GazdaságSzerző: vg 2 napja 4 percnyi olvasás
A nagykereskedelmi árakban érződött a Hormuzi-hatás.
Az európai lakossági áram- és gázárak vizsgálata alapján kimondható, hogy hiába voltunk augusztusban nagyon messze a fűtési idénytől, volt értelme spórolni a villamos energiával, ha nem akartunk túl magas áramrezsit. Bár gázból a nyáron kevesebbet használ a lakosság, de a kereskedők töltik a télre tárolókat, az általuk generált kereslet pedig felfelé kényszeríti a nagykereskedelmi gázárakat.
Az elmúlt hónapban a 33 vizsgált európai fővárosból 17-ben drágult a villamos energia bruttó végső lakossági felhasználói ára, 13-ban nem változott, háromban pedig még kicsit esett is. Az árváltozás európai vagy uniós átlagos nagyságáról a VaasaETT most nem között adatot, holott korábban még igen.
Mint a finn elemzőcég adataiból kiderül, leginkább a koppenhágaiak jártak pórul, ott 10 százalékkal emelkedett a villamos energia ára a háztatások számára – mert ott még a kínálat is erőteljesen szűkült: a szokásosnál kevesebb áramot termeltek a dán főváros szélerőművei. Amszterdam és Helsinki lakosainak is tudomásul kellett venniük egy 8-8 százalékos drágulást. Ezekben, és az áremelést elszenvedett további fővárosok mindegyikében az áram, mint termék ára lett nagyobb a tarifán belül, néhányban a rendszerhasználati díj és az adó is. Az árakat egy eset kivétellel kizárólag a piac mozgatta. Luxembourgban viszont a kormány – támogatásként – csökkentette a végfelhasználói díjban lévő energiaadót, ami azonnal 15 százalékos árcsökkentést eredményezett.
Ugyanakkor folyamatosan fenntartott állami intézkedésnek minősül a hatósági árak befagyasztása is, ennek köszönhetően szilárdan alacsony a budapesti és a kijevi tarifa. Mindazonáltal e kényelmen Budapesten (Magyarország egészén) lazított a rezsicsökkentés 2022-es korlátozása. Akkortól a háztartások csak az átlagfogyasztásnak elnevezett, adott mennyiségű áramot és gázt fizethetik az eredeti hatósági áron, az afeletti mennyiséget már egy szintén szabott, de magasabb árral.
Az európai áramdrágulás három fő okára mutat rá az elemzés:
Kínálati oldalon sok európai országban problémát okozott, hogy a szárazság miatt a vízerőművek kevesebbet termeltek, és kihívásossá vált több atomerőmű hűtése. Emlékezetes, hogy a Paksi Atomerőmű termelését is napokra csökkenteni kellett, sőt, még az a veszély is fennállt, hogy teljesen le kell állítani a létesítményt. A hazai áramszűke hatása azonban a lakossági áramárakig a befagyasztott tarifák miatt nem jutott el.
Augusztusban Brüsszelben, Bernben és Dublinban volt a legdrágább a villamos energia a háztartások számára Európán belül. E fővárosok lakosai közel négyszer akkora tarifával fizették a villamos energiát, mint a budapestiek. Háromszoros és kétszeres egységárra is volt példa bőven és csak kis maroknyi országban mozgott az az a hazai, kilowattóránként 10,35 eurócent körül.
Ez volt a legalacsonyabb érték az Európai Unión belül, de a kijevi 8,41 eurócent még ennél is alacsonyabb volt
Négy éve Magyarországon kétféle lakossági bruttó végfelhasználói árral találkozhatunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havonkénti elemzésében.
Az egyik a rezsicsökkentés során kialakult, 15 éve alkalmazott érték, a másik egy modellezett szám. Az utóbbit azokra a háztartásokra számolja ki hónapról hónapra a hivatal, amelyek 20 százaléknál több villamos energiát használnak annál, mint amennyit az energiaválság miatt az akkori kormány 2022 augusztusában átlagfogyasztás néven meghatározott. A MEKH adata tehát egy jellemzőnek tekinthető, de csak egyetlen konkrét esetre érvényes, tájékoztató jellegű szám, hiszen az átlagfogyasztástól akárhány számmal eltérhetünk, és akkor a havi átlagos tarifánk is más és más. A modellezett januári érték 11,92 eurócent. Látható, hogy ezzel is alig került rosszabb helyre a budapesti túlfogyasztó.
