GazdaságSzerző: economx 2 napja 4 percnyi olvasás
Magyarországon az egyik legmagasabb az öngyilkossági arány az Európai Unióban: 2023-ban 100 ezer lakosra 16,1 haláleset jutott. Miközben a szakemberek szerint a tragédiák jelentős része megelőzhető lenne, a segítségkérés módját pedig már a mesterséges intelligencia (AI) is átformálja.
Magyarországon továbbra is kirívóan magas az öngyilkosságok aránya európai összevetésben. Az Eurostat 2023-as adatai szerint hazánkban 100 ezer lakosra 16,1 öngyilkosság jutott, ennél csak Litvániában és Szlovéniában mértek magasabb arányt az Európai Unióban (EU). Eközben a pszichológusok arra figyelmeztetnek, hogy a digitális világ és a mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg azt is, ahogyan az emberek segítséget kérnek és kapcsolatot teremtenek egymással.
Az Európai Unióban 2023-ban 48 370 ember halt meg szándékos önkárosítás következtében. Ez az összes haláleset 1 százalékát jelentette. A standardizált halálozási arány 100 ezer lakosra vetítve 10,4 volt, ami enyhe javulás a 2022-es 10,6-hoz, illetve a 2013-as 12,2-höz képest.
Magyarország azonban továbbra is a legrosszabb helyzetű uniós országok között van. A 16,1-es magyar értéknél csak Litvániában volt magasabb az arány, 18,8, Szlovéniában pedig 16,4. A lista másik végén Ciprus áll 3,5-es, Görögország 4,3-as, Málta pedig 5,5-es értékkel.
A számok mögött azonban minden esetben egyéni történetek és gyakran felismerhető figyelmeztető jelek húzódnak meg.
Az Eurostat adatai szerint az öngyilkosságok messze nagyobb arányban érintik a férfiakat: az EU-ban 2023-ban a szándékos önkárosítás miatt bekövetkezett halálesetek 76,4 százaléka férfi volt. A nyers halálozási arány 100 ezer férfira 16,9, míg a nőkre 5 volt.
Az életkor is meghatározó tényező. A 15 év alattiaknál 100 ezer lakosra mindössze 0,2 haláleset jutott, míg a 65 év felettiek körében már 17,3. A férfiak aránya szinte minden korcsoportban magasabb volt – olvasható az Eurostat elemzésében.
A szakemberek szerint az öngyilkosságok jelentős része megelőzhető lenne, ha a mentális betegségeket időben felismernék, és az érintettek megfelelő segítséget kapnának. A kezeletlen depresszió, a bipoláris zavar, a skizofrénia vagy az alkoholfüggőség ugyanis jelentős rizikótényező lehet.
A krízist aztán egy veszteség, válás, betegség vagy egzisztenciális probléma is elindíthatja, de önmagában egy nehéz élethelyzet jellemzően nem vezet öngyilkossághoz egészséges lelkiállapot mellett.
A figyelmeztető jeleket ráadásul nem mindig könnyű felismerni. Előfordulhat például, hogy valaki hosszabb ideje depressziós, majd hirtelen jobb kedélyállapotúnak tűnik. A környezet ezt könnyen javulásként értelmezheti, miközben bizonyos esetekben éppen arról lehet szó, hogy az érintett meghozott egy végzetes döntést.
Közben a segítségkérés módja is változik. Erről beszélt az AI Summiton Tari Annamária klinikai szakpszichológus és pszichoanalitikus, aki szerint a társadalom nincs felkészülve arra a technológiai robbanásra, amelynek közepén vagyunk.
Tari egy 20 éves páciens példáját is felhozta, aki egy problémájával előbb egy mesterséges intelligenciához fordult, mint a terapeutájához, abban bízva, hogy a gép már „ismeri” őt.
A szakember szerint az AI által kínált úgynevezett szintetikus kapcsolódási lehetőségek könnyen menekülőutat jelenthetnek a valódi élethelyzetek és az emberi kapcsolatok elől. A chatbot mindig elérhető, nem fárad el, nem ítélkezik, és azonnal választ ad – ez pedig különösen vonzó lehet annak, aki bizonytalan vagy magányos.
Csakhogy a virtuális kapcsolat nem helyettesíti a valódi emberi kapcsolatokat
– hangsúlyozta a szakpszichológus.
Tari Annamária szerint a digitális világ már most is jelentősen alakítja a személyiséget és a társas viselkedést. Az elmúlt 15–20 évben a klinikai tünetek között egyre hangsúlyosabbá váltak a személyiségzavarok, a nárcizmus, az agresszió és a depresszió, miközben a közösségi média tovább erősíti az önmagunk köré szerveződő világot.
Az online térben a szakember szerint az emberek sokkal nagyobb arányban beszélnek saját magukról, mint a való életben, az AI pedig újabb lehetőséget kínál arra, hogy valaki saját magáról kialakított képét „átpolírozza”.
Ez különösen veszélyes lehet akkor, ha egyre nagyobb lesz a különbség a virtuális én és a valóság között.
Tari szerint a 18 év alattiaknál azért is jelenthet problémát az AI túlzott használata, mert a gyors válaszok miatt a fiatalok könnyen kiszervezhetik a gondolkodást, a fantáziát és a kreativitást.
A technológia közben egyre inkább jelen van a mindennapokban, miközben éppen az emberi kapcsolatok jelenthetnék az egyik legfontosabb védőhálót.
Ez az öngyilkosság-megelőzés szempontjából sem mellékes. Ha valaki bajban van, az első lépés gyakran az, hogy legyen valaki, akinek el tudja mondani, mi történik vele. A valódi kapcsolat, a figyelem és a megfelelő szakmai segítség ezért továbbra sem váltható ki egyszerűen egy technológiai megoldással.
A WHO statisztikái szerint világszerte, évente több mint 700 ezren vetnek véget életüknek. Hozzávetőleg 40 másodpercenként bekövetkezik egy öngyilkosság valahol a Földön. Ez már méreténél fogva is népegészségügyi probléma, hiszen a hozzátartozókkal együtt több millió embert érint közvetlenül.
Az öngyilkosságok 80-90 százaléka jó eséllyel megelőzhető lenne a mentális betegségek időbeni felismerésével, pszichiátriai kezeléssel, illetve a környezet megfelelő támogatásával – mondta Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa az öngyilkosság megelőzésének világnapja alkalmából az MTI –nek. A hazai helyzetről itt olvashat bővebben.
Az Eurostat számai azt mutatják, hogy az öngyilkosság továbbra is komoly népegészségügyi probléma Európában, Magyarország pedig különösen rossz helyen áll az uniós rangsorban. Közben a társadalom kapcsolatai és a segítségkérés módja is átalakul.
A kérdés így egyre inkább az, hogy miközben a mesterséges intelligencia minden eddiginél könnyebben elérhető válaszokat kínál, észrevesszük-e még egymást időben.
Ha segítségre van szüksége:
Napi