GazdaságSzerző: vg 2 napja 3 percnyi olvasás
A jegybankár nyilatkozata növeli egy újabb, decemberi kamatemelés valószínűségét.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 2,5 százalékra emelte betéti kamatát az EKB. A döntés megfelel a piaci várakozásoknak.
A döntés indoklása szerint a közel-keleti konfliktus továbbra is inflációs nyomást gerjeszt, és
az infláció várhatóan huzamosabb ideig jóval a cél fölött marad.
A mai döntés hangsúlyozza a jegybank elkötelezettségét amellett, hogy a monetáris politikát úgy alakítsa, hogy az infláció középtávon stabilizálódjon a 2 százalékos célon. A közlemény legfontosabb eleme, hogy a 2027-es és 2028-as inflációs prognózist felfelé módosította az EKB, miközben a növekedési előrejelzést 2026-ra és 2027-re javította. Ez azt sugallja, hogy az EKB-nak lehet tere további szigorításra, ha az energiaár-sokk tartós marad.
Az EKB szakértőinek új előrejelzésében szereplő alappálya szerint a teljes infláció
Az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó infláció esetében az alappálya
A júniusi prognózishoz képest a 2026-os inflációs előrejelzés nem változott, míg a 2027-es és 2028-as prognózist felfelé módosították.
A gazdasági növekedésre vonatkozó alappálya
A kilátásokat továbbra is jelentős bizonytalanság övezi:
az infláció esetében a kockázatok felfelé, a gazdasági növekedés esetében pedig lefelé mutatnak.
Az energiasokkal kapcsolatban az EKB szakértői által összeállított frissített forgatókönyvek azt szemléltetik, hogy az energiasokk intenzitására és időtartamára, valamint annak közvetett és másodkörös hatásaira vonatkozó különböző feltételezések mellett a növekedés és az infláció igen széles tartományban alakulhat - áll a közleményben.
A forint reakciója egyelőre visszafogott az árfolyam nagyjából 364,2–364,4 körül mozog, vagyis a forint csak mintegy 0,1 százalékkal gyengült. Ez szintén arra utal, hogy a 25 bázispontos lépést a piac előre beárazta.
A bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők arra figyelnek, hogy a jegybank kommunikációja jelez-e előre további szigorítást. A nettó energiaimportőrének számító euróövezetben az infláció azóta haladja meg az EKB 2 százalékos célját, hogy a közel-keleti háború veszélybe sodorta a Hormuzi-szoroson keresztüli áruszállítást, aminek következtében az olajárak megugrottak, és továbbra is jelentős volatilitást mutatnak.
Az államok finanszírozási költségei is drasztikusan emelkedtek az elmúlt hetekben.
Az európai állampapírhozamok több évtizedes csúcsokra kerültek, mivel a közel-keleti konfliktus eszkalálódása miatt a befektetők magasabb inflációt és további kamatemeléseket kezdtek árazni.
Az EKB júniusban 2023 óta először emelt kamatot, 2,25 százalékra növelve irányadó kamatát. Ezzel az első nagy jegybank lett, amely a háborúra reagálva kamatemelést hajtott végre.
Az EKB kamatpályája a forint szempontjából elsősorban a magyar és az euróövezeti kamatszint különbségén keresztül fontos. Az MNB alapkamat jelenleg 5,50 százalék; az EKB júniusban 25 bázisponttal emelt, júliusban pedig változatlanul hagyta kamatait.
A magasabb magyar kamatszint továbbra is jelentős kamatelőnyt biztosít a forintnak, ami támogatja a hazai deviza vonzerejét.
Ugyanakkor az MNB már megkezdte a lazítást: júliusban és augusztusban is 25-25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ha az EKB tovább emel, miközben az MNB folytatja a kamatcsökkentést, a kamatkülönbözet szűkül, ami önmagában forintgyengítő tényező.
Ezzel szemben egy tartósan változatlan vagy később csökkenő EKB-kamat nagyobb mozgásteret adhat az MNB-nek a lazításra anélkül, hogy jelentősen romlana a forint relatív kamatpozíciója.
Az MNB külön is hangsúlyozza, hogy a devizapiaci stabilitás fontos szempont a monetáris politikában. A forint az elmúlt hónapokban érezhetően gyengült: az EKB referenciaárfolyama június elején 355 körüli, szeptember 9-én már 363,95 forint volt az euróval szemben. Ezért egy vártnál szigorúbb EKB-pálya különösen akkor jelenthet kockázatot a forintra, ha közben a piac gyors MNB-kamatcsökkentéseket kezd árazni. A következő időszakban tehát az euró/forint árfolyam egyik kulcskérdése az lesz, hogy milyen gyorsan záródik az MNB–EKB kamatolló, illetve mekkora kamatprémiumot követelnek meg a befektetők a forint tartásáért.
Napi