GazdaságSzerző: index 2 napja 4 percnyi olvasás
A közel-keleti konfliktus szigorításra sarkallta Európát.
Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa 25 bázisponttal megemelte mindhárom irányadó kamatlábat – olvasható az EKB hivatalos honlapján. Szeptember 16-tól a betéti rendelkezésre állás kamata 2,50 százalékra, a fő refinanszírozási műveleteké 2,65 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állásé pedig 2,90 százalékra emelkedik.
A jegybank a döntést azzal indokolta, hogy a közel-keleti konfliktus továbbra is erős inflációs nyomást gyakorol az euróövezet gazdaságára, ezért a pénzromlás üteme várhatóan tartósan meghaladja a 2 százalékos célt. Az EKB friss alapforgatókönyve szerint az átlagos infláció 2026-ban 3,0, 2027-ben 2,5, 2028-ban pedig 2,1 százalék lehet. Az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginflációt rendre 2,5, 2,6 és 2,3 százalékra várják. A júniusi prognózishoz képest az idei inflációs előrejelzés nem változott, a 2027-es és a 2028-as becslést viszont felfelé módosították.
A gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult: az EKB 2026-ra 0,9, 2027-re 1,4, 2028-ra pedig 1,5 százalékos növekedést jelez előre. Az idei és a jövő évi prognózist felfelé módosították. A jegybank ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kilátásokat rendkívüli bizonytalanság övezi: az inflációs kockázatok felfelé, a gazdasági növekedést fenyegető veszélyek pedig lefelé mutatnak. Az energiaársokk végső hatása elsősorban annak erősségétől és időtartamától, valamint a közvetett és másodkörös inflációs következményektől függ.
Az EKB továbbra sem kötelezi el magát előre meghatározott kamatpálya mellett: a következő döntéseket ülésről ülésre, a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs kilátások, az alapfolyamatok és a monetáris transzmisszió erőssége alapján hozza meg. Az eszközvásárlási és a pandémiás vészhelyzeti program keretében felhalmozott állomány eközben kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurórendszer már nem fekteti be újra a lejáró értékpapírokból befolyó tőkeösszegeket.
Az Amundi Investment Institute makroelemzési vezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy a kamatemelés biztosra vehető volt. A kérdés szerinte inkább az volt, hogy ezt követően mire számíthatunk. „Az infláció továbbra is magas és várhatóan egészen a jövő év közepéig makacsul tartja magát, amikor elkezdődhet az enyhülés. 2026-ban már nem várunk újabb kamatemeléseket, de
rajta tartjuk a szemünket a gáz- és élelmiszerárakból eredő, ismét felfelé mutató kockázatokon, amelyek tartósabbá tehetik az inflációt és elindíthatják az egyelőre még nem érzékelhető másodkörös hatásokat.
Az EKB továbbra is adatvezérelt marad, miközben a növekedési kockázatok és az állampapírhozamokra nehezedő nyomás visszafoghatják a túlzottan agresszív lépéseket” – fogalmazott Alessia Berardi.
A döntés magyar vonatkozását Kiss Péter világította meg. „Fél szemmel az MNB-nek is kell figyelnie az európai monetáris folyamatokra, hiszen már deklaráltan az eurózónába igyekszünk. Nem gondolom, hogy az inflációs cél ehhez szükséges csökkentésével kapcsolatos elképzeléseket befolyásolta a szeptemberi európai kamatdöntés, de
az MNB nézőpontjára és reakcióira bizonyosan hatással lesz az EKB helyzetértékelése.
Az EKB, a Fed és a BoJ, vagyis az európai, az amerikai, valamint a japán jegybank szeptemberi kamatdöntés-sorozata és ennek kommunikációja különösen fontos lehet az MNB számára, mivel a turbulens időkben a meghatározó jegybankok lépései nagy hatással bírnak a forint árfolyamára és az állampapírok hozamára” – hangsúlyozta az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Napi