BelföldSzerző: index 2 napja 3 percnyi olvasás
Oroszország a NATO-val nem, de a „szürkezónában” már háborúzik – a kibertámadásoktól a szabotázsakciókig egyre aktívabb a hibrid hadviselés.
A Konkrétan Rónai Egonnal legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, külpolitikai- és biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy az orosz diplomáciai képviseleteknek hagyományosan hírszerzési szerepük is van. Egy, korábban független orosz forrás által közölt becslés szerint a budapesti orosz nagykövetségen korábban több mint 60 diplomata dolgozott, közülük pedig legalább 24-et a GRU-hoz, az orosz katonai hírszerzéshez kötöttek.
Bendarzsevszkij szerint ugyanakkor nem feltétlenül a budapesti orosz diplomaták hajtják végre az Európában zajló hibrid műveleteket. Az orosz szolgálatok Oroszországból, közösségi médián vagy Telegram-csatornákon keresztül is toborozhatnak embereket kisebb feladatokra. Így az akció végrehajtója sokszor maga sem tudja, hogy egy orosz állami művelet részese.
A szakértő szerint Oroszország az Európai Unióval szemben elsősorban nem közvetlen katonai konfrontációra törekszik, hanem hibrid műveletekkel próbálja gyengíteni a Nyugatot.
Ennek három fő célja lehet:
A módszerek között kibertámadások, szabotázsakciók, dezinformációs kampányok és egyéb titkos műveletek jelenhetnek meg. A probléma, hogy ezeknél sokszor nehéz konkrét bizonyítékot találni az orosz állami szerepre.
Bendarzsevszkij szerint Moszkva hagyományosan tükörlépésekkel válaszol a diplomáciai kiutasításokra, így elképzelhető, hogy tíz magyar diplomatát küldenek haza. Ez azonban Magyarországnak aránytalanul nagyobb problémát okozhat, hiszen a magyar moszkvai nagykövetség jóval kisebb.
Az orosz válasz ugyanakkor nem feltétlenül áll meg a diplomáciai lépéseknél. Moszkva adminisztratív és gazdasági eszközökkel is nehezítheti a magyar vállalatok működését, például az Oroszországban jelen lévő OTP vagy a magyar gyógyszeripari cégek esetében.
A beszélgetésben az orosz–ukrán háború jövője is szóba került. A szakértő szerint Vlagyimir Putyin számára nem feltétlenül az orosz gazdaság rövid távú állapota a legfontosabb, hanem az, hogy Oroszország stratégiai értelemben felülkerekedjen Ukrajnán.
A szakértő szerint ezért egy újabb orosz mozgósítás sem zárható ki. Egy több százezres utánpótlás komoly nyomást helyezhetne Ukrajnára, miközben a drónok egyre inkább átformálják a hadviselést.
A műsorban az is elhangzott: Kína és India nem feltétlenül Oroszország szövetségesei, sokkal inkább saját gazdasági és geopolitikai érdekeiket követik. Kína például mindkét oldal számára fontos beszállítóvá vált, miközben a háború gazdasági lehetőségeket is teremt számára.
Napi