Az oktatási és gyermekügyi miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy milyen eredményeket tett le eddig az asztalra az általa vezetett szaktárca. De csokorba gyűjtötte a tennivalóikat is.

Összesítését megelőzően Lannert Judit felidézte, 120 nap telt el a kormány megalakulása óta.

120 napja a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben a Fidesz-KDNP kormányzásának gyermekellenes, intézményeket, vezetőket és pedagógusokat gúzsbakötő és megalázó hatalmi politikájával szemben

– fogalmazott posztjában a szakminiszter, aki a Tisza-kormány nevében ismertette, milyen részeredmények és kihívások vannak az oktatásügy területén.

• „Az oktatási rendszert nem rángatjuk, hanem lépésről lépésre alakítjuk át, a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetéseket lefolytatva.
• Nem egy rendőr, hanem szakemberek irányítják az oktatást.
• Önálló képviseletet kapott az új Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a bölcsődei és óvodai terület. A legkisebbektől az egyetemekig és a felnőttképzésig egységes szemléletben készül az új gyermekközpontú, 21. századi oktatási rendszer.
• 400 ezer rászoruló családnak biztosítunk 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.
• Döntöttünk a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak kétlépcsőben történő béremeléséről.
• Visszaadtuk minden egyetemi hallgatóknak az európai mobilitási és kutatási lehetőségeket, a Fidesz-KDNP kormányzása miatt leállított Erasmus+ és a Horizont Európa programokon keresztül.
• Felfüggesztettük a pedagógusoknak értelmetlen adminisztratív terhet jelentő teljesítmény értékelési rendszert (TÉR), és újat dolgozunk ki.
• Megkezdtük az iskolák és a tanárok autonómiájának visszaállítását. Bővítettük az iskolaigazgatók jogköreit. Helyreállítottuk a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait.
• Visszaadtuk a pedagógusok sztrájkhoz való jogát.
• A Fidesz-KDNP által politikai okokból kirúgatott tanárok esetében miniszteri utasítást adtunk arról, hogy az így elbocsátott kollégákat vissza kell venni.
• Döntöttünk arról, hogy kivezetjük a tanárképzést és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, ahová a Fidesz-KDNP kormány a nagy hagyományú egyetemeket hátrányba hozva monopolizálni akarta a tanárképzést.
• Átvilágítottuk a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését.
• A Klebelsberg Központ Sinka Edit oktatáskutató vezetésével oktatási fejlesztő-kutató háttérintézménnyé alakul át.
• A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatjuk meg – ami épp most zajlik.
• Nyílt pályázaton alakítottuk át az egyetemeket korábban politikai befolyásnak kitett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait és felügyelőbizottságait.
• Megkezdtük szakképzési centrumok kettős vezetésének és a szakképzésben a kancellári rendszernek a felszámolását. A szakképzési centrumok vezetőit pályázat útján választjuk ki.
• A 2026/2027-es tanév rendje összehangoltan, egységes rendszerben jelent meg a szakképzésre és a közoktatásra vonatkozóan.
• A tanév rendjében először kapott helyet a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap.
• A gyermekek érdekében egyszerűsítettük a kompetenciamérések rendszerét.
• Nagyobb szabadságot adunk az intézményeknek a témanapok és témahetek megszervezésében.
• 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldtünk az általános iskoláknak. Ennek célja a gyermekek felesleges terhelésének csökkentése, valamint a mozgás, a játék, az alkotás, a tapasztalati tanulás és a közös élmények nagyobb szerepének elősegítése az alsó tagozaton.
• A 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá tesszük az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett, megkezdheti az iskolát. Ha a szülő és az óvodapedagógus között nincs egyetértés, vagy mindketten indokoltnak tartják az óvodában maradást és ehhez további szakmai megerősítést szeretnének, szakértői vizsgálat segíti a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás őszre várható.
• Széles körű szakmai egyeztetésre építve megkezdtük a magyarérettségi megújítását. Teljesen megújítottuk az érettségi tétel-előkészítő bizottságot, amely elkészíti az új érettségi-szabályozásra vonatkozó szakmai javaslatot.
• Megkezdtük a szabad tankönyvválasztás helyreállítását és a kínálat bővítését. Nyilvános felhívást hirdettek a tankönyvkínálat bővítésére. A felhívás nyomán 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett. A 209 kérelemből 145 esetében az eljárás sikeresen lezárult. A tankönyvjegyzék folyamatosan bővül.
• Az anafilaxiás allergiában szenvedő gyermekek védelmében segítettük az intézményeket abban, hogy biztonságos eljárásrendet alakítsanak ki, és felkészítsék a pedagógusokat. Szakmai és civil szervezetek bevonásával három hónap alatt megcsináltuk azt, amit az előző kormány három éve nem tett meg. Ez az intézkedés egyszerre védi az életveszélyes ételallergiában szenvedő gyerekeket és az értük felelős pedagógusokat.
• Megakadályoztuk egy csepeli iskolában, hogy olyan felnőtt keveredjen a gyermekek közelébe, aki veszélyt jelenthet számukra. A jelzőrendszer felülvizsgálatát elindítjuk.
• És végezetül felállítottunk egy minisztériumot, amely a gyermekeket és az oktatatás ügyét képviseli önállóan 16 év méltatlan mellőzés és rombolás után”

– sorolta Lannert Judit.

„Köszönjük a diákok, a tanárok, a szülők, az érdekképviseletek, az egyházak, a civil szervezetek partnerségét” – fogalmazott, jelezve, „rengeteg egyeztetés folytatódik, hiszen az oktatás csak a lehető legszélesebb körű konzultációk mentén alakítható. A PISA-eredmények is mutatják, hogy együtt kell megfordítanunk az elmúlt 16 év okozta drámaian rossz folyamatokat” – húzta alá bejegyzésében a tárcavezető.

Lannert Judit a tanévkezdéskor új működési modellt és az egyetemi autonómia visszaállítását jelentette be, jelezve, hogy a felsőoktatásban nő az állami ösztöndíjasok aránya és az AI is nagyobb szerepet kap majd a kapcsolódó képzéseken. Tárcája nyár végén adta hírül, hogy teljesen megújulnak az egyetemi alapítványok, és hogy a kekvák által fenntartott egyetemek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok újraválasztási pályázata sikerrel zárult.