Nem sikerült közös szakértőt választani az Országgyűlés MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottságának.

Sőt, láthatóan a testület tagjai sem voltak teljesen tisztában, hogy hány szakértőt lehet és/vagy kell előterjeszteni, azokat ki és miből fizeti, és elképesztő módon arról is ment a vita a bizottság harmadik ülésének második órájában, hogy ha a szakértő szó nincs többes számban, az vajon jelentheti-e azt, hogy több szakértőt is megnevez a testület.

Azt már a mai napon megszavazta a vizsgálóbizottság, hogy

Ezután viszont, a személyeskedéstől sem mentes vitát követően, három igen (Sopov Ildikó Éva, Weigand István és Csőszi Attila elnök – mindhárom Tisza), valamint három tartózkodás (Apáti István – Mi Hazánk, valamint Hargitai János – KDNP, aki a fideszes Tuzson Bence helyett is szavazott) mellett az MNB-vizsgáló bizottság nem járult hozzá ahhoz, hogy a Transparency International legyen a közös szakértő.

A két ellenzéki képviselő egyrészt az előzetes egyeztetést hiányolta, ám miközben Hargitai János elismerte Ligeti Miklós TI-elnök jegybanki ügyekkel kapcsolatos tudását, és remélte, hogy helyzetbe hozza őt is, addig Apáti István abbéli aggályát hozta fel, hogy a Tarnaszparencyt így akarja a Tisza kifizetni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetésének elbukása után.

Egyébként egészen meglepő volt, hogy miközben a hat tagú, paritásos testület arra készül, hogy december 31-ig feldolgozza azt az időszakot, amikor Matolcsy György vezette a jegybankot, abban sem tudott megegyezni, hogy milyen szerepet szánna a szakértő(k)nek, és egyébként, ha ma sikerült volna dönteni, akkor az azzal kiegészítéssel történt volna, hogy nincs döntés a szakértői költségvetésről.

A testület ügyrendje szerint egyébként a vizsgálóbizottság tagjai a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához tagonként 1-1 szakértőt vehetnek igénybe, valamint-szükség szerint – a vizsgálóbizottság is dönthet szakértő felkéréséről. A vizsgálóbizottság által felkért szakértő az általa készített

szakvéleményt és egyéb dokumentumot eljuttatja a titkárság részére; a titkárság azt haladéktalanul, de legkésőbb az átvételt követő egy munkanapon belül valamennyi tag részére egyidejűleg továbbítja. A vizsgálóbizottság által felkért szakértő a feladatait valamennyi taggal együttműködve látja el; a tagokat azonos tartalmú tájékoztatás illeti meg.

A szakértő a vizsgálóbizottság ülésén jelen lehet, a vizsgálóbizottság működése során keletkezett iratokba betekinthet, illetve a bizottsági ülés minősített adatot és törvény által védett más adatot nem tartalmazó tárgyalási anyagait elektronikus úton megkaphatja; a vizsgálóbizottság hozzájárulásával az ülésen felszólalhat.