GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 4 percnyi olvasás
A hosszú, egészséges életért folytatott küzdelemben és a mindennapi egészségmegőrzésben a jövőben kulcsszerepet kap a mesterséges intelligencia, ám az AI-alapú rendszerek hatékonysága a következetesen felépített, személyes adathalmazokon múlik – mutatott rá Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnök, longevity-kutató és író a Portfolio Private Health Forum 2026 rendezvényen.
Thuróczy Bertalan 32 évesen nem elméleti síkon közelíti meg a longevity (hosszú, egészséges élet) kérdését. Tizenegy évvel ezelőtt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) villamosmérnök hallgatójaként diagnosztizálták rosszindulatú daganattal. Az Országos Onkológiai Intézetben (Kékgolyó utca) kapott kemoterápiás kezelések és a sikeres gyógyulás után döntött úgy, hogy mérnöki tudását a betegségmenedzsment helyett az egészség optimalizálására és megőrzésére fordítja.
Első saját fejlesztése egy szenzorokkal felszerelt kesztyű volt, amely a perifériás keringési rendellenességgel járó Raynaud-szindrómára nyújt digitális egészségügyi megoldást, mivel a betegségre jelenleg nem létezik hatékony gyógyszeres kezelés.
Ezt követően lépett be a bioszenzorok és a hosszú távú egészségügyi adatgyűjtés világába.
A szakember szerint a javulás alapfeltétele a folyamatos és pontos adatgyűjtés. Ennek érdekében éveken keresztül számos eszközzel monitorozta saját élettani paramétereit:
Thuróczy Bertalan az orvosi doktori kutatásai során fejlesztette ki a Meta Sapiens koncepciót. Ez egy úgynevezett "harmadik agy" felépítését jelenti (mivel a "második agy" elnevezést a szaknyelv a bélidegrendszerre használja, amely a kétirányú kommunikáció 90 százalékáért felelős a bél-agy tengelyen).
Ez a harmadik agy egy helyi, titkosított környezetben, az Obsidian nevű fájlkezelő rendszerben fut, így az adatok teljes mértékben a felhasználó saját hardverén maradnak. A rendszer virtuális neuronokként és szinapszisokként indexeli a strukturált egészségügyi adatokat, amelyeket egy nagy nyelvi modell (LLM) – jelen esetben a Claude – elemez és szintetizál.
Egyetlen szakember sem képes arra, hogy az elmúlt öt évünk összes élettani adatát egyszerre, komplex összefüggéseiben elemezze. Egy személyre szabott nagy nyelvi modell viszont képes ezeket az információkat szintetizálni
- emelte ki.
Maratoni felkészülés: Humán futóedzője mellett az AI 24 órás asszisztensként támogatja a felkészülést. A rendszer elemzi az elmúlt öt év Strava-adatait (edzések, úszás, futás, nyújtás), összeveti a vércukorszinttel, a bélflóra állapotával, a genetikával és az aerob kapacitással, majd személyre szabott edzéstervet javasol.
A sématerápia kiegészítéseként a kutató naponta kézzel írt naplóját Gemini alapú optikai karakterfelismerő (OCR) technológiával digitalizálja és táplálja be a rendszerbe. A helyi, titkosított hálózaton futó modell így évek távlatából képes érzelmi mintázatokat és objektív tükröt mutatni anélkül, hogy az adatok kikerülnének a felhasználó ellenőrzése alól.
Az előadó megválaszolta a technológia kapcsán felmerülő leggyakoribb kérdéseket is. Kiemelte, hogy
az AI használatához nem elegendő pusztán szoftveres előfizetéseket vásárolni.
Megfelelő személyes kontextus és több évre visszanyúló kórelőzmény, illetve adatsor nélkül a havi licencek nem használhatók érdemben. Az Egyesült Államokban ugyanakkor az Open Evidence révén már működnek olyan nagy nyelvi modellek, amelyeket az orvosok klinikailag ellenőrzött döntéstámogatásra használnak.
A munkaerőpiaci félelmekre reagálva Thuróczy Bertalan arról beszélt, hogy
az AI nem helyettesíti az orvosokat, hanem integrálódik a munkafolyamataikba, hatékonyabbá téve az ellátást.
A longevity-kutatások végső célja a szakember szerint nem az életévek puszta meghosszabbítása, hanem a rendelkezésre álló idő minőségének javítása és az egészségben eltöltött évek maximalizálása.
Címlapkép forrása: Portfolio