GazdaságSzerző: vg 2 napja 3 percnyi olvasás
Miközben a közgazdász vándorgyűlésen Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter az euró bevezetéséről beszélt, államkötvényeket adott el az ÁKK
Eddig sem volt kard-ki-kard Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András között, az egri közgazdász vándorgyűlésen is mindketten az euró bevezetéséről beszéltek. Eközben állampapírt adott el a magyar és nemzetközi befektetőknek az ÁKK. Ha csak a nemzetközi előjeleket nézzük, azok nem kifejezetten voltak jók, a magyar aukció azonban mégis kiválóan sikerült.
„Állampapír: beleszerettek a magyar kötvényekbe, a világ legjobb szuverén befektetésének tartja a vezető vagyonkezelő – ország-világ előtt vallott a Schroders" – erről írt a Világgazdaság közvetlenül az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki aukciói előtt.
Korábban arról is jelentést tettünk, hogy a Citi elemzői szerint költségvetése állapota alapján Magyarország csak többéves késéssel, a 2035-ös évek közepére vezetheti be az eurót, és még korábban kételyeket fogalmazott meg a Goldman Sachs is.
Nem indokolatlan tehát figyelni, egy ponton nem fordul-e élesen sarkon az a két piaci trend, amelyet az új kormány euróígérete hozott: a forint erősödése és a magyar állampapírhozamok csökkenése. Különösen most,
Az előjelek nem voltak kifejezetten pozitívak: órákkal jártunk egy várt újabb EKB-kamatemelés előtt, a 10-éves német államkötvények pedig a szerdai aukción gyenge kereslet mellett 3,39 százalékos átlaghozamon keltek el – ilyen magas kamatköltséget nem láttak a Bundok 2009 óta, amikor pénzügyi válsággal küzdött a világ.
Ehhez képest a magyar aukción a felajánlott 25 milliárd forintnyi 2037/A-ra négy és félszeres túljegyzés érkezett, és az ÁKK 52 milliárdnyi papírt adott el végül.
Ebből 5,53 százalékos átlaghozam alakult ki. Ami még mindig 2,12 százalékponttal a sokkal jobb hitelminősítésű Bundok másodpiaci hozama felett van, de fontos tudnivaló, hogy az áprilisi választások előtti hetekben 4,3 százalékpont környékén is járt a különbség, és a szintén nagyon erős kereslet mellett zajlott egy héttel ezelőtti magyar aukción is még 2,32 százalékpont volt.
Mindezekből már levonhatjuk a következtetést, hogy
A környezetétől eltérő "magyar sztori" pedig nem más, mint az euróbevezetés sztorija, amiről Egerben folyik a szó.
Beszámoltunk az előző kormány pénzügyminiszteri székéből érkezett Varga Mihály és a Fidesz-kormányt költségvetési politikájáért folyamatosan ostorzó Tisza-pénzügyminiszter Kármán András előadásáról.
Kármán Andrástól most is hallhattunk bőven bírálatot az elődökre, de ami az euróról elhangzott gondolatok mellett a legfontosabb: nem estek egymásnak az MNB-elnökkel. Ilyen jegybank-kormány csatát már láttunk a 2002-től kezdődő években, amikor Magyarország eljátszotta az euróövezetbe való belépés lehetőségét.
Nem véletlen, hogy az összhang szükségességét az MNB is kiemelte Varga Mihály hosszú előadásáról közleményként kiadott rövid összefoglalójában, a következőképp:
Varga Mihály aláhúzta: az euró bevezetése megköveteli a gazdaságpolitikai ágak harmonikus együttműködését, ami a kormány és a jegybank közötti konstruktív partnerséget is megkívánja. A Magyar Nemzeti Bank az árstabilitás megteremtésével biztosítja a kiszámítható makrogazdasági környezetet, a fiskális politika oldaláról pedig a költségvetési hiány és az államadósság fenntartható csökkentése az elengedhetetlen feltétel. A jegybankelnök hozzátette: bár az euró bevezetése számos előnyt és kockázatot is hordoz magában, az erős társadalmi támogatottság, az összehangolt stratégia és a felkészült reálgazdaság feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy ilyen gazdaságtörténelmi jelentőségű lépést hazánk sikerrel tehessen meg.
A jegybankelnök egyébként előadásában kiemelte azt is: nem gyors, hanem hiteles euróbelépési folyamatra van szükség.
Az ÁKK legutóbbi államkötvényaukciói azt jelzik: ha fel is bukkantak a kételyek a folyamat sebességét illetően, a piacok egyelőre hitelt adnak a bevezetési ígéretnek. Ez pedig egy rázós kötvénypiaci helyzetben jól jöhet, amikor a befektetők amúgy is magasabb hozamokat követelnek, és Magyarországon meg is találhatják egy olyan sztori, az euróbevezetés kíséretében, ami árfolyamemelkedést ígér.
Az MNB-elnök azt is megemlítette: a magyar kötvények reálhozama tovább csökkenhet, ha hiteles módon haladunk az euró felé a következő években.
A reálhozam kétféleképp csökkenhet: ha az infláció feljebb pörög, vagy ha a kötvényhozamok mennek még lejjebb.
A magyar infláció a várakozások szerint nyilván nem marad az európai mércével is elképesztően alacsony, 1,3 százalékos szinten (miközben az euróövezeti átlag 3,3 százalék). Ha feljebb megy, az már önmagában csökkenti a reálhozamot. Tud-e mégis még lejjebb menni a magyar államkötvények hozama a világtrend ellenében, az a kormányzati tervek hitelességén múlik, és Kármán András elképesztően nehéz feladatot kapott, hiszen Magyar Péter kormánya azt is megígérte, hogy nem lesz megszorítás.
Mindenesetre, ami eddig történt, az trendszerű, de nem töretlen vonalú, és nem is feltétlen marad az:
Napi