BulvárSzerző: blikk 2 napja 7 percnyi olvasás
Csütörtökön délután kísérik utolsó útjára Vajda Mártát a Farkasréti temetőben. A lánya, az ugyancsak színészként ismertté vált Brunner Márta hálás azoknak, akik – osztozva a gyászban – valóban segítő kezet nyújtottak a méltó búcsúhoz.
Családtagjai, barátai és tisztelői gyűltek össze csütörtökön délután Vajda Márta ravatala előtt a Farkasréti temetőben. A gyászolókat a Jászai-díjas művésznő lánya, Brunner Márta fogadta.
"Egy színész több száz nevet kaphat pályafutása során, és olyat is, ami élete végéig az övé marad, így szólítják meg az utcán is" - hangzott el a búcsúztatón.
Vajda Márta számára ez 1964 óra a Veronika volt. A Tenkes kapitánya című legendás televíziós sorozatban játszott szerepe hatalmas sikereket hozott, és több évtizeden át hagyott nyomot a rajongók életében.
Tehetségét számos helyen kamatoztatta, rengeteg szerepet játszott hosszú élete során, és sok emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez. Ahogy a lánya fogalmazott, Vajda Márta bohém tücskökként élte napjait.
Igyekezett helytállni gyerekként, testvérként szülőként, barátként és munkatársként is.
Most végleg elfogytak a szerepek, legördült a függöny - zárult a rövid egyházi megemlékezés.
Ezt követően Juhász Gyula Consolatio című verse hangzott el.
Az elhunyt színész közeli barátja és fogadott lánya, Szentpéteri Eszter arról beszélt, hogy 1992-ben ismerte meg a művésznőt, aki rögtön melléállt és az édesanyja helyett édesanyja volt, majd Kányádi Sándor egyik versével köszönte meg az elmúlt évtizedeket.
Timkó Eszter megható búcsúztatójának végén úgy fogalmazott:
- Drága Márta! Nem hiszem, hanem tudom, hogy találkozunk majd!
Brunner Márta édesanyjához írt búcsúbeszédét Zakariás Éva tolmácsolta.
- Sokszor elmondtad, hogy én vagyok a legnagyobb sikered. De tudom, hogy nem volt könnyű életed. Kevés ember mondhatta el magáról, hogy két dologban is ekkora tehetség. Válogatott kerettag teniszező voltál, mégis a színházat választottad. Másodéves voltál a főiskolán, amikor jött A Tenkes kapitánya. A Forint utcai lakásod ablaka előtt ott voltak a rajongók, te pedig fekete parókában mentél ki az utcára, hogy ne ismerjenek fel. Már az anyaméhben megszerettetted velem a színházat, talán ezért kötöttem ki én is itt. A színház volt az életed, én pedig büszke voltam rád. Szabad és féktelen voltál, a nyarak csodásak voltak Balatonvilágoson. Együtt játszottunk a Ruttkai Színházban és Székesfehérváron is. Jó volt veled játszani, és jó volt fellépni Siklóson az évfordulókon. Köszönök mindent, amit adtál - hangzott el.
Ezt követően utolsó útjára kísérték a felejthetetlen Veronikát, Vajda Mártát.
Vajda Márta 1943. július 7-én született Budapesten. Mindössze 15 éves volt, amikor az egész ország megismerte és szívébe zárta. Hatvankét esztendeje mutatták be a Magyar Televízióban A Tenkes kapitánya című sorozatot, amelyben ő alakította Székely Veronikát. Ezzel a korai alakítással örökre beírta a nevét a magyar televíziózás és filmművészet történetébe.
Vajda Márta a pályafutása során az ország számos neves teátrumának volt meghatározó, ünnepelt művésze. A Tenkes kapitányán kívül is emlékezetes alakításokat nyújtott. 1965–1977 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja. Három évadot töltött a Szegedi Nemzeti Színházban. 1980–84-ben a Békés megyei Jókai Színház művésze. 1995-1996-ban és 2000-2001-ben a Ruttkai Éva Színházban is szerepelt. A színművészet iránti alázat és szeretet a családban is továbböröklődött. A lánya, Brunner Márta szintén a színészi hivatást választotta.
– Nagyjából egy éve él otthonban az édesanyám, aki folyamatos ápolásra szorul, s mivel 15 percre lakom, mindennap meglátogatom. És ő ott bent kiszolgáltatva is színésznő, díva maradt – mondta lapunknak korábban Brunner Márta, akinek a segítségével és közreműködésével sikerült néhány szót váltanunk az édesanyjával.
– Akármikor ismétlik a filmet, én újra és újra megnézem. Jó érzés számomra látni magam fiatalon. S az is felemelő pillanat, hogy megint nézhetem azokat a legendás színészeket, akikkel főiskolásként együtt játszhattam, és szinte együtt élhettem a siklósi várban. Zenthe Ferenc csodálatos ember volt, rám ifjú színésznőként tekintett, s mindenben segített. Azt kívánom a fiataloknak, hogy ha csak tehetik, nézzék meg A Tenkes kapitányát! S akkor tudni fogják, hogy a szüleik, a nagyszüleik miért és kikért lelkesedtek egykoron… – mondta A Tenkes kapitánya című legendás sorozatról.
Nem sokkal később kiderült, a csaknem egymillió forintos temetési költség rendkívül komoly terhet rótt a családra, de szerencsére érkezett segítség, így a Jászai-díjas művésznő olyan végső nyughelyet kapott, amely méltó a művészetéhez.
– Szeretnék köszönetet mondani Siklós önkormányzatának és a város polgármesterének, amiért az első pillanattól kezdve a család mellé állt. Ez a hangulatos település mindig is a magáénak érezte A Tenkes kapitánya című sorozatot és a benne szereplő művészeket. Később magam is eljátszhattam ott Veronika szerepét, ahogy egykor édesanyám. Siklós mellett az Újszínháztól, Dörner Györgytől érkezett segítség, amit ezúton is nagyon köszönök. És persze, nem mehetek el szó nélkül a barátaim, kollégáim felajánlásai mellett, amit –őszintén szólva – nem is tudom, mivel érdemeltem ki. Hát így, ilyen összefogással temethetjük el méltóképpen a Farkasréti temetőben drága édesanyámat – mondta lapunknak Brunner Márta.
Napi