Az NDB elődszervezete által összeállított és 2001 óta a szövetségi levéltárban őrzött Mengele-aktát a történészek korábban nem tanulmányozhatták. A hírszerzés legutóbb idén februárban is a 2071-ig érvényes titkosítási időszakra hivatkozva utasította el az erre vonatkozó kérelmeket.

Gérard Wettstein, a náci háborús bűnös életét kutató történész azonban a svájci szövetségi közigazgatási bírósághoz fordult, és sikeresen fellebbezett a döntés ellen.

A most elérhetővé tett, helyenként kitakart dokumentumok között újságcikkek és rendőrségi jelentések egyaránt megtalálhatók. Ezekből kiderül, hogy a hatóságokhoz több bejelentés is érkezett arról, hogy Mengele a Németországból való menekülése után Svájcban bujkálhatott, vagy álnéven próbált meg beutazni az alpesi országba. Az iratok emellett számos utalást tartalmaznak esetleges írországi, argentin és chilei tartózkodására is. Egy feljegyzés szerint 1964-ben egy magát diáknak kiadó izraeli kém is Svájcban járt, hogy a nyomára bukkanjon.

Az illetékes védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a dokumentumokban kizárólag a törvény által védett adatokat tették olvashatatlanná. A kitakarások a hivatal egykori és jelenlegi munkatársainak, valamint harmadik személyeknek a személyes adatait, továbbá a forrásvédelem alá eső információkat érintik.

Josef Mengele a második világháború alatt, a foglyokon végzett kegyetlen kísérletei miatt "auschwitzi halálangyal" néven vált hírhedtté. A háború után Dél-Amerikába menekült az igazságszolgáltatás elől, végül 1979-ben Brazíliában fulladt a tengerbe.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.