GazdaságSzerző: vg 2 napja 2 percnyi olvasás
Új szakaszba lépett a magyarországi akkumulátoripar, a beruházások ösztönzése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szigorú hatósági ellenőrzés.
A magyarországi akkumulátoriparban látványosan szigorodik a hatósági fellépés, egymás után kerülnek célkeresztbe a kínai és dél-koreai vállalatok. A CATL debreceni gyárára kiszabott újabb bírság már egy olyan időszakban érkezett, amikor Magyarországon átfogó ellenőrzés indult az akkumulátorgyártás teljes láncára.
Újabb bírságot kapott a CATL debreceni akkumulátorgyára: a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal augusztus 26-án 10 millió forintos büntetést szabott ki a vállalatra. A hatóság szerint rendszerszintű hiányosságok voltak a veszélyes hulladék kezelésében:
több hulladékot nem láttak el a megfelelő kategóriajelöléssel, a tárolóedényeken hiányoztak az előírt jelölések, és a működéshez kapcsolódó nyilvántartásokat sem vezették megfelelően.
A mostani ügy alig több mint száz nappal követi a májusi hatósági intézkedést. Május 5-én visszavonták a gyár ipari szennyvíz-előkezelési engedélyét, emellett 1 millió forintos bírságot szabtak ki, miután mangánt, lítiumot, nikkelt, kobaltot és NMP-t tartalmazó ipari veszélyes anyagokat mutattak ki a csapadékvíz-hálózatba jutó szennyvízben.
A CATL debreceni beruházása 7,34 milliárd eurós befektetéssel és 100 gigawattóra tervezett kapacitással az európai akkumulátoripar egyik legnagyobb projektje. A sorozatos hatósági ügyek ugyanakkor azt mutatják, hogy a méret és a beruházás jelentősége önmagában nem jelent mentességet a szabályok alól, az IF News elemzői szerint pedig ez óvatosabbá teheti a kínai befektetőket a jövőben.
A szigorúbb fellépés több kínai vállalatot is érint. A Huayou Cobalt magyarországi katódanyag-gyártási projektje környezetvédelmi vizsgálatok alá került, míg az Enjie debreceni üzeménél súlyos talajvíz-szennyezést tártak fel. A vizsgálatok szerint az alumínium koncentrációja a megengedett érték több mint 13 ezerszerese volt, miközben arzén, ólom, kobalt, lítium, kadmium és nikkel jelenlétét is kimutatták.
Az Enjie üzemének egy részén júniusban leállították a termelést, július elején pedig a teljes üzem leállítását és a hiányosságok felszámolását követelték. A debreceni polgármester szintén a vállalat távozását sürgette.
A jelenség nem korlátozódik a kínai cégekre. Az SK On iváncsai akkumulátorgyára 100 millió forintos bírságot kapott többek között munkavédelmi és légszennyezési szabálytalanságok miatt, a Samsung gödi üzemét pedig rendőrségi vizsgálat is érintette.
A változás mögött a magyar akkumulátoripari politika fordulata áll. Az új kormány június 5-én országos ellenőrzést indított az ágazatban, augusztus 1-jétől pedig az akkumulátorgyártás teljes ellátási láncára kiterjedő vizsgálatok kezdődtek.
Ezek nemcsak a környezetvédelmi engedélyeket és a kibocsátásokat vizsgálják, hanem a tényleges termelési kapacitást, a felhasznált alapanyagok nyilvántartását, a vízfogyasztást, a hulladékkezelést, valamint a veszélyes anyagok tárolását és szállítását is.
Az irány egyértelmű: a korábbi beruházásösztönző logikát egyre inkább a „szabályozás az első” megközelítés váltja fel. Az európai piacon ugyanis már nem elég gyárat építeni és termelni, a vállalatoknak a környezetvédelmi, víz- és hulladékgazdálkodási, valamint egyre szigorúbb akkumulátoripari előírásoknak is folyamatosan meg kell felelniük.
A kínai akkumulátorgyártók számára ezért a következő időszak egyik legnagyobb kihívása nem a kapacitás kiépítése, hanem az európai szabályokhoz való alkalmazkodás lehet. A magyarországi bírságok és üzemleállások ennek már az első látványos jelei.
Debrecen kavarta fel a hongkongi tőzsdét, ilyen még soha nem történt – magyar pofont kapott az akkuóriás
Debreceni döntés nyomta le a Hang Seng indexet kedden, ez nem mindennapi történet. A CATL részvénye magyarországi fejlemény miatt zakózott hatalmasat, és az is rendkívül érdekes, ahogy a világ legnagyobb elektromosautó-akkugyártójával ez megtörtént.
Napi