A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatsora szerint 2025-ben összesen 121, 12–29 év közötti fiatal halt meg öngyilkosság következtében Magyarországon. Az országos öngyilkossági halálozás ugyanakkor egy év alatt 1601-ről 1484-re csökkent, ami 7,3 százalékos visszaesést jelent – hívta fel a figyelmet az öngyilkosság-megelőzés világnapján, csütörtökön Pusztai Emese volt újságíró, egykori sajtóképviselő, akinek a lánya még nem volt 19 éves, amikor 2022. január 5-én kiugrott a belvárosi albérlete második emeleti ablakából.

Mint megjegyezte, a korcsoportok között jelentős eltérések voltak. A 25–29 évesek körében 2024-ben 56, 2025-ben pedig már 67 öngyilkosságot regisztráltak, ami 19,6 százalékos emelkedés. Ebben a korosztályban az öngyilkosság 2025-ben a vezető halálok volt: megelőzte a baleseteket, amelyek 58 halálesetet okoztak, a keringési megbetegedéseket 33, valamint a daganatos betegségeket 30 halálesettel.

A fiatalabb korcsoportokban csökkent a halálesetek száma. A 15–19 évesek körében 2024-ben 26, 2025-ben 18 öngyilkosságot regisztráltak, a 20–24 éveseknél pedig 46-ról 34-re csökkent az esetszám. A 12–17 évesek körében 2025-ben 12 halálesetet jegyeztek fel. A korosztályban az öngyilkosság a negyedik leggyakoribb halálok volt a veleszületett rendellenességek, a balesetek és a daganatos megbetegedések mögött. A 18–24 évesek között 42 fiatal halt meg öngyilkosság következtében,

Mint arra a volt újságíró felhívta a figyelmet, az öngyilkossági kísérletet túlélők jellemzően a kórházi sürgősségi betegellátó osztályokra kerülnek. A három vizsgált budapesti centrumkórház – a Budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház és az Észak-budai Szent János Centrumkórház – közérdekű adatigénylésre adott válaszai szerint egyik intézménynek sincs írásban rögzített helyi protokollja az öngyilkossági kísérletet túlélők kockázatfelmérésére, hazabocsátására vagy utánkövetésére.

Nincs egységes eljárásrend

A Szent Imre és a Szent János Kórház sürgősségi osztálya nem alkalmaz strukturált, nemzetközileg validált szűrőkérdőívet vagy rizikóbecslő skálát. A Péterfy Kórház válasza szerint a rizikóbecslő skálák használata náluk sem kötelező, alkalmazásukról a vizsgáló orvos dönt. Az intézmény szerint ezek az eszközök hasznosak lehetnek, ugyanakkor „a biztonság hamis érzetét” is adhatják – jegyezte meg Pusztai Emese, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a három sürgősségi osztály egyikén sincs rögzített feltételrendszer az öngyilkossági kísérletet túlélők hazabocsátására, és nincs olyan belső utánkövetési eljárásrend sem, amely alapján célzottan visszahívnák a betegeket vagy felkészítenék a hozzátartozókat.

A volt újságíró felidézte, hogy a Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói 2025-ben a Neuropsychopharmacologia Hungarica című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban arra jutottak, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan egységes, nemzetközileg validált öngyilkossági kockázatbecslő protokoll, amely az alapellátástól a pszichiátriai osztályokig lefedné az egészségügyi rendszert.

Pusztai Emese megjegyezte, hogy közérdekű adatigénylés alapján a KSH nem rendelkezik arról adattal, hogy hány esetben következett be öngyilkosság pszichiátriai fekvőbeteg-ellátásból történő elbocsátást követően hét, 14, 30 vagy 90 napon belül. A hivatal azt sem tudta megjelölni, mely szerv lehet az adatok gazdája. Az Egészségügyi Minisztériumot július 16-án ugyanezekkel a kérdésekkel keresték meg, egyebek mellett arról érdeklődve, hogy folyik-e ilyen adatok gyűjtése, elemzése vagy országos betegbiztonsági monitorozása. A megadott anyag szerint a törvényes válaszadási határidő lejárt, a minisztérium azonban nem válaszolt.

A WHO és az IASP kampánya szerint az öngyilkosság megelőzése nem korlátozódhat a kísérletet túlélők akut ellátására, a postvention, vagyis a szuicid halálesetet követően a hozzátartozók és a közvetlen közösség strukturált támogatása is a nemzetközi szakmai megközelítés része. A rendelkezésre álló anyag szerint Magyarországon ennek intézményes formái korlátozottan vannak jelen az állami ellátórendszerben.

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala ingyenesen hívható a +36-80-505-101-es telefonszámon (h., cs., p.: 18:00–22:00, k.: 10:00–22:00, sze.: 12:00–16:00). Az egyesület segélyvonala külföldről a +36-1-267-4900-as telefonszámon érhető el. További információ az egyesület segélytevékenységeiről a nane.hu oldalon található.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.

Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0–24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225-ös telefonszámon.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: baona / Getty Images Hungary)