BelföldSzerző: index 2 napja 7 percnyi olvasás
Új tantárgy nem lesz, mert a magyar tanterv már így is túlterhelt, de elkerülhetetlen az AI oktatása.
A Nemzeti alaptanterv újragondolása a következő hónapokban elindul, és ebből a folyamatból az AI kérdése nem hagyható ki. Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke az Indexnek adott interjúban azt mondta, hogy a tartalmi szabályozás átgondolásánál a mesterséges intelligenciát nem önálló témaként, hanem a digitális írástudás és a médiaértés részeként kellene kezelni.
A bizottsági elnök szerint az egész vita rossz sorrendben zajlik. Az AI-ról szinte mindig tiltás és szabályozás formájában esik szó, közben pedig arról alig beszélünk, hogy mit tudunk róla valójában.
„Egy nagyon új technológiáról van szó, amiről sokan gondolkodnak, sokfajta elképzelés van, de valós adatalapú tudásunk azért limitált” – fogalmazott.
Amiben szerinte biztosak lehetünk, az az, hogy a technológia „demokratizálta a tartalomgenerálást”, vagyis ma lényegében bárki tud fejleszteni oktatási anyagot. A tanulási folyamatra gyakorolt hatásáról viszont jóval kevesebbet tudunk.
Ebből következik a javaslata, hogy ne az AI-használat oktatásával kezdjék. A hangsúly nem a jó promptoláson van, hanem azokon az alapkészségeken, „amelyek nélkül a promptolásnak sincs értelme”. A kritikus gondolkodás, a szövegértés és a szövegalkotás nélkül a gyerek nem tudja megítélni, mit kapott vissza a géptől.
A probléma ott kezdődik, hogy az AI-tól kapott válasz a gyerekek számára egyértelműen jó, igaz válasznak tűnik
– fogalmazott, hozzátéve, hogy teljesen mindegy, jó vagy rossz kérdést tettek fel, ha nem tudják kritikusan kezelni a kapott választ.
A nemzetközi vitákban gyakran felmerülő tizenkét éves korhatár helyett Szűcs Dóra fokozatos bevezetést tartana indokoltnak.
„Nem gondolom, hogy külön tantárgyra lenne szükség, így is túl sok tantárgy van a közoktatásban” – mondta. Helyette a harmadik osztálytól tanított digitális kultúra tantárgyat gondolná újra, ebbe integrálva az anyagot.
A javaslat ugyanakkor olyan területre érkezik, ahol már van érvényben lévő kormányzati feladatszabás. Igaz, még a korábbi kormánytól. A Magyar Közlönyben 2025. november 4-én megjelent, Orbán Viktor által aláírt 1405/2025. (XI. 4.) kormányhatározat negyedik pontja felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert és a belügyminisztert, hogy a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával „dolgozzák ki és indítsák el a mesterséges intelligencia oktatásának integrációját a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás területén”. A határozat két határidőt szab, a kidolgozásra 2026. március 31-et, az integrálásra 2026. december 31-et.
A szöveg pontos olvasata fontos. A határozat nem intézményeknek szól, hanem minisztereknek, és nem mondja ki, hogy minden iskolának be kellene vezetnie bármit. Azt sem határozza meg, mit jelent az „integrálás”, így azt sem, mi számít teljesítésnek. Ugyanezt a szerkezetet és ugyanezt a záróhatáridőt egyébként a határozat hetedik pontja is használja, ott a közszolgálati dolgozók kötelező AI-tanfolyamáról.
A kidolgozásra szabott március 31-i határidő már lejárt, még az előző kormány idején. Hogy elkészült-e az ütemterv, és hogy a kormányváltás után kihez került a feladat, nem tudni, mert a határozatban megnevezett tárcák azóta átalakultak, az előző kormány pedig nem kommunikált az „integráció” sikeréről vagy kudarcáról.
Az AI oktatásának legnagyobb gyakorlati akadálya, hogy a tanárok jelenleg kevesebbet tudnak róla, mint a diákjaik. Szűcs Dóra szerint ezt párhuzamosan kell kezelni a tantervi munkával, és a pedagógusképzés hálótervének átgondolásakor is meg kell jelennie.
A múltbeli tapasztalat viszont nem biztató. A digitális írástudás oktatásából a közösségi média használata egyszerűen kimaradt, mert a technológia gyorsabb volt a tantervnél.
„Ez úgy ahogy van hiányzik az oktatás tartalmi elemeiből, és miközben még ezt a feladatot sem ugrottuk meg, máris itt van az AI kérdése” – fogalmazott Szűcs Dóra, aki szerint nincs garancia arra, hogy az oktatás utoléri a technológiát.
Négy-öt éve még nem is gondolhattunk arra, hogy a mesterséges intelligenciának szerepe lesz az oktatásban. Évek kérdése, mire a pedagógusképzés és az oktatási rendszer utoléri a jelenlegi állapotot, addigra pedig lehet, hogy megjelenik valami új. Mondhatjuk, hogy futunk a technológia után
– mondta a bizottsági elnök.
