Aggodalmakat szülhetett a magyar lakossági állampapírok értékesítésének visszaesése, miközben egyre csökken a rajtuk kínált kamat. Az Államadósság Kezelő Központ most tisztázta: nem látnak semmi bajt, és folytatják a korábban kibocsátott magas kamatozású papírok visszaszerzését is, hogy csökkenjen az állam kamatköltsége.

Csütörtökön hatalmas kereslet mellett bonyolították le a 10-éves magyar államkötvények aukcióját, miközben az egri vándorgyűlésre sereglett közgazdászok  – köztük Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügy miniszter – az euró megígért bevezetését vitatták meg.

Ez azonban nem lakossági eladás volt: az aukciókon intézményi befektetők vesznek részt, és kulcsszerepet játszanak a külföldiek, akiknek a fantáziáját idén felgyújtotta a Tisza-kormány euróígérete.

Állampapír: a kamat nem eshet akármeddig, mert máshova fordul a lakosság

Az ÁKK lakossági értékesítésének heti adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy visszaesett az eladott mennyiség, ami nem is csoda annak a fényében, hogy az értékesítés gerincét képező fix kamatozású FixMÁP az év elején még 7 százalékos kamattal kelt el, ami azóta fokozatosan 5,5 százalékra csökkent.

Az augusztusi hetekben átlagban 40 milliárd forint körüli volt a lakossági állampapírok értékesítése, ha kiigazítjuk az ingadozást, amit az hozott, hogy az augusztus 20-ai hét csonka volt, és az elmaradt vásárlást a rákövetkező héten bepótolták. A korábbi időszakra a 60 milliárd körüli eladások voltak a jellemzőek, vagyis a háztartások kereslete megcsappant.

Az ÁKK jelenti: nem fordult el tőle a lakosság

Az ÁKK még a csütörtöki aukciók előtt, szerdán közleményben adta hírül:

• A lakossági állampapírok állománya augusztus végén névértéken 12 471 milliárd forintot tett ki.
•  "A visszavásárlási adatoktól eltekintve augusztus során a háztartások tulajdonában lévő lakossági állampapírok állománya 85 milliárd forinttal emelkedett, 

Értelmező lábjegyzet: ha a 40 milliárdos heti értékesítésből nem jön ki a 85 milliárd, az azért van, mert a háztartások nem csak vesznek állampapírt, hanem módjukban áll azt el is adni az ÁKK-nak – biztonságossága mellett ez a rugalmasság szól többek közt az állampapírok mellett.

Ami még kint van magas kamatú papír, azt is visszaveszik

Az ÁKK nem csak elad, hanem vissza is vesz, és eközben alapvető célja, hogy csökkentse a kamatköltséget: azaz azt szeretné, ha minél kevesebb magas kamatozású papír legyen kint a piacon, és ami kint van, azt visszavegye, vagy alacsonyabb kamatozásúra cserélje.

A közleményből az is kiderült: Augusztus során az ÁKK az adósságkezelés költségeinek további csökkentése érdekében 258 milliárd forint értékben olyan korábban kibocsátott lakossági állampapírokat vásárolt vissza a forgalmazók saját számlájáról, melyek kamata elérte vagy meghaladta a 6 százalékot. 

– írták.

A visszavásárlás lehetőségével az adósságkezelő a múltban is élt, és amennyiben a pénzpiaci helyzet lehetővé teszi, az év végéig további visszavásárlásokat fog végrehajtani a forgalmazók saját számláján lévő lakossági állampapírokból – ígérték. Az ÁKK ugyanakkor a megváltozott piaci helyzet következtében felfüggesztette a 2025 áprilisában bevezetett állampapírcsere-programot, melynek keretében a forgalmazók a lakosságtól visszavásárolt állampapírjaikat értékesítés alatt álló lakossági állampapírokra cserélhették.

Ami (visszakanyarodva a forgalmazóktól) a lakosságot érinti, az ÁKK természetesen a nekik eladott papírok kamatát is szívesen csökkentené – ezt már mi tesszük hozzá. Persze a falba futni nem szeretnének, figyelembe kell venniük az említett korlátot: nem vehetik el túl alacsony kamattal a megtakarítók kedvét.

A kamatok csökkentek – eddig: innentől lehet, hogy már nehezebb lesz

A kamatok eddigi csökkenését két tényező támogatta:

1. Meghökkentő módon Magyarország produkálja idén az Európai Unió egyik legalacsonyabb inflációját, ami lehetőséget adott a Magyar Nemzeti Banknak, hogy fokozatosan csökkentse az Eu egyuik legmagasabb jegybanki irányadó kamatát. 
2. Az áprilisi választáson győztes Tisza ígérete az euró bevezetésére növelte a keresletet az intézményi befektetők vásárolta magyar állampapírokra és a forintra, lenyomva a hozamokat és erősítve az árfolyamot.

Az energiaválság nemzetközi méretekben is növeli az inflációs veszélyt és a befektetők elvárta kamatokat, és a veszélyt hogy visszanyomják a forintot. Ebben a környezetben az MNB is várhatóan erősen megfontolja, csökkentse-e tovább kamatait. 

A háztartásoknak nem feltétlenül kell attól tartaniuk, hogy még kevesebbet fizet majd a FixMÁP – de persze ez sem kizárható.