GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 6 percnyi olvasás
A vagyonadó közelgő bevezetése, a bizalmi vagyonkezelés szabályainak változása, a mesterséges intelligencia gyorsuló fejlődése és a közép-európai befektetési lehetőségek egyszerre határozzák meg azt a környezetet, amelyben a vagyonos magyar ügyfeleknek ma a pénzükről és a hosszú távú vagyontervezésről kell gondolkodniuk. Ezek a kérdések kerültek fókuszba a WOOD & Co. magyar irodájának exkluzív rendezvényén, amelyen mintegy 150, a társaság által meghívott vendég vett részt.
Varga-Szilágyi Péter a WOOD & Co. Investor Day 2026 első előadójaként felidézte: az idén 35 éves befektetési csoport az intézményi brókertevékenység mellett befektetési banki, wealth management, alapkezelési és fintech-területeken is vezető szereplővé vált. Magyarországon is egyre erősödik a jelenlét: a WOOD ötödik éve vezeti a Budapesti Értéktőzsde forgalmi rangsorát, a befektetési banki csapatban magyar szakember is dolgozik, 2024 elején pedig a privátbanki üzletág is megkezdte működését a magyar piacon – de a tervek ezzel nem értek véget.
A befektetési filozófiát Varga-Szilágyi két pillérrel írta le: egyrészt likvid, transzparens és költséghatékony tőkepiaci megoldásokkal, másrészt olyan egyedi befektetésekhez való hozzáféréssel, amelyekhez a privátbanki ügyfelek – és esetenként még az intézményi befektetők is – nehezebben férnek hozzá. Utóbbi körben a régiós ingatlanok mellett a megújuló energia és a blockchain technológia is megjelenik.
Vladimír Jaroš, a társaság vezérigazgatója és tulajdonosa bemutatta: a WOOD tíz irodájából ma már több mint harminc tőkepiacot érnek el Európában és az Egyesült Államokban. A közép-európai jelenlét súlyát jól mutatja, hogy a júliusi adatok szerint a szolgáltató Prágában 46,65%-os piaci részesedéssel vezette a mezőnyt, miközben
a Budapesti Értéktőzsde forgalmi rangsorában 34,42%-os részesedéssel állt az első helyen.
Jaroš szerint a társaság egyik fő törekvése az intézményi piacon megszerzett tudás és befektetési lehetőségek fokozatos átadása a vagyonos magánügyfeleknek, majd – megfelelő konstrukcióban – a lakossági befektetőknek is. A WOOD saját befektetési megoldásokat épít többek között az ingatlanok, az ETF-ek, a megújuló energia és a blockchain területén.
Az alkalmazott megközelítés fontos eleme, hogy a tulajdonosi tőke is az ügyfelek mellé kerül: Jaroš szerint először maguk is befektetnek, a termék köré megfelelő szakértői csapatot szerveznek, tulajdonosi szemlélettel járnak el, és a megfelelő időzítést, struktúrát és méretet egyaránt a hosszú távú eredményesség feltételének tekintik.
Pálmai Norbert, a BlackRock Investment Institute szakértője előadásának központi üzeneteként azt fogalmazta meg: a világgazdaságot ma a szűkösség és a bőség lehetősége közötti feszültség alakítja. A mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a növekedést, de ennek kiaknázásához szűkös erőforrásokra van szükség.
A közép-kelet-európai kereskedelmi ingatlanpiac a korábbi korrekció után a kilábalás első szakaszában jár – mutatta be a WOOD képviseletében Marek Herold, a csoport igazgatótanácsának elnöke. 2026 első felében 5,8 milliárd euró értékben cseréltek gazdát ingatlanok a régióban; Lengyelország és Csehország együtt az aktivitás 82%-át adta, az irodák pedig 31%-os részesedéssel a legnagyobb szegmenst jelentették.
Herold szerint a hozamok emelkedésével járó átárazódás után a cap rate-ek stabilizálódnak, miközben több piacon továbbra is vonzó belépési pontok érhetők el. A WOOD az ingatlanoknál 6-8%-os célhozamot tart elérhetőnek, ugyanakkor a következő időszakban az ár mellett a lokáció, az ingatlan minősége és a hosszabb távú piaci trendek szerinti szelekció lesz kulcsfontosságú. Magyarország ebből a szempontból is egyre érdekesebb: jelezte, hogy a cseh, lengyel és szlovák jelenlét mellett
a WOOD azt is vizsgálja, hogy belépjen a magyar ingatlanpiacra.
Baráti Ákos előadása a vagyontervezési eszközökről, azok legújabb szabályairól, valamint a vagyonadó várható bevezetéséről szólt. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere kiemelte: a bizalmi vagyonkezeléshez (BVK) kapcsolódó adószabályok idén nyáron módosításra kerültek, a konstrukció főbb funkcióinak érintetlenül hagyása mellett. A BVK továbbra is kiváló eszköz a hagyatéki vagyontervezésre, a generációváltás előkészítésére és a családi vagyon hosszú távú, rendezett kezelésére, miközben a jogszabályok továbbra is számos jelentős adózási kedvezményt biztosítanak. A struktúráknál különösen fontos a rendeltetésszerű működés, a tényleges gazdasági és vagyontervezési cél, illetve a megfelelő jogi dokumentáció megléte.
A vagyonadó kapcsán Baráti Ákos hangsúlyozta, hogy annak részletszabályai még nem ismertek, ezért egyelőre csak a kormányzati kommunikáció és a külföldi példák alapján lehet a lehetséges szabályozási megoldásokról beszélni. A jelenlegi tervek szerint az adó a magánszemély vagyonának 1 milliárd forint feletti részét terhelné évi 1 százalékos mértékben, és várhatóan a vagyontervezési struktúrákat is érinteni fogja. Javasolt, hogy minden vagyonos magánszemély vagyonleltárt készítsen és felkeresse adótanácsadóját, hogy felmérje a vagyonadó bevezetésének várható hatását.
A rendezvény záró szakmai blokkjában Szegedy Balázs matematikus és AI-kutató Hörömpöli-Tóth Leventével, a Portfolio újságírójával beszélgetett a mesterséges intelligencia jelenéről és lehetséges jövőjéről. Szegedy a mostani technológiai ugrást három folyamat találkozására vezette vissza: a mélytanulás előretörésére, a GPU-k fejlődésére és az internet révén rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiségre.
A lehetőségek mellett a kockázatokra is nagy hangsúly került. Szegedy szerint az egyre önállóbb, önfejlesztő mechanizmusokat használó AI-rendszerek olyan váratlan képességeket alakíthatnak ki, amelyekkel nehéz előre számolni. Különösen fontos kérdésnek tartja, hogy ezek a rendszerek milyen hozzáférést kapnak az internethez vagy a fizikai világhoz.
Az AI fejlődésében szerinte olyan időszakhoz érkeztünk, amikor a most meghozott szabályozási és társadalmi döntések alapvetően befolyásolhatják, hogy „nálunk maradnak-e a kártyák”. Eközben Európa számára külön dilemma, hogy a szabályozással úgy mérsékelje a kockázatokat, hogy közben ne fogja vissza saját versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Szegedy úgy véli: nem érdemes passzívan szemlélni a változást: szerinte éppen most van szükség társadalmi párbeszédre és tudatos döntésekre arról, milyen irányba fejlődjön tovább a technológia.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi