GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 8 percnyi olvasás
Az euró tervezett bevezetése, a kamattámogatott hitelprogramok kifutása és a klímakockázatok erősödése új, eddig ismeretlen kihívásokat tartogat a bankok nyereségtermelése szempontjából is. A várhatóan kieső devizakonverziós bevételeket és a szűkülő kamatmarzsokat kíméletlen hatékonyságnöveléssel és határozott AI-adaptációval ellensúlyozhatják a hitelintézetek. Az idei Közgazdász-vándorgyűlés bankvezéri panelbeszélgetésében a bankok versenyképességéről, az árfolyamfedezeti eszközökről és a hitelintézetek állampapír-kitettségéről is sok szó esett. Hasonló témákkal foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance 2026 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
A bankrendszer jövedelmezősége európai összevetésben is magas, likviditási és tőkehelyzete pedig közel áll az eurózóna átlagához, miközben a hitel/betét arány jóval alacsonyabb. A hazai bankok jelenleg stabil bevételi forrásokra támaszkodhatnak, ugyanakkor az eurózónás szintet meghaladó költségek rontják a szektor hatékonyságát – összegezte a bankszektor helyzetét a beszélgetés elején Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a panel moderátora.
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint az OTP arra számít, hogy a következő években a kamatmarzsok, úgy véli azonban, hogy ez nem feltétlenül jár majd a jövedelmezőség csökkenésével, mivel az állami terhek csökkenése, a méret- és költséghatékonyság javulása, valamint a fizikai jelenlét visszaszorulása ellensúlyozhatja a bevételi nyomást. Példaként a bank bolgár leánybankját említette, amely szerinte azt mutatja, hogy eurókörnyezetben, alacsony kamatszint mellett is lehet nyereségesen működni.
Tóth Balázs, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankrendszer már bizonyította: képes nagy infrastrukturális projektek menedzselésére, ilyen volt például az azonnali fizetési rendszer bevezetése is. Hozzátette, a külföldi anyabankok jelentős tapasztalattal rendelkeznek az euró bevezetésével kapcsolatban, amelyet megoszthatnak magyar kollégáikkal, ráadásul Magyarország lehet az első olyan ország, ahol a folyamatot mesterséges intelligencia is támogatja. Ugyanakkor hangsúlyozta: az euró önmagában nem garancia a gazdasági sikerre, csak egy platform; az országon múlik, hogy képes-e sikeressé tenni a gazdaságát.
Bogdán Krisztina, az ING Bank Magyarország vezérigazgatója elmondta, hogy az ING hazai működése kizárólag nagyvállalati ügyfelekre épül, ezért a bank kevésbé tudna profitálni abból, ha forrásait az euró irányába diverzifikálná, hiszen ez már ma is meghatározó része a működésének. Szerinte az euró bevezetése erősíti majd a versenyt, és azok a bankok kerülhetnek előnybe, amelyek hatékonyabbak, illetve már most megkezdik a felkészülést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankrendszer bevételeinek jelentős része konverzióból származik, amely nagyrészt eltűnhet, miközben az euró bevezetése a kamatmarzsokra is nyomást gyakorolhat.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint az euróbevezetés politikai döntés kérdése, amelyhez a bankoknak alkalmazkodniuk kell. Ez minden szereplő számára más kihívást jelenthet, mivel eltérő a bankok forrásszerkezete. Úgy látja, a konverziós bevételek jelentős része eltűnhet, a forrásköltségek viszont csökkenhetnek, miközben egy erősebb és fejlettebb gazdaság új lehetőségeket teremthet a bankok számára, például a GDP-arányos üzleti penetráció növekedésén keresztül. A stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági környezetben szerinte az értékajánlat, valamint az ügyfél- és szolgáltatási élmény minősége válik meghatározóvá; a bankok feladata pedig a költséghatékonyság javítása, a digitalizáció és az AI-használat erősítése, valamint a kockázatok megfelelő kezelése lesz.
A bankrendszer hitelezési képessége historikus csúcs közelében van, ami kedvező beruházási és külső környezet esetén lendületet adhat a vállalati hitelezésnek – mondta Kurali Zoltán. A lakáshitelezésben ugyanakkor mára jelentősen visszaszorult a piaci alapú finanszírozás szerepe, mivel az új lakáshitelek mintegy 80%-a támogatott konstrukció. Hozzátette: nagyon meglepné, ha támogatott hitelprogramok mellett be lehetne lépni az ERM2-be.
Hegedüs Éva szerint a támogatott hiteleken túl is van élet, de amíg ezek a konstrukciók elérhetők, a bankok feladata az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása és működtetése, valamint annak eldöntése, hogy ki akarják-e szolgálni az ügyfeleket ezekben a programokban. A Gránit Bank részt vesz a támogatott konstrukciókban, és amíg fennmaradnak, ezt folytatja is. Hegedüs szerint közgazdaságilag a célzott támogatásoknak van létjogosultságuk, ezek a keresletet növelik, ám olyan szereplők is kedvezményezetté válhatnak, akik nem feltétlenül szorulnak rá. A bankoknak fel kell készülniük arra is, hogy a támogatott formák háttérbe szorulnak, és a verseny ismét a piaci hitelekre tevődik át.
Bogdán Krisztina elmondta, hogy az ING Bank az elmúlt években részt vett támogatott hitelprogramokban, de kizárólag a nagyvállalati ügyfélkörben. Szerinte a támogatott hitel olyan, mint az elektromos bicikli a hagyományoshoz képest: elkényelmesítheti az értékesítést és a kockázatkezelést. Úgy látja, a finanszírozási piac hosszú távú működőképességéhez bizalomra és kiszámítható működési környezetre van szükség. Az elmúlt években sok elhalasztott beruházás torlódott fel, és egyes kormányzati ígéretek új hitelprogramokat is előrevetítenek. Hangsúlyozta: van élet a támogatott hitelek után, de az államnak és a bankoknak is felelősségük van abban, hogy támogassák, tájékoztassák és képezzék az érintett vállalati kört.
Tóth Balázs szerint lehetnek olyan helyzetek, amikor a támogatott hitelek hasznosak, de nincs olyan tanulmány, amely bizonyítaná, hogy ezek a programok érdemben javítják a magyar gazdaság hatékonyságát vagy termelékenységét. Felvetette, hogy az ilyen források jobban hasznosulhattak volna, ha a hatékonyságjavító beruházásokat, például az energetikai átállást finanszírozták volna belőlük. Hozzátette: amikor sikeres vállalatokról beszélnek, a sikertényezők között soha nem az hangzik el, hogy a cég támogatott hitelt kapott.
Wolf László szerint 6% feletti hitelkamatnál jelentősen visszaesik a lakáshitelek iránti kereslet, ezért a támogatás ilyen környezetben segítheti a piacot, amit nem tart negatívnak. Ugyanakkor 4% alatti kamatszintnél már megugrik a piaci lakáshitelek iránti kereslet, így ilyen szinten szerinte nincs valódi indoka a kamattámogatott hiteleknek. Az eurózónához közeledve ezekre egyre kevésbé lesz szükség. Példaként Albániát is megemlítette, ahol már évek óta 3% körüli kamaton nyújtanak hiteleket. A vállalati hitelezés kapcsán kiemelte, hogy a garanciaintézményeknek továbbra is van szerepük, ugyanis hozzájárulhatnak a gazdasági teljesítmény növeléséhez.
A vállalatok közel felénél az euró árfolyama is része az üzleti tervezésnek, ezért a bankok többféle fedezeti megoldást kínálnak az árfolyamkitettség kezelésére – mondta Kurali Zoltán, aki a beszélgetésben ezek főbb módozatait is ismertette.
Wolf László szerint egyértelműen külön kell választani azokat a vállalatokat, amelyek a működésükből fakadó árfolyamkockázatot szeretnék fedezni, és azokat, amelyek árfolyammozgásokra spekulálnak. Úgy látja, a túlzott volatilitás nem kedvez az országnak; az lenne az ideális környezet, amelyben a vállalatok nincsenek rákényszerítve a folyamatos árfolyamfedezésre. Hozzátette: idén sok cég panaszkodott arra, hogy az erős forint rontotta a profitját, miközben sokan nem ismerik kellően a rendelkezésre álló fedezeti technikákat.
Tóth Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan tartósnak gondolták a 400 forint körüli euróárfolyamot, de ez nem bizonyult annak, ahogy nagy valószínűséggel a 360 forint körüli szint sem tekinthető kőbe vésettnek. Szerinte a vállalatok hosszú távon akkor járnak jól, ha kezelik nyitott devizapozícióikat, és a tényleges kockázatokat át tudják helyezni saját mérlegükből a bank mérlegébe, amely aztán maga is lefedezi ezeket. Hozzátette: nemcsak az árfolyamkockázatokkal, hanem a kamat- és nyersanyagpiaci kockázatokkal is foglalkozni kell, vagyis ezeket holisztikusan érdemes kezelni.
Bogdán Krisztina elmondta, hogy az ING Banknál az ügyfelek számára nem engedélyezett a spekulatív ügyletkötés. Szerinte az ilyen ügyleteknél nem a jövedelmezőségnek, hanem a kiszámíthatóságnak kell lennie a fő szempontnak. Bár a piac sokat fejlődött az elmúlt két évtizedben, még a fedezeti célúnak nevezett ügyleteken is jelentős veszteség keletkezhet, ezért ezek kockázatait nem szabad alábecsülni.
