Bizonyítás, adaptivitás és demográfiai nyomás

Amikor a résztvevőket arra kérték, hogy egyetlen kifejezéssel írják le a magánegészségügy 2026-os jelenét, eltérő, de egy irányba mutató válaszok születtek. Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont vezérigazgatója, belgyógyász, kardiológus főorvos a „bizonyítást" emelte ki.

Abszolút történelmi a pillanat, hogy igazolja a legitimitását

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a szektornak lehetősége nyílt igazolni transzparenciáját és a betegellátásban képviselt minőségét is.

Ezt a gondolatot folytatva Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója az „izgalmas" és az „adaptivitás" szavakkal írta le a helyzetet.

Számunkra a legnagyobb kihívás, hogy megmaradjunk azon a kitűzött pályán, amiért mi ezeket a cégeket létrehoztuk, és amiért nap mint nap dolgozunk

– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a napi operatív nehézségek közepette is a magas szolgáltatási színvonal megtartása a legfőbb cél.

Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika Cégcsoport és az Auro-Science Consulting tulajdonos-ügyvezetőjének helyzetértékelésében a „bizonytalanságot" jelölte meg hívószóként, elsősorban azért, mert a piac mérete ellenére a magánszolgáltatók nem tudják megfelelő információkkal támogatni az egészségügy megújításán dolgozó kormányzatot.

Kifejtette továbbá, hogy a piaci környezet és a demográfiai folyamatok azonnali alkalmazkodást kívánnak a cégektől.

Egy olyan feszes költségvetést kell tartani, ami a stagnáló vásárlóerőhöz és az emelkedő költségszinthez igazodik. Egyetlen megoldás van: a hatékonyság és a szervezettség fejlesztése

– fogalmazott. Cégcsoportjuk ezt felismerve például a meddőségi kezelések felé történő határozott elmozdulással igyekszik megőrizni piaci pozícióját az egyre csökkenő születésszám ellenére is.

Wáberer György, a Wáberer Medical Center tulajdonosa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a szektor egy kifejezetten torzított versenyben küzd az állami egészségüggyel,

a versenyszférában mindenkinek a saját lábán kell megállnia.

Szerinte a menedzsment feladata a megoldások megtalálása, és a legmagasabb minőséget nyújtó intézményeknél a kereslet növekedése garantáltan le fog csapódni.

Hol húzódnak az állami és a magánszektor határai?

Az új egészségügyi vezetéstől várt lépések kapcsán Soós Miklós sürgette a leginkább a finanszírozási viszonyok őszinte tisztázását. Kiemelte:

amíg az állam nem deklarálja egyértelműen, mi fér bele az általános ellátásba és mi nem, addig a rendszer nem fog megfelelően működni.

Javaslata szerint a professzionális, speciális magánegészségügyi szolgáltatásokat – mint amilyen például a robotsebészet – az államnak is érdemes lenne finanszírozott formában, a magánszolgáltatóktól igénybe vennie.

Ehhez csatlakozva Wáberer György a hosszú távú, kiszámítható, pártokon átívelő stratégia megalkotását sürgette, amely stabil alapot adhatna a működésnek. Papik Kornél a rendszer átláthatósága mellett a politikai bátorságot hiányolta: véleménye szerint reális, mérhető és számonkérhető célokat kellene kitűzni a társadalom elé. Egy várólistáról beszélhetünk úgy is, hogy „ledolgozzuk", és úgy is, hogy kitűzünk egy célt – pl. 90 vagy 180 napon belül –, ami számon kérhető lesz, ami tényleg betartható.

Nem kell nagyot ígérni, és nem kell butának nézni a betegeket

– tette hozzá.

Minőségbiztosítás: várják az ellenőrök érkezését

A szigorodó minőségbiztosítási keretrendszer és az esetleges hatósági ellenőrzések híre nem okozott riadalmat a panel résztvevői között. Soós Miklós határozottan leszögezte, hogy a magánszolgáltatók nem félnek az ellenőrzésektől, hiszen a különböző hatóságok (köztük a korábbi ÁNTSZ, a mai NNGYK) már jelenleg is sokkal mélyebben és gyakrabban vizsgálják a működésüket, mint a korábbi évtizedekben.

Wáberer György ezt azzal egészítette ki, hogy intézményük már proaktívan is lépett, és egy független amerikai minősítő intézetet bíztak meg a szakmai színvonal validálásával. Papik Kornél üdvözölte az objektív vizsgáztatást, mivel az ügyfelek valós szakmai tartalmat várnak el a pénzükért, így a transzparencia csak a tisztességesen működő kórházak malmára hajthatja a vizet.

Aki fél a szakmai tartalom levizsgáztatásától, az nem végzi jól a munkáját

– fogalmazott.

Csernavölgyi István a betegbiztonság alapfeltételeként az ellátás komplexitását emelte ki: a biztonságos gyógyításhoz elengedhetetlen a 24 órás intenzív és konzíliárusi háttér egyazon intézményen belül.

A komplexitás ezért a vesszőparipám, mert csak és kizárólag ez tudja garantálni a betegbiztonságot

– mondta.

Technológia és a HR-krízis feloldása

A szakemberhiány kezelésében a kerekasztal résztvetői egyetértettek abban, hogy a béremelés önmagában már nem elégséges eszköz. Papik Kornél szerint a hatékonyság kulcsa a menedzsment-eszköztár visszaadása az intézményvezetők kezébe

– vissza kell adni a kórházaknak, a régióknak a valódi menedzsment-felelősséget és a menedzsment eszközeit –,

valamint a kompetenciahatárok újragondolása: a megfelelően képzett, diplomás ápolók orvosi döntési jogkörökkel történő felruházása jelentősen enyhíthetné az orvosokra nehezedő nyomást. Csernavölgyi István a magánszolgáltatók oktatásban és a külföldre vándorolt orvosok hazacsábításában vállalt szerepét hangsúlyozta, amelyet rendszerszinten kellene elismerni.

A jövőbeli kitörési pontokat vizsgálva a résztvevők a prevenciót és a mesterséges intelligencia térnyerését emelték ki. Wáberer György szerint elengedhetetlen az adókedvezményekkel támogatott vállalati egészségbiztosítási rendszerek bővítése, az orvoslásban pedig a mesterséges intelligencia, mint döntéstámogató eszköz integrálása.

Az AI-t nem az orvos helyettesítésére kell használni, hanem az orvos segédeszközeként, hogy hatékonyabban tudja végezni a munkáját

– hangsúlyozta. Soós Miklós egy gyakorlati példát is hozott a prevenció vállalati ösztönzésére: cégüknél például negyedórás munkaidő-kedvezményt biztosítanak annak a kollégának, aki reggelente úszni jár.

A beszélgetést Soós Miklós kimondottan optimista jövőképe zárta. „Fantasztikus jövőt látok magunk előtt" – mondta, rámutatva: a molekuláris diagnosztika és a mesterséges intelligencia házasítása olyan adatokat tesz kinyerhetővé, amelyek a következő években radikálisan forradalmasítják a betegellátást. Végezetül Csernavölgyi István megjegyezte: ha a piac a megfelelő minőségi elvárások mentén letisztul,

négy év múlva az állami és a magánszféra már nem versenytársként, hanem a betegek érdekében közösen fellépő, integrált rendszerként működhet együtt.

Címlapkép forrása: Portfolio