GazdaságSzerző: vg 2 napja 2 percnyi olvasás
Átfogó bérrendezés jöhet a teljes belügyi ágazatban. A rendőrség kilencezer fős létszámhiánnyal küzd, a végleges béremelési csomagról a 2027-es költségvetés tárgyalásakor dönthetnek.
A teljes belügyi ágazatot érintő bérrendezésre van szükség, amelyről a 2027-es költségvetés tárgyalásakor születhet végleges döntés – jelentette be Pósfai Gábor.
A belügyminiszter szerint az illetményalap emelése mellett új pótlékokra és a szolgálati lakások támogatási rendszerének átalakítására is szükség van.
Pósfai Gábor a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában elmondta, hogy az intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagot már bemutatták a szakszervezeteknek a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén, a végleges döntés pedig a 2027-es költségvetés tárgyalása során születhet meg.
A tervezet része
amelyek lehetővé teszik az egyes szolgálati szintek közötti differenciálást. A jelentős létszámhiánnyal küzdő településeken és régiókban úgynevezett preferált települési pótlékot is bevezetnének. Erre korábban is lehetőséget adott a jogszabály, de a tárcavezető szerint eddig nem alkalmazták.
A minisztérium az országon belüli mobilitást is ösztönözné. Ehhez Pósfai Gábor szerint át kell tekinteni a szolgálati lakások, illetve az albérletek támogatásának jelenlegi rendszerét.
A belügyminiszter súlyosnak nevezte az előző kormánytól örökölt létszámhelyzetet. Közlése szerint a teljes belügyi ágazatból mintegy 12 ezer szakember hiányzik, közülük kilencezer a rendőrségtől.
Azt mondta, míg 2010-ben több mint hétezren jelentkeztek tiszthelyettesnek, addig idén már csak 1255-en. Pósfai szerint ezért olyan életpályát kell kialakítani, amely ismét vonzóvá teszi a rendőrségi, tűzoltói és büntetés-végrehajtási szolgálatot.
A belügyi ágazatba eddig több mint ezren jelezték, hogy élnének a „visszaszerelés” lehetőségével.
Több mint kétszázan már visszatértek a rendőrséghez, a tűzoltósághoz vagy a büntetés-végrehajtáshoz, további több száz kérelem elbírálása pedig folyamatban van.
A vizsgálat kiterjed a belügyminisztérium működésére, háttérintézményeire és gazdasági társaságaira, valamint a sport területére. A teljes folyamat lezárását követően az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
A miniszter szerint rendkívül sok olyan szerződést és ügyet találtak, amelyet ki kell vizsgálni. Több esetben már feljelentést tettek, és a következő napokban további hasonló lépések várhatók.
A Fradiváros ügyével kapcsolatban hangsúlyozta: nem egyes klubok ellen zajlik célzott vizsgálat, hanem a társaságiadó-kedvezményen alapuló sporttámogatási rendszer egészét tekintik át. A NAV az elmúlt négy évben csaknem ötszáz eljárást indított különböző sportegyesületek ügyében, 92 esetben pedig már megállapították, hogy a támogatás elveszett.
Pósfai Gábor egyetért a tao-rendszer eredeti céljaival, így az utánpótlás-nevelés, az infrastruktúra fejlesztése és a sport népszerűsítése szerinte továbbra is támogatandó. A jövőben azonban az új létesítmények építése helyett inkább a meglévők fenntartására, valamint az iskola- és szabadidősportra fordítanának több pénzt. A forrásokból a hat kiemelt sportág mellett a többi sportágnak is részesülnie kellene.
A tárcavezető a politika és a sport szétválasztását is szükségesnek tartja. Javaslata szerint aktív országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, helyettes államtitkár, államtitkár, miniszter, illetve állami vállalat vezetője nem tölthetne be vezetői tisztséget sportszövetségben vagy sportköztestületben.
A minisztérium azt is ellenőrzi, hogy megalapozottak-e az augusztus 20-i közbeszerzésekkel kapcsolatban felmerült aggályok. A vizsgálatot a négynapos programsorozat megvalósításában részt vevő mind a kétszáz vállalkozásra kiterjesztik, és az ár-érték arányt is ellenőrizhetik.
Pósfai felidézte: az előző kormány 17,5 milliárd forintot szánt az ünnepi programsorozatra, amelyet végül hozzávetőleg négymilliárd forintból valósítottak meg. Hogy történtek-e hibák, azt a vizsgálat állapítja majd meg, a miniszter szerint azonban a jövőben még átláthatóbban kell működni.
Napi