Hegedüs Éva szerint a Gránit Banknál minden nagyobb ügyletet egyedileg kezelnek, és elengedhetetlennek tartják, hogy az ügyfelek figyelmét felhívják a kockázatokra. Hozzátette: a banknak jellemzően nincs nyitott pozíciója, és nem nyújt spekulációs szolgáltatásokat.
Kurali Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatott hitelek után fizetett állami kamattámogatás aránya egyre jelentősebb, miközben az állami garanciák szerepe is számottevő. Európa-szerte a laza fiskális politika növelte a bankok állampapír-kitettségét, Magyarországon pedig ehhez az adóoptimalizációs lehetőségek is hozzájárultak. Ennek eredményeként a hazai bankok állampapír-portfóliója az eszközállomány arányában 15-16%-ra emelkedett, ami európai összevetésben is magas szint.
Bogdán Krisztina szerint minden prudens bankárnak a portfólió diverzifikációjára kell törekednie, ugyanakkor bankonként eltér, mekkora az étvágy az állami kitettségek felépítésére. Úgy fogalmazott: a bankoknak kötelességük támogatni annak az államnak a finanszírozását, ahol működnek, de ennek egészséges egyensúlyt kell jelentenie, nem kizárólagosságot. Hozzátette, mindenki kevesebb extraprofitadót szeretne fizetni, ezért gyakorlati szempontból érthető, ha a bankok több állampapír tartásával próbálják csökkenteni ezt a terhet.
Wolf László elmondta, hogy az OTP jelentős mennyiségű magyar állampapírt tart. Ha ezek elveszítenék befektetésre ajánlott minősítésüket, az érzékenyen érintené a bank tőkéjét, ami önmagában is korlátot szab a túlzott állampapír-vásárlásnak. Ugyanakkor az extraprofitadó-kedvezmény kétségtelenül ösztönzi a bankokat az állampapír-állomány növelésére.
Hegedüs Éva a garanciaintézmények szerepéről szólva kiemelte a kkv-hitelek mögött álló garanciaszervezetek jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ezeknek továbbra is transzparensen kell működniük. A tranzakciós illetékről azt mondta, hogy több százmilliárd forintos terhet jelent a bankoknak, ezért szükség lenne annak csökkentésére; ha ez 2027-ben még nem is, később fokozatosan reális lehet. Addig is racionális döntésnek tartja, ha egy bank él az állampapír-vásárlásért járó adókedvezményekkel.
Tóth Balázs arra figyelmeztetett, hogy több elemzés szerint minél nagyobb a bankok állam felé fennálló kitettsége, annál alacsonyabb lehet a magánszektor hitelezési aktivitása. Emellett, ha az állami kitettség minősége romlik, az a bankok hitelezési képességére is negatív hatással lehet.
A hazai aszály visszafogja a növekedést, inflációs hatása azonban a világpiaci folyamatok miatt egyelőre mérsékelt maradhat – mondta Kurali Zoltán. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar agrárium klímakitettsége jövőre már erősebben megjelenhet az inflációban, különösen az El Niño és a hormuzi térséget érintő problémák mellett. Hozzátette: a szélsőséges időjárási viszonyok a hazai bankrendszerre is érdemi hatással lehetnek, ezért az MNB vizsgálja, hogy a klímakockázatokat magasabb szinten építse be növekedési és inflációs modelljeibe.
Wolf László szerint a klímakockázat új típusú kihívást jelent a bankoknak, amely nem egyetlen idényre korlátozódik, hanem hosszú távú probléma. Az érintett vállalatoknak nagyobb tartalékokat kell képezniük, a bankoknak pedig át kell gondolniuk, hogyan finanszírozhatók azok a beruházások, amelyek a klímakockázatok mérséklését és az alkalmazkodást szolgálják.
Tóth Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímakockázatok nemcsak a mezőgazdaságot érintik, hanem a kapcsolódó ágazatokat is, ezért ezekben a szektorokban is szükség lehet célzott állami segítségre.
A résztvevők szerint kiemelt szerepük lesz az átállási terveknek, a vízgazdálkodásra pedig a korábbinál jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezen a területen állami beavatkozásra is szükség lehet, mert piaci alapon nehéz előre jelezni és elemezni a várható megtérüléseket - mondta Bogdán Krisztina. A bankrendszer a biztosítóktól is tanulhat, mivel azok a klímakockázatok modellezésében előrébb járnak.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi