Egy 10 ezer eurónyi megtakarítással rendelkező magyar háztartás esetében az infláció évente 440 euróval csökkenti a pénz vásárlóerejét. Bár Magyarországon az egyéves betéti kamatok (5,7 százalék) meghaladják a 12 hónapos átlagos inflációt (4,4 százalék) – így a lekötött megtakarítások évente 130 euró reálhozamot biztosítanak –, a pénz hagyományos bankszámlákon való passzív tárolása még mindig jelentős tőkenövekedést hagy kihasználatlanul – derül ki a Revolut European Wealth Drain Index kutatásából.

Az infláción túl a magántőke parlagon hagyása a versenyképességet is rontja. Miközben Európa a kontinens összesen 33 billió euróra becsült magánvagyonának mozgósítására törekszik, Magyarországon 11 811,4 milliárd forint (32,6 milliárd euró) áll lekötetlen banki megtakarításokban. Ha ezt a pénzt diverzifikált tőkepiaci befektetésekbe irányítanák, az évente 396,9 milliárd forint (1,1 milliárd euró) növekedési tőkét juttathatna a gazdaságba, ami minden 3 619 000 forint (10 ezer euró) megtakarítás után háztartásonként akár 121 590 forint (336 euró) potenciális hozamot is eredményezhetne.

Akadályok: tudatosság, tehetetlenség és fragmentáció

Az 1001 magyar válaszadó körében végzett fogyasztói kutatás szerint, miközben a magyarok 28,7 százalékának egyáltalán nincs hagyományos megtakarítása, a megtakarítókat három fő akadály hátráltatja:

• Tudatossági deficit: a magyar válaszadók fele tévesen méri fel az inflációval korrigált hozamát, vagy nem rendelkezik kellő információval: 19 százalék nem tudja vagy nincs tisztában azzal, hogyan viszonyulnak a betéti kamatok az inflációhoz; 19 százalék tévesen azt hiszi, hogy a betéti kamat és az infláció mértéke teljesen azonos; 12 százalék pedig tévesen számítja ki a reál nettó hozamát.
• Megtakarítási tehetetlenség: a megtakarítók háromnegyede még soha nem váltott bankot kedvezőbb hozam érdekében. Ennek legfontosabb okai között szerepel, hogy inkább egy preferált, megbízható banknál maradnak (23 százalék), túl kicsinek érzik a kamatkülönbséget (21,5 százalék), illetve nem tudják, hol keressenek jobb lehetőségeket (15,3 százalék).
• Pénzügyi fragmentáció: a magyar válaszadók több mint fele (51,1 százalék) több pénzügyi alkalmazást használ. A több alkalmazást használók 45 százalék a szerint ez a töredezettség nehezíti a befektetést: 25 százalékuknak nincs világos képe arról, hogy mekkora összeget engedhet meg magának befektetni, 21 százalékuk pedig túl körülményesnek tartja a pénz átutalását az egyes platformok között.

A passzív megtakarítástól az aktív befektetésig

Bár a kockázatérzékelés (29 százalék) és az ismerethiány (24 százalék) a legfőbb akadályai a befektetésnek, több olyan tényező is kirajzolódik, amely ösztönözheti a befektetési aktivitást: a magyar válaszadók 37 százaléka akkor kezdene befektetni, ha ezt kis összegekkel is megtehetné (mikrobefektetés), 29,5 százalék átlátható tájékoztatást szeretne a kockázatokról, 21 százalék pedig értékeli az alkalmazáson belüli pénzügyi oktatást.

A Revolut ezekre az igényekre reagál azáltal, hogy egyetlen alkalmazásban egyesíti a bankolást, a napi tőkésítésű megtakarításokat, az oktatást és a mikrobefektetéseket. A belső ügyféladatok azt mutatják, hogy ez sikeresen csökkenti a belépési korlátokat: egy uniós Revolut-ügyfél átlagos első befektetési összege 406 euró, míg a mediánérték mindössze 18 euró. Ennek az akadálymentes megközelítésnek köszönhetően az aktív EU-s lakossági befektetők száma a fintechnél 56 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az European Wealth Drain Index egyértelmű figyelmeztetés: a megtakarítások passzív tárolása az alacsony hozamú számlákon erodálja a vagyont. Az akadályok lebontásával, a túl sok applikáció okozta fáradtság leküzdésével, valamint a mikrobefektetések és a pénzügyi oktatáshoz való hozzáférés biztosításával a Revolut lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy visszanyerjék az irányítást pénzügyi jövőjük felett – a parlagon heverő pénzt hosszú távú vagyongyarapodássá alakítva a háztartások és a teljes kontinens számára.

„Az erős európai gazdaságnak olyan erős pénzintézetekre van szüksége, amelyek közel maradnak a polgárokhoz, csökkentik a befektetés előtt álló korlátokat, és lendületet adnak a kontinens pénzügyi szabályainak és infrastruktúrájának modernizációjához és harmonizációjához. Valódi európai bankként, amely mind a 27 uniós tagállamban aktív, a Revolut csökkenti az akadályokat, és egyetlen intuitív platformot kínál, amely segít az ügyfeleknek aktívan építeni pénzügyi jövőjüket. Ez erősíti a polgárainkat, a vállalkozásainkat, és segít egy valóban versenyképes Egységes Piac kiépítésében. Mindezt Európából, Európáért”

– hangsúlyozta Kuba Fast, a Revolut Bank UAB vezérigazgatója.

„Túl hosszú ideje támaszkodnak a hagyományos bankok a fogyasztói tehetetlenségre, miközben ügyfeleik pénze alacsony hozamú számlákon ragad, és az infláció folyamatosan erodálja vagyonukat. Azért hoztuk létre a Revolutot, hogy ezen változtassunk. A magas hozamú, napi kamatozású megtakarítások, a pénzpiaci alapok és a befektetési termékek teljes palettájának – a részvényektől és ETF-ektől a kötvényeken, robo-tanácsadókon és mikrobefektetéseken át – egyetlen alkalmazásban történő egyesítésével, az átlátható pénzügyi oktatás mellett egyszerűbbé tesszük a befektetést, és lebontjuk azokat az akadályokat, amelyek eddig visszatartották az embereket. Akár 1 euróval, akár 10 ezer euróval kezdenek, minden európainak megadjuk azokat az eszközöket, a hozzáférést és az önbizalmat, amelyekkel aktívan munkára foghatják a pénzüket”

– mondta Rolandas Juteika, a Revolut Wealth & Trading vezetője.