A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely az elmúlt rendszer állambiztonsági iratainak szélesebb körű nyilvánosságát tenné lehetővé. Az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatot július 7-én, egyhangúlag fogadta el a parlament. Magyarország Kormánya oldalon található közlemény szerint a tervezetet a lezárult társadalmi egyeztetés tapasztalatainak figyelembevételével véglegesítették.

A közlemény szerint a rendszerváltás óta több kísérlet is történt a kommunista diktatúra titkosszolgálati tevékenységének feltárására, azonban ezek nem vezettek teljes körű eredményre. A kormány álláspontja szerint az ügynökakták nyilvánossága hozzájárulhat a történelmi múlt feltárásához, a társadalmi bizalom erősítéséhez és a kommunista rendszer áldozatainak erkölcsi elégtételéhez.

Online felületet hoznak létre 

A javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára új feladatot kapna: az eddig titkos iratok minél szélesebb körű megismerhetőségét kell biztosítania. Ennek érdekében egy online felületet is létrehoznának, amelyen a dokumentumok egyszerűbben lesznek elérhetők a nyilvánosság számára.

A törvénytervezet ugyanakkor rendelkezik a személyiségi jogok védelméről is. Az iratok közzététele előtt megvizsgálják, hogy azok nyilvánossága nem sérti-e az érintettek emberi méltóságát vagy magánéletét, a különösen érzékeny személyes adatok pedig csak szigorú feltételek mellett lesznek hozzáférhetők.

Október 23-a előtt nyilvánosságra hoznak információkat 

A tervek szerint elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a mágnesszalagok tartalma válik nyilvánossá még az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója előtt. Az év végéig ezt követően fokozatosan közzéteszik a fennmaradt B-dossziékat is, amelyek a beszervezett hálózati személyekre és kapcsolataikra vonatkozó adatokat tartalmazzák.

A törvény célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, a személyes adatok védelme és a nemzetbiztonsági érdekek között. A kabinet úgy fogalmazott: az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás egyik, több mint harminc éve fennálló ígéretét kívánja teljesíteni.

(Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. július 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)