Az MNB korábbi működését és az ahhoz kapcsolódó visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság már döntött az első meghallgatandó személyekről, Matolcsy György volt jegybankelnök meghallgatását egyelőre nem tűzték napirendre. A testület arról sem tudott megállapodni, hogy a Transparency International Magyarország közös szakértőként segítse a munkáját. Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke az ülés után újságíróknak azt mondta:

Csőszi szerint Matolcsy György meghallgatásának időzítése tudatos döntés. Mint fogalmazott, a bizottságnak előbb olyan dokumentumhalmazra van szüksége, amelyből azonosíthatók az érintettek, valamint összeállíthatók a nekik szánt kérdések. Emlékeztetett arra, hogy korábban az Állami Számvevőszéktől, az MNB-től és a Neumann János Egyetemért Alapítványtól is adatokat kértek be.

Matolcsy Györgyöt akkor szeretnénk a bizottság előtt látni, amikor rendelkezésre állnak azok a dokumentumok, ami alapján érdemben tudjuk őt kérdezni

– hangsúlyozta a bizottsági elnök. Csőszi szerint nem az a cél, hogy a volt jegybankelnök a saját szempontjai szerint ismertesse álláspontját, a képviselők konkrét, előzetesen megalapozott kérdéseket akarnak feltenni neki.

Mi azt szeretnénk, hogyha mi tudnánk tőlük kérdezni, nem ők mondják el, amit akarnak nekünk

– fogalmazott.

A bizottsági elnök szeptember 18. után vár érdemi előrelépést, amennyiben addig megérkeznek a kért adatok és megkezdődhet azok feldolgozása. Szerinte ekkor állhatnak össze azok a név- és kérdéslisták, amelyek alapján a testület újabb személyek meghallgatásáról dönthet. A következő bizottsági ülés reális időpontjaként szeptember végét jelölte meg.

Csőszi azt is hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság nem nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság, ezért nem feladata a várhatóan rendkívül nagy, akár 150 ezer oldalnyi dokumentáció teljes körű feldolgozása. A testület szerinte elsősorban „a pénz útját” kívánja követni, és azokra a pontokra akar koncentrálni, amelyek választ adhatnak arra, mi történt a közpénzekkel. Ehhez tartja szükségesnek a megfelelő szakértői hátteret is.

Bár a Transparency International Magyarország közös szakértőként történő bevonása nem kapta meg a szükséges támogatást a paritásos bizottságban, Csőszi közölte: a Tisza képviselői ettől függetlenül igénybe veszik a szervezet munkáját saját szakértői keretük terhére.

Nem árulok el titkot, készültünk erre, ennek megfelelően mi saját szakértőként, tehát a tagok saját szakértőként fogják alkalmazni a Transparency International munkáját, mi szeretnénk haladni

– mondta.

Ennek következtében a Transparency által készített szakértői anyagokat csak a Tisza bizottsági tagjai használják fel, azok nem kerülnek automatikusan a testület többi képviselőjéhez. Csőszi ezt azzal indokolta, hogy az ügyrend minden bizottsági tag számára lehetővé teszi saját szakértő alkalmazását, miközben a közös szakértőről külön szavazás szükséges.

A Transparency által szakértett anyag az nem fog rendelkezésre állni az ellenzéki képviselőknek

– jelentette ki az Economx kérdésére.

Arra a kérdésre, hogy ezeket az információkat megosztják-e a bizottság többi tagjával, Csőszi úgy válaszolt:

Arra a kérdésünkre, hogy ezeket az információkat megosztják-e a bizottság többi tagjával, Csőszi úgy válaszolt: „Hát ez innentől kezdve evidens, tekintettel arra, hogy nem közös szakértő lett.” Hozzátette, innentől minden bizottsági tag saját felelőssége, hogy milyen szakértői segítséget vesz igénybe. A Tisza álláspontja szerint a szakértőkre azért van szükség, hogy a beérkező iratanyagból kijelöljék a legfontosabb vizsgálati pontokat, és ezek alapján készítsék elő többek között Matolcsy György későbbi meghallgatását.

Csőszi maga is érzékelt ellentmondást abban a felvetésünkben, hogy a bizottság egyszerre hivatkozik a hatalmas iratanyagra és a szakértői segítség szükségességére, miközben Matolcsy György meghallgatásával még vár. „Igen, némi ellentmondást érzek a kérdésében, hiszen éppen ez a célunk” – fogalmazott. Hangsúlyozta: a Tisza három bizottsági tagja úgy ítélte meg, hogy az érdemi kérdések összeállításához előbb adatokra és szakértői háttérre van szükség, amely kijelöli a vizsgálat legfontosabb fókuszpontjait. Szerinte a testületnek nincs sem ideje, sem kapacitása a teljes iratanyag feldolgozására; a feladata az, hogy azonosítsa azokat a kérdéseket, amelyek választ adhatnak arra, „hova tűnt a közpénz”.