Néhány kivételtől, például a durva prágai 36,83 eurócentes egységártól eltekintve térségünk országaiban olcsóbb a lakossági villamos energia, mint tőlünk nyugatra.
A bruttó lakossági végfelhasználói áramárak szélső értékei Európában 2026 augusztusában eurócent/kilowattórában a VaasaETT és a MEKH alapján
Augusztusban átlagosan 2 százalékkal drágult a földgáz a háztartások számára, a szórás azonban hatalmas volt. Miközben a vizsgált 27 fővárosból 15-ben nem volt árváltozás, és kettőben még csökkenés is volt, 10-ben emelkedéssel szembesültek a lakosok. Ráadásul néhányban hatalmassal. Az észt fővárosban 20 százalékkal került a földgáz többe, mint egy éve, mert Tallinnban nőtt az földgáz, mint termék ára és magasabb lett a rendszerhasználati díj is. Hasonló oka volt az athéni 13 százalékos emelkedésnek is, míg a brüsszeli 10 százalékost még az adó emelkedése is okozta. A magasabb molekulaár Berlinben (7 százalék), továbbá Amszterdamban és Londonban is (6-6 százalék) magasabb végfelhasználói egységárat eredményezett.
Hatalmas, 14 százalékos volt a luxembourgi csökkenés is, ami annak volt köszönhetően, hogy a kormány, támogatásképpen engedett az elosztási díjból. (Emlékezetes, hogy az áramtarifa csökkentésébe is besegített.)
A földgáz európai árnövekedésének hátterében a nagykereskedelmi árak éles emelkedése, amögött pedig a Hormuzi-szoros lezárása és az állt, hogy az európai gáztárolókat a tervezettnél lassabban töltik – magyarázza a VaasaETT.
Budapest – lényegében Magyarország –továbbra is negatív árrekorder az Európai Unión belül. Ám a földgáz esetében a villamos energiához képest sokkal nagyobb a különbség a háztartások által fizetett rezsicsökkentett egységár és aközött, amely az átlagfogyasztásból való 20 százalékos kilépésből következik. A rezsicsökkentett díj kilowattóránként 2,82 eurócent, viszont a 20 százalékos túllépéssel együtt ennek több mint a kétszerese, 5,78 eurócent. Így e két hazai gáztarifa közé a listán befurakodhatott belgrádi és a zágrábi is, igaz, csak az utóbbi uniós ország fővárosa. Európa egészén belül a kijevi lakosság számára a legolcsóbb a földgáz.
A bruttó lakossági végfelhasználói gázárak szélső értékei Európában 2026 augusztusában, eurócent/kilowattórában a VaasaETT és a MEKH alapján:
A MEKH hónapról hónapra azt is kiszámolja, hogy mekkora eg modellezett kétkeresős háztartás villamos energia- és földgázfogyasztásának a költsége jövedelmére vetítve. A hivatal évi 2200 kilowattóra villamos energia és 10 000 kilowattóra áramfogyasztásból indul ki a KSH adatai alapján. E számok nem azonosak az említett, 2022 augusztusi kormányhatározatban rögzített átlagfogyasztással. A kapott eredmény a lakosság teherbíróképességét hivatott megmutatni. A feltételezett háztartás kétkeresős, a keresőknek átlagos jövedelme van. A listára 23 főváros került fel, közöttük Budapestnek jutott a második legjobb hely, 1,8 százalékkal. Ezt túl alacsony aránynak gondolhatjuk, de nem felejtsük el, hogy itt csak az áram- és a gázszámláról van szó, egy háztartás fenntartási költségébe, azaz a rezsibe pedig még sok tétel beletartozik.
A legkedvezőbb érték, mint korábban is Luxembourgra jött ki 1,1 százalékkal, a legrosszabb pedig Szófiára 9,3 százalékkal.
Napi