Az elmúlt hónapokban rég nem látott mélységbe süllyedt az infláció. Júliusban a teljes fogyasztói árindex mindössze 1,2 százalékos éves drágulást mutatott, miközben az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal csökkent. A ma közzétett adatok szerint augusztusban sem változott érdemben a helyzet: a teljes infláció 1,3 százalék volt, az élelmiszerek pedig éves összevetésben már 1,4 százalékkal lettek olcsóbbak.

A vásárlók ugyanakkor ennél is jelentősebb és régebb óta tartó árcsökkenést érzékelhetnek a mindennapi bevásárlások során. A legtöbb ember számára meghatározó "élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben" ugyanis az általunk számított árváltozás már február óta negatív tartományban van.

Ezt a mutatót a KSH külön nem közli, a "bolti inflációt" pedig hajlamosak vagyunk egyszerűen az élelmiszer-inflációval azonosítani. A kettő azonban nem ugyanaz. A nagy szupermarketek, diszkontok és kisebb vegyes üzletek forgalmában az élelmiszereken túl háztartási termékek, tisztálkodószerek, alkoholos italok, ruházati cikkek és más, nem élelmiszer jellegű termékek is szerepelnek.

Az úgynevezett „bolti infláció” a folyó áron mért kiskereskedelmi forgalom és a KSH által közölt volumenváltozás alapján becsülhető meg. A folyó áras forgalom azt mutatja, mennyi pénzt hagytak a vásárlók az üzletekben, a volumenindex pedig azt, hogyan változott az értékesített termékek mennyisége az árváltozás hatását kiszűrve. A két adat összevetésével elkülöníthető a forgalom változásának az a része, amely nem a megvásárolt mennyiség, hanem az árak változásából fakad.

Ez alapján júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek árszintje éves összevetésben már

2,3 százalékkal csökkent.

Januárban még 0,5 százalékos volt a drágulás üteme, azóta jutottunk el a fenti deflációig.

Az alábbi grafikonon is jól látható, hogy a bolti árindex alapvetően együtt mozog az élelmiszerárakkal, ám a boltok kínálatában szereplő egyéb termékek jellemzően lefelé húzzák az átlagot. A két mutató közötti különbség a 2022–2023-as, rendkívül magas inflációs időszakban volt különösen látványos. Emlékezetes, hogy az élelmiszerek éves drágulása akkor egy időre a 40 százalékot is meghaladta.

A teljes fogyasztói árindex és a bolti árak között ennél is nagyobb lehet az eltérés, aminek egyik legfontosabb oka a szolgáltatások áralakulása. Miközben a boltokban vásárolható termékeknél már árcsökkenés figyelhető meg, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzzák a teljes inflációs mutatót. Augusztusban 5 százalékot mért a KSH.

Mi lesz az árrsésstoppal?

Az árak dinamikája azért is érdekes, mert a Tisza-kormány egyelőre nem döntött az árrésstop sorsáról, nem tudjuk, mikor, milyen ütemezésben vezetik ki azt. Az MNB ugyanakkor már júniusban arra hívta fel a figyelmet, hogy az árréskorlátozások azonnali megszüntetése esetén

sem emelkedne az infláció a jegybank 3 százalékos célja fölé.

A jegybank értékelése szerint a kiskereskedők nagyrészt alkalmazkodtak az intézkedésekhez, és nem látszik olyan általános áremelési kényszer, amely a korlátozások megszüntetése után jelentős inflációs hullámot indokolna.

Az árdinamika mérséklődésében közben a forint erősödése is fontos szerepet játszik. Az erősebb hazai deviza forintban számolva olcsóbbá teszi a külföldről behozott termékeket, alapanyagokat és energiát, így közvetlenül és közvetve is mérsékli a vállalatok költségeit.

Ennek Magyarországon különösen nagy a jelentősége, hiszen számos fogyasztási és iparcikk, energiahordozó, valamint az élelmiszeriparban felhasznált alapanyag ára közvetlenül vagy közvetve függ a devizaárfolyamtól. Minél stabilabb és erősebb a forint, annál kisebb az árfolyam felől érkező költségnyomás, és ezzel együtt az áremelési kényszer is.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az árrésstop kivezetése teljesen hatástalan maradna. Az intézkedés megszüntetése várhatóan valamennyire megjelenne a bolti árakban, különösen azoknál a termékeknél, amelyek árazását közvetlenül érinti a korlátozás. A jelenlegi inflációs környezet, a hónapok óta csökkenő bolti árszint, az erősebb forint és a kiskereskedelmi láncok alkalmazkodása ugyanakkor arra utal, hogy a kivezetés önmagában feltehetően nem okozna jelentős, általános áremelkedést.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images