A javasolt jelöltek listáján a különböző szakterületek elismert képviselői szerepelnek. A névsor:

• Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora,
• valamint Ligeti Miklós büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója.
• Kovács András György közigazgatási jogász, a Kúria tanácselnöke,
• Orosz Árpád Gábor polgári és európai jogi szakjogász, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője,
• valamint Szomora Zsolt büntetőjogász, habilitált egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének helyettes vezetője.

A miniszterelnök posztja szerint a kiválasztási folyamat során alapvető elvárás volt, hogy a jelöltek a teljes jogterületi palettát lefedjék az alkotmányjogtól a büntető- és közigazgatási jogon át a polgári és alapjogokig.

A kiváló jogászokkal folytatott egyeztetések során a feddhetetlenség, az integritás, a függetlenség és a valódi szakmai teljesítmény szempontjait mérlegeltük

– írta bejegyzésében Magyar Péter, hozzátéve, hogy a jelöltek maradéktalanul megfelelnek a szakmai követelményeknek és az Alaptörvény előírásainak.

A jelölteket hétfőn hallgatja meg az illetékes országgyűlési bizottság, a parlament pedig a tervek szerint kedd délelőtt dönt az öt új alkotmánybíró megválasztásáról.

Négyen a korhatár miatt távoztak, egy mandátum novemberben jár le

Az új alkotmánybírók megválasztását négy már megüresedett és egy novemberben megüresedő hely indokolja. Polt Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró megbízatása 2026. szeptember 1-jén szűnt meg.

Távozásuk oka az Alaptörvény tizenhetedik módosításával bevezetett hetvenéves felső korhatár, amely átmeneti rendelkezése kimondta, hogy azon hivatalban lévő alkotmánybírók, akik a módosítás hatálybalépésekor már betöltötték ezt az életkort, szeptember 1-jével távoznak a testületből.

Az ötödik jelölt Czine Ágnes utódlását biztosíthatja, akinek tizenkét éves alkotmánybírói mandátuma 2026. november 15-én jár le.

Érdekesség, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 8. § (2) bekezdése szerint az új tagot az elődje megbízatásának lejártát megelőző 90 napon belül választja meg az Országgyűlés, tehát itt pont Czine Ágnes utódlása zajlik rendes ügymenetben.

A nyáron Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása is megszűnt, az ő helyére az Országgyűlés 2026. július 27-én Sonnevend Pált választotta.

A jelöltek

Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatóprofesszora. Kutatásainak középpontjában az összehasonlító és uniós alkotmányjog, az emberi jogok védelme, valamint a magyar és az európai alkotmányosság kapcsolata áll. Több alapjogvédelmi és alkotmányjogi kutatási programban vett részt, jelenleg pedig a magyar Alkotmánybíróság 1990 és 2026 közötti döntéshozatalát vizsgáló kutatást vezeti. Szakmai tanácsadóként és szerzőként közreműködött korábban a testület száz elvi jelentőségű határozatát feldolgozó tudományos programban is.

Ligeti Miklós jogász, 2012 óta a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Az ELTE jogi karán végzett, korábban az Országos Kriminológiai Intézetben, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, valamint a Belügyminisztériumban dolgozott. A civil szervezetnél elsősorban a korrupció elleni fellépéssel, a közpénzek átláthatóságával és az információszabadság érvényesítésével foglalkozik. Augusztusban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére is pályázott, és bekerült a bizottság által meghallgatott elnökjelöltek közé, de végül nem őt választották meg.

Kovács András György közigazgatási jogász, a Kúria tanácselnöke, aki bírói munkája mellett oktatói és tudományos tevékenységet is végez. Jogi diplomáját az ELTE-n szerezte, később jogász-közgazdász végzettséget, majd jogtudományi doktori fokozatot szerzett és habilitált. 2003-tól a Fővárosi Bíróságon ítélkezett, 2009-ben került a Legfelsőbb Bíróságra, 2012-ben pedig kúriai tanácselnök lett. Szakterületei közé tartozik a versenyjog, a piacszabályozás, az adójog és a közbeszerzési jog; emellett részt vett a közigazgatási eljárásjogot és perjogot feldolgozó kommentárok elkészítésében, valamint a bírák szakmai képzésében.

Orosz Árpád Gábor polgári jogász és európai jogi szakjogász, a Kúria Polgári Kollégiumának nyugalmazott vezetője. 1983-ban szerzett jogi diplomát Szegeden, bírói pályáját Kecskeméten kezdte, majd a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon dolgozott tanácselnökként és kollégiumvezetőként. 2007-ben került a Legfelsőbb Bíróságra, a Kúria Polgári Kollégiumát pedig 2021-től 2024-es nyugdíjba vonulásáig vezette. Több szakkönyv és tanulmány szerzője, 2024 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetem Civilisztikai Intézetének mesteroktatója. Bírói és oktatói munkásságát a Magyar Ügyvédi Kamara 2025-ben „A Jog Szolgálatában” életműdíjjal ismerte el.

Szomora Zsolt büntetőjogász, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Bűnügyi Tudományok Intézetének intézetvezető-helyettese. 2003-ban szerzett jogi diplomát Szegeden, 2008-ban doktorált, 2015-ben habilitált, 2018-ban pedig egyetemi tanári kinevezést kapott. Oktatói és kutatói munkájában a büntetőjog mellett hangsúlyosan foglalkozik annak alkotmányos összefüggéseivel, a véleménynyilvánítás szabadságának büntetőjogi kérdéseivel és a szexuális bűncselekmények szabályozásával. Korábban az ELTE jogi karán is oktatott, a szegedi jogi karon pedig 2016 és 2021 között oktatási dékánhelyettesként dolgozott.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.