A Közgazdász-vándorgyűlésen arról kérdeztük a tárcavezetőt, hogy most, hogy az ország középtávú strukturális tervét október közepéig kell benyújtani az EU felé, mit terveznek tenni annak érdekében, hogy az Európai Bizottság ne léptesse a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárást szankciós szakaszba. Kármán András úgy válaszolt:

A terv benyújtása azt is jelenti, hogy tulajdonképpen újraindul ez az elvárás.

"Ez alapján a pálya alapján lesz majd definiálva az a nettó kiadási szabály, amit aztán az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárás folyamata alatt tőlünk megkövetel. 2026-ban ugyan az előző kormány nem teljesítette az uniós elvárást, de maga a mechanizmus lehetővé teszi, hogy kormányváltáskor új pályát terjesszen be az új kormány, és ránk ez fog vonatkozni."

Az uniós fiskális szabályok 2024-es reformja óta minden tagállamnak középtávú költségvetési-strukturális tervet kell készítenie, amely több évre előre rögzíti az állami nettó kiadások megengedett pályáját, valamint az ehhez kapcsolódó reformokat és beruházásokat; a cél, hogy a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt legyen, az államadósság pedig fenntartható pályára kerüljön.
Magyarország 2024 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, vagyis az EU szorosabban ellenőrzi a költségvetést, mert a hiány meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott uniós küszöböt, és konkrét kiadási korlátokat, illetve korrekciós pályát ír elő.
Ha a Tanács azt állapítja meg, hogy a kormány nem tett megfelelő lépéseket ennek betartására, az eljárás szigorodhat: Magyarország esetében – mivel nem tagja az euróövezetnek – ez nem az euróországokra alkalmazható rendszeres pénzbírságot jelenti, viszont megnyithatja az utat egyes uniós, mindenekelőtt kohéziós források felfüggesztése előtt.
Ezért különösen fontos az új kormány által benyújtandó középtávú terv: az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy egy újonnan hivatalba lépő kormány felülvizsgált pályát terjesszen elő, és annak elfogadása esetén ez válhat az EU által számon kért új költségvetési pálya alapjává.

A minisztert arról is kérdeztük, hogy hogyan tervezik kezelni, hogy Budapestnek október közepén 86 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást kellene befizetnie, ekkora összeget azonban bizonyosan nem fog tudni átutalni az államkasszába. Erre Kármán csupán annyit válaszolt, hogy

Nincsen olyan fejlemény, amiről most be tudok számolni. Ha lesz, akkor majd fogunk róla kommunikálni.

Címlapkép forrása: Portfolio