Kína és Oroszország között eddig is szoros kapcsolat állt fenn, de egy friss vizsgálat szerint a távol-keleti ország alkatrészeket szállít Moszkvának, elsősorban támadó drónok építéséhez. Ezek az alkatrészek a legnagyobb orosz energiatermelő vállalathoz kötődő céghez kerültek, amely azokat a Gerany drónokat gyártja, amelyekkel augusztusban egy ukrajnai bevásárlóközpontot támadtak meg.

A Telegraph és a Politico által megvizsgált orosz belső dokumentumok bizonyítják, miként exportált egy kínai állami cég kulcsfontosságú drónalkatrészeket közvetlenül Oroszországnak. Ez komoly kérdéseket vet fel nemcsak a két érintett fél, hanem az Egyesült Államok számára, miután delegációja hétvégén megjárta Moszkvát és Kijevet egyaránt.

Donald Trump pedig a tervek szerint szeptemberben találkozik Hszi Csin-pinggel, miután korábban ismét a Kínával szembeni szankciók szigorításával fenyegetőzött. Washington azzal vádolja Pekinget, hogy úgynevezett kettős felhasználású termékeket juttat el közvetlenül az orosz hadseregnek. Amerikai szakértők szerint a kínai hatóságok pedig vagy szemet hunytak a segítségnyújtás felett, vagy aktívan közreműködtek benne.

A szállítási és vámdokumentumok szerint a kínai cég 46 tonna vegyi anyagot küldött álcázva a Roszatom egyik leányvállalatához 2026-ban. Ez pedig azt jelenti, hogy egy kínai állami vállalat segíti a Kreml hadiipari cégét. A kínai alkatrészeket fogadó orosz vállalat gyártja a kamikaze drónok kulcsfontosságú elemeit.

Moszkva után Pekingre is szankciók várnak

Kínai alkatrészeket már korábban is találtak lelőtt orosz drónok roncsaiban az ukrajnai csapások után, ám az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ (USCC) által összegyűjtött orosz dokumentumok most mutatták meg részletesen, hogyan exportált egy kínai állami cég közvetlenül Oroszországnak drónalkatrészeket.

Ez a bizonyíték pedig lehetővé tenné az amerikai külügyminisztériumnak, hogy szankcionálja a kínai beszállítót − közölte David Albright, az Institute for Science and International Security elnöke. Rámutatott, hogy a szállítmányt olyan vámkóddal látták el, amelyet nejlon- vagy poliészter-exporthoz használnak. A Roszatom szóvivője ennek ellenére megjegyezte, hogy a vállalat minden jogszabályt betartott, és aki ezzel ellenkezőt állít, az nem érti, hogyan működik az orosz vámhatóság.

Szerhij Kuzan, az USCC vezetője szerint igazolást nyert, hogy kínai állami vállalatok is részt vesznek az Oroszországba irányuló nyersanyag-ellátási láncokban. Úgy véli, hogy a nemzetközi szankciók miatt Kína gyakorlatilag az egyetlen forrás az orosz fegyverekhez szükséges alapanyagokra. Az amerikai képviselőház Kínával foglalkozó különbizottsága hitelesnek minősítette a feltárt dokumentumokat, amely az ukrán kormány is megerősített.

Hszi Csin-ping augusztus végén, a Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozóját követően azt mondta, a két ország kapcsolatai tovább fognak erősödni. Moszkva pedig jelezte, hogy Peking támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy ellenálljon a konfliktus lezárására irányuló nemzetközi nyomásnak. A két ország közötti együttműködés pedig enyhíti az Oroszországra nehezedő nyugati szankciókat.

A távol-keleti ország kormánya ugyanakkor tagadja, hogy fegyvereket és alkatrészeket szállítana Oroszország. Hszi Csin-ping már 2023-ban is kijelentette, hogy nem öntenek olajat a tűzre, és hasznot sem akarnak húzni a konfliktusból. Peking washingtoni nagykövete pedig egyenesen Kína befeketítésével és bűnbakká tételével vádolja az Egyesült Államokat.

