Több mint 350 műholdasra bővítené az Európai Unió az IRIS² biztonságos kommunikációs rendszerét, amelynek első műholdjait 2029-től indítanák

– mondta Ursula von der Leyen a csütörtökön Párizsban megrendezett űripari csúcstalálkozón.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a program felgyorsításáról a múlt hónapban döntöttek, a bővítés pedig további kapacitást biztosítana a védelmi, biztonsági és katasztrófavédelmi szolgálatoknak.

Válsághelyzetben Európának a saját feltételei szerint kell biztosítania az összeköttetést

– fogalmazott von der Leyen.

Az IRIS² különböző magasságú pályákon működő műholdakból állna, kiépüléséig pedig az EU meglévő kapacitások összekapcsolásával biztosítana védett kommunikációt. A bizottsági elnök az ukrajnai háború tapasztalataival, a polgári repülést megzavaró navigációs jelzavarással és jelhamisítással, valamint a műholdas hálózatokat érő kibertámadásokkal indokolta az önálló európai képességek megerősítését.

A programnak magyar vonatkozása is van, hiszen a Tisza-kormány a korábban befagyasztott helyreállítási források felszabadításáról kötött megállapodás nyomán 10 milliárdból 500 millió eurót az IRIS²-ben való magyar részvételre fordítaná. A magyar forrásfelhasználás így ahhoz a közös európai infrastruktúrához is kapcsolódna, amelynek biztonsági jelentőségét von der Leyen most külön hangsúlyozta.

Az önállóság megőrzéséhez az európai rakétaindítási szolgáltatóknak is kiszámítható megrendelésekre van szükségük, a Bizottság ezért az Európai Űrügynökséggel együtt összehangolná az európai keresletet, és meghatározó megrendelőként támogatná a kontinens hordozórakéta-iparát.

Von der Leyen emellett nyíltan támogatta az Airbus, a Thales és a Leonardo Bromo nevű tervezett közös vállalatát.

Ezt a vállalati-összefonódások (mergerek) értékelésére vonatkozó iránymutatások módosításával kapcsolta össze, szerinte ugyanis az európai cégeknek megfelelő méretre van szükségük ahhoz, hogy globálisan versenyképesek legyenek.

A finanszírozásban több uniós eszköz is szerepet kapna, így a Cassini befektetési konstrukcióval 2 milliárd euró kockázati tőkét mozgósítanak az európai űripari vállalkozások számára, az új, 5 milliárd eurós Scaleup Europe Fund pedig más stratégiai technológiák mellett az űrszektort is támogatná.

A következő többéves uniós költségvetésben (MFF) a Bizottság összesen 131 milliárd eurót javasol védelemre, biztonságra és űrtevékenységre, ami a jelenlegi ciklusban így felhasználható finanszírozás mintegy ötszöröse. Ez azonban még tárgyalás alatt álló javaslat, és nem kizárólag az űriparnak szánt keret. A Bizottság emellett az egységes piac szabályaival is segítené az ágazatot, így

• uniós szintű frekvenciakiosztást javasol a műholdas kommunikációban,
• az uniós űrjogszabály pedig közös biztonsági, ellenálló képességi és fenntarthatósági követelményeket teremtene, míg
• az úgynevezett európai űrpajzs a műholdak védelmét, a jelzavarás elleni fellépést és az űralapú korai előrejelzéseket kapcsolná össze.

Von der Leyen szerint ezek olyan képességek, amelyeket egyetlen tagállam sem tud önállóan kiépíteni, közösen azonban Európának megvan hozzá a szükséges mérete.

Címlapkép forrása: EU