalékkal csökkent a Lengyelországban ideiglenes tartózkodásra regisztrált ukrán férfiak száma.
A háború emellett jelentősen megdrágította az építkezéshez szükséges alapanyagokat: drágult többek között a színesfém, az adalékanyag, az üveg, a cement, az aszfalt, az acél és a műanyag.
A GUS elemzése így a háború lengyel gazdaságra gyakorolt árának szélesebb képét mutatja: a veszteség nem egyetlen költségvetési tételben jelent meg, hanem a háztartások vásárlóerejétől az ipari teljesítményen át az építőiparig szinte minden fontos területen éreztette hatását.
Több, mint egymillió külföldi dolgozik Lengyelországban: nélkülük komoly bajban lennének
Éveken át Nyugat-Európa szívta el a lengyel munkaerőt, ma viszont már Lengyelország az egyik legnagyobb célország a régióban. A külföldi munkavállalók száma rekordot döntött, és egyre több ágazat működése függ attól, hogy érkeznek-e új dolgozók az országba. Bár a GDP-t pörgeti, a bevándorlás politikai kérdéssé is vált Lengyelországban.