Dennis Wilder, a CIA korábbi kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes igazgatója szerint a kínai kormány nem fogja felelősségre vonni az érintett vállalatokat. Annak ellenére sem, hogy a szállítmány biztosan nem kerülte el a kínai kormány figyelmét.

Szankciók alatt is nő a dróngyártás mértéke

Az orosz nyelvű iratok igazolják, hogy vegyi anyagot szállított a Jilin Chemical Fiber Group az Alabuga-Voloknónak, a Roszatom leányvállalatának. Utóbbi Tatárföldön működik, ahol egy különleges gazdasági övezetben a vállalat szénszálakat biztosít a nagy hatótávolságú kamikaze drónok tömeggyártásához, amelyek az iráni Sahíd drónok tervei alapján készülnek.

Az említett orosz cég még 2023-ban került nyugati szankciók hatálya alá, tevékenységüket az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Ukrajna, az Európai Unió, Új-Zéland és Svájc is szankcionálja. Az amerikai kormány pedig kifejezetten tiltja az orosz hadsereg által felhasználható termékek exportját. Ugyanakkor a Jilin Chemical Fiber Groupra hasonló korlátozás nem vonatkozik.

A két cég között a szállítási dokumentumok szerint mintegy 46 tonna áru cserélt gazdát, amelyet ipari felhasználásra különítettek el. Kiderült, hogy ebben a hatalmas mennyiségben elsősorban úgynevezett PAN-prekurzor a szénszál gyártásának alapanyaga. Ezért a vámkódnál kettős felhasználású termékként kellett volna feltüntetni őket. Amerikai szakértők szerint a vámkódok téves feltüntetése „arra utal, hogy a cég egy érzékenyebb megrendelést próbál elrejteni”.

Erre újabb bizonyíték, hogy a Sayari kockázatelemző és adatszolgáltató cég 2022 és 2025 közötti adatai alapján feltűnt, hogy a szankciók alá eső Alabuga különleges gazdasági övezetben működő vállalat nem a megfelelő vámkóddal látta el a PAN-prekurzor szálakat.

A cég legfőbb feladata, hogy magas minőségű szénszálakat biztosítson az orosz stratégiai iparágaknak. Ukrán számítások szerint a vállalat termelésének 89 százaléka 2030-ra a hadiipari cégekhez kerül. A belső termékjegyzékekben pedig az áll, hogy az Alabuga-Volokno 39 különböző szénszálat gyárt légi közlekedési, rakétatechnikai, drón- és hajóépítési felhasználásra. 2022 óta a cég legalább nyolc olyan tenderben vett részt, amelynek keretében PAN-prekurzorokat szállítottak a Jilin Chemical Fiber Grouptól.

Oroszország így kerüli meg a szankciókat

Az ukrán kormány elég egyértelmű álláspontot fogalmazott meg, szerinte a szállítási dokumentumok a szankciók elkerülésére utalnak. David Albright hangsúlyozta, hogy a kínai cég a szénszál gyártásához szükséges alapanyagot biztosítja drónok előállításához, mert azok nélkül nem lehet megerősíteni az eszköz szárnyait, motorját és üzemanyagtartályát. A Jilintől érkező alapanyag pedig akár 1300 kamikaze drónhoz elegendő szénszál gyártásához is elég lehet.

A PAN-prekurzorra óriási szüksége van Oroszországnak, teljes mértékben Kínától függ, ezek a kettős felhasználású termékek tartják életben az orosz fegyvergyártást a szankciók közepette. Egy német gazdasági elemző szervezet, a Kiel Intézet júniusban közzétett adatai alapján

Szakértők szerint nem a Jilin az egyetlen, amely kettős felhasználású termékekkel látja el Oroszországot, hanem több tucat ilyen vállalat vesz részt ebben. A kínai támogatással az orosz hadiipar képes tovább növelni gyártási kapacitását, emiatt további szankciók várhatók az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 2026. augusztus 31-én. Fotó: Kristina Solovyova / Reutres)