Idén eddig 415 és 350 forint is volt egy euró, őszre pedig ismét 370 forint környékére gyengült. Az ingadozás látványos, ugyanakkor a Tisza-kormány euróbevezetési terve sürgeti a stabilitást.

A Bankmonitor elemzése szerint jövőre a 355–370 forintos sávban való oldalazás a legvalószínűbb. Mint ismert, a kormány az eurózónához csatlakozás feltételeit 2030-ra teljesítené, ehhez pedig a forintnak legalább két évig az ERM II rendszer, a kijelölt középárfolyam körüli 15 százalékos sávban kell maradnia, az infláció pedig legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb uniós ráta átlagát; a jelenlegi referenciaszint 2,7 százalék.

Ugyanakkor az elemzés rámutat arra, hogy az exportőrök helyzetét a túl erős forint rontja: kevesebbet ér az euróbevételük, a hazai költségeik pedig nőnek.

Az elemzés példaként hozza fel Szlovákiát, ahol az euróbevezetés előtt a korona 25 százalékkal erősödött, a túlértékelt belépési árfolyam pedig a későbbi válságkezelés mozgásterét szűkítette. Ugyanis az eurózónába lépést követően a jegybank már nem tudja a túlértékelt árfolyamot leértékeléssel korrigálni.

Az elemzés rámutat arra, hogy a forint kezdeti erősödését jelentős részben a carry trade hajtotta. A befektetők alacsony kamatozású devizában vettek fel hitelt, majd a pénzt magasabb hozamú forinteszközökbe fektették. A külföldi tőkeáramlás a forint iránti keresletet növelte, így pedig a hazai deviza felértékelődött.

Azonban csökken a különbség a magyar és a fejlett piaci kamatszintek között, ezért a stratégia várható hozama már kevésbé tudja ellensúlyozni az árfolyamkockázatot, így pedig már nem olyan vonzó a forint a carry traderek számára. Ez pedig mérsékli egy újabb, kamatelőnyre épülő erősödési hullám esélyét.

Ezért a Bankmonitor elemzésében úgy látja, sem jelentős erősödést, sem pedig további gyengülést nem akarnak az MNB. A csökkenő kamatelőny a carry trade-et mérsékli, ezért összehangolt gazdaságpolitikát kíván a stabilitás.