EgyébSzerző: magyarnemzet 2 napja 2 percnyi olvasás
A számok egészen mást mutatnak.
A német autóipar súlya valóban jelentős Magyarországon, de ebből még nem következik gazdasági „gyarmati” függés. Az autóiparban német, kínai, dél-koreai, japán, indiai, amerikai és francia vállalatok is komoly szereplők, miközben a legnagyobb hozzáadott értéket termelő cégek között több magyar vállalat is van. A MOL, az MVM, a MÁV és a Richter teljesítménye önmagában is árnyalja a leegyszerűsítő képet.
A Facebookon egy kommentelő már megint azzal fárasztott, hogy „mértékadó közgazdászok” szerint Magyarország a német autóipari cégek gyarmata. Nos, ezek a közgazdászok valószínűleg egy Google-keresést sem futtattak le, mielőtt ezt kijelentették.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben a külföldi irányítású vállalkozások a magyar vállalati hozzáadott érték 39,5 százalékát állították elő. Azaz a teljesítményünk közel kétharmada magyar cégektől származott.
A hozzáadott érték alapján számított 2024-es lista első öt helyéből négyet magyar központú vállalat foglal el. A MOL 1535, az MVM 1161, a MÁV 716 milliárd forinttal áll az első három helyen. Az első külföldi cég az Audi 524 milliárddal a negyedik helyen, míg az ötödik az ugyancsak magyar Richter 515 milliárddal.
De az sem igaz, hogy az autóiparunkat csak német cégek dominálnák. Bár tény, hogy büszkék lehetünk arra, hogy a három germán topmárka csak nálunk van jelen gyárral Németországon és Kínán kívül.
Az Audi, a Mercedes, a BMW, valamin az ugyancsak német autóipari Bosch és a Continental mellett itt van a japán Suzuki és Denso, a dél-koreai Samsung SDI, SK On és Hankook, a kínai BYD és CATL, az indiai Apollo és Motherson, az amerikai Dana, a francia Valeo, a kanadai Linamar vagy a svéd Autoliv is.
A német jelenlét ráadásul egyáltalán nem az autóiparral kezdődik és végződik. A Magyar Telekom 69,02 százaléka közvetve a Deutsche Telekomhoz tartozik, miközben német hátterű vállalatok a kereskedelemtől az energetikán át az ipari technológiáig számos más magyar piacon is jelen vannak.
Közben a hazai központú nagyvállalatok sem statiszták. A MOL hozzáadott értéke csaknem háromszorosa az Audiénak, a Richter pedig gyakorlatilag fej fej mellett áll vele.
A magyar kontrollú 4iG szintén bekerült a hozzáadottérték-rangsor első tíz helyezettje közé, miközben a csoport 2024-es nettó árbevétele 17,7 százalékkal, 700,4 milliárd forintra nőtt. Ez a vállalat egyben azt is jól mutatja, hogy milyen gyorsan változott az elmúlt években a hazai vállalati élmezőny.
2025-ben a HIPA közreműködésével eldöntött beruházások 17 különböző országból érkeztek, miközben a hozzáadottérték-lista élén magyar központú cégek állnak. Magyarország tehát gazdasági szempontból is szuverén ország, nem gyarmata senkinek.
Az egyébként sem probléma, hanem óriási eredmény, hogy komoly német, amerikai, francia vagy akár ázsiai világcégeknek van nálunk gyára, kutatóközpontja és egyéb vállalata. Ezek ugyanis nem csak munkahelyeket hoznak létre és adóbevételt termelnek, de jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy itthon is minél több nemzetközi szaktudást tudjanak megszerezni a magyarok.
A cikk szerzője közgazdász, egyetemi docens
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Audi Hungária ZRt.)