Abban kétségtelenül igaza van a képviselőnek, hogy hiába szigorít az iskola, ha a házi feladatot a diák otthon úgyis a géppel íratja meg.
A tanulás, valamint a tanítás teljes folyamatának az információszerzés menetét kell újragondolni
– mondta Szűcs Dóra, majd két gondolati síkot különböztetett meg.
Az első az, hogy az AI hogyan alakítja át magát a tanulási és oktatási folyamatot. „Az AI Summiton is meg fog jelenni ez a téma” – fogalmazott Szűcs Dóra, az interjú készítésekor még előttünk álló konferencia kapcsán. Az AI Summitot hétfőn és kedden rendezték meg a Városligetben, a Magyar Zene Házában és a Néprajzi Múzeumban. Az Indamédia szervezésében immár negyedik alkalommal megtartott AI Summit Közép-Európa legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó konferenciája, idén három helyszínen, több mint háromszáz előadóval. A gazdaság, a pénzügyek és az egészségügy mellett az oktatás is önálló témaként szerepelt a programban.
A második kérdéskör a politikus szerint az eszközöké. Ide sorolta a tartalomgenerálást és az AI-tutorokat is, amelyek személyre szabott készség- és képességfejlesztést valósítanak meg, és amelyekre a világban már van példa, ráadásul nem is csak külföldiek. Az Oktatási Hivatal Tekla néven mesterséges intelligenciára épülő digitális pedagógiai asszisztenst fejlesztett, amelyet a Belügyminisztériummal közösen március 25-én mutattak be. A rendszer nem a nyílt internetről, hanem a Nemzeti Köznevelési Portál hitelesített tananyagaiból dolgozik, és egy vizuális avatár közvetítésével magyaráz, gyakoroltat és dolgozatra készít fel. Négy tantárgy, a történelem, a földrajz, az irodalom és a magyar nyelv anyagát tudja hat évfolyamon, több mint 43 ezer tankönyvi szekcióval.
A hivatal tájékoztatása szerint a Teklát idén májustól közel ezer tanár és kétezer diák tesztelte, októbertől pedig több tízezer pedagógus és mintegy négyszázezer felső tagozatos tanuló számára válik elérhetővé.
Szűcs Dóra a beszélgetés során hivatkozott az amerikai fejleményekre, mondván, New Yorkban kitiltották az AI-t az alsó tagozatból.
New York City tankerülete, az Egyesült Államok legnagyobb iskolarendszere szeptember 2-án jelentette be, hogy a 2026–2027-es tanévre egyéves moratóriumot vezet be a diákok felé irányuló generatív AI-eszközökre. Az intézkedés a kétéves korban induló óvodai programtól a nyolcadik évfolyamig bezárólag mintegy 600 ezer gyereket érint, ez a tankerület tanulóinak kétharmada. Több mint harmincnyolc korábban engedélyezett program AI-funkcióit kapcsolják ki. A tanárok óratervezésre továbbra is használhatják a technológiát, dolgozatjavításra nem. A középiskolásoknak évente kétszer kritikai gondolkodást fejlesztő AI-modult tartanak, a társalgó chatbotok viszont minden évfolyamon tiltottak.
Az indoklás pontosan azt a kérdést teszi fel, amelyet a magyar vitában eddig senki. Zohran Mamdani New York-i polgármester a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy a technológiai iparág el akarja hitetni a közvéleménnyel, hogy az AI-alapú korai oktatás nemcsak elkerülhetetlen, hanem szükséges is, ők viszont nem így látják, ezért a következő évet a technológia hatásainak vizsgálatával töltik.
A két megközelítés kiindulópontja egyébként azonos. Mamdani azzal érvelt, hogy a gyerekeknek tanárokra és emberi kapcsolatokra van szükségük, hogy társaikkal együtt fejlődjenek és önállóan birkózzanak meg a nehéz feladatokkal. Szűcs Dóra ugyanezt mondta, amikor arról beszélt, hogy az iskolának van egy másik, nagyon erős szerepe.
„A kritikai gondolkodás, kommunikáció, társas kapcsolatok, érzelmi intelligencia fejlesztése, hogyha ezek nem elég erősek, akkor maga az AI alkalmazása és a használata is problémát okozhat a gyerekeknek”
– jegyezte meg.
Ugyanabból a premisszából New York arra jutott, hogy
egy évig nem engedi be a technológiát, és megvizsgálja, mit csinál.
Magyarországon eközben decemberben lejár egy határidő, októberben pedig négyszázezer felsőtagozatos diák elé kerül egy állami fejlesztésű AI-asszisztens. Nálunk tehát már nem az a kérdés, hogy be kell-e engedni, hanem az, hogy hogyan.
(Borítókép: Soeren Stache / picture alliance / Getty Images)
Napi