A VOSZ Egészségügyi Tagozatának élén a közelmúltban tisztújítás történt: a nyugdíjba vonuló Fábián Lajos társelnökként támogatja a munkát, míg a tagozat vezetését a közgyűlés döntése értelmében a következő négy évre maga az előadó, Skotán Ottó vette át. A tagozat szekcióit továbbra is a korábbi vezetők irányítják:

• a fekvőbeteg-ellátást Csernavölgyi István,
• a járóbeteg- és foglalkozás-egészségügyet Kirschner András és Lancz Róbert közreműködése mellett
• a szekcióvezetők, az orvostechnikai területet (ETOSZ) Rádai Tamás,
• a diagnosztikát Gyarmati János,
• míg a háziorvosi szekciót Békássy Szabolcs vezeti.

Az 1988-ban alapított, Demján Sándor örökségére épülő szövetség 2021–2022-es megújulása során jött létre az Egészségügyi Tagozat. A VOSZ jelenleg 25 ezer aktív tagvállalkozást számlál, az egészségügyi tagozat pedig már több száz tagot tömörít, lefedve a magánszolgáltatókat, a diagnosztikai cégeket és a gyógyászati segédeszközök gyártóit is.

Az egészségügy legnagyobb problémája jelenleg a rendszerszintű erőforráshiány, a kiszámíthatatlanság, valamint az állami és a magánkapacitások közötti kapcsolat hiánya, ami a betegutak töredezettségéhez vezet.

A két szektor mesterséges elválasztása nem megoldja a problémákat, hanem tovább töredezi a betegutakat, és kihasználatlanul hagyja a meglévő állami és magánkapacitásokat. Nem szétválasztásra, hanem szabályozott integrációra és közös minőségi szempontokra van szükség

– fogalmazott Skotán Ottó.

A szektorok elválasztása helyett a kapacitások összekapcsolása lenne indokolt, mivel a betegutak a valóságban már most is átjárnak az állami és a magánrendszer között, függetlenül a tulajdonosi határoktól. Az integráció alapját a közös minőségi mutatóknak, az adatalapú működésnek és a transzparenciának kellene képeznie. Ez a hatékonyságnövelés globálisan is sürgető, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2032–2035-re több mint 10 millió orvos és szakdolgozó fog hiányozni az ellátórendszerekből világszerte.

Magyarországon jelentős diagnosztikai, ambuláns és klinikai kapacitás – például a robotsebészet vagy bizonyos modern diagnosztikai eljárások – épült ki a közfinanszírozott rendszeren kívül. A kérdés az, hogy

milyen szabályozási és finanszírozási feltételek mellett lehetne ezeket a köz javára, a teljes ellátórendszer hatékonyságának növelésére felhasználni.

A VOSZ a KAVOSZ irodahálózatán és a Széchenyi Kártya Programon keresztül minden megyében jelen van, ami lehetőséget biztosít a helyi szintű problémák és javaslatok alulról építkező összegyűjtésére. A szövetség célja, hogy a különböző egészségügyi szakmai szervezetek és lobbicsoportok különálló javaslatait strukturálja, és a döntéshozók számára befogadható, egységes csomaggá formálja.

Az európai szabályozási környezet változása – így a közös európai egészségügyi adattér (EHDS) kialakítása, valamint az orvostechnikai eszközök szabályozásának átalakulása – szintén a piac liberalizációja és a versenyképesség irányába mutat. Ebben a környezetben a hazai vállalatoknak is meg kell felelniük az európai elvárásoknak.

Az egészséges munkavállaló valódi gazdasági érték, ezért olyan preventív vállalati egészségprogramokat kell eljuttatnunk a hazai cégekhez, amelyek a biztosítási és egészségpénztári termékek reformjával együtt érdemben javítják a hatékonyságot

– mutatott rá a tagozat elnöke.

A VOSZ a 25 ezres tagvállalati körén keresztül kész olyan prevenciós és szűrőprogramokat indítani, amelyek közelebb viszik az egészségügyi tudatosságot a vállalkozásokhoz. Mivel a jelenlegi egészségbiztosítási és egészségpénztári konstrukciók hatékonysága javításra szorul, a VOSZ a szövetségben tagként jelen lévő biztosítótársaságokat is bevonja a közös gondolkodásba egy működőképesebb modell kidolgozása érdekében.

Címlapkép forrása: Bácsi Róbert, Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.