Az elmúlt három év hullámzó teljesítménye és összességében stagnálása után 2026-ban ismét lendületet vett a magyar gazdaság. A bruttó hazai termék, vagyis a GDP az első és a második negyedévben egyaránt 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet.

A mostani élénkülés ugyanakkor egy jóval gyengébb időszakot követ. A magyar GDP 2019-ben még 5,1 százalékkal növekedett, majd a koronavírus-járvány évében, 2020-ban 4,3 százalékkal visszaesett. A gazdaság 2021-ben 7,2, 2022-ben pedig 4,2 százalékkal bővült, ezt azonban 2023-ban 0,8 százalékos zsugorodás követte. A növekedés 2024-ben mindössze 0,7, 2025-ben pedig 0,5 százalék volt.

A bank elemzői szerint idén továbbra is a háztartások fogyasztása maradhat a növekedés legfontosabb hajtóereje – elsősorban az emelkedő reálbéreknek köszönhetően. A lakossági fogyasztás 2024-ben 6,4, 2025-ben 2,9 százalékkal nőtt, az Erste pedig 2026-ra 4 százalékos, 2027-re 3,3 százalékos bővülést vár.

A beruházásoknál is megindulhat a kilábalás, bár itt jóval mélyebbről kell visszakapaszkodni. A beruházási teljesítmény 2024-ben 8,6, 2025-ben további 2,8 százalékkal csökkent. Az előrejelzés szerint 2026-ban már 1,5, 2027-ben pedig 3,5 százalékos növekedés következhet.

A fordulat fennmaradására utal, hogy az áprilisi országgyűlési választások után gyors emelkedésnek indultak az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexek. A következő évek növekedését az eddig befagyasztott európai uniós források várható felszabadítása is támogathatja. Javulnak az exportkilátások is, ezért az ipari termelés az Erste szerint valamivel gyorsabban emelkedhet a korábban feltételezettnél.

Négy oldalról érkezhet veszély

A kedvezőbb kép ellenére az év második fele több komoly kockázatot tartogat. A közel-keleti konfliktus elhúzódása megemelheti az energiaárakat és ronthatja a külső gazdasági környezetet. Az ismét erősödő vámháborús feszültségek a magyar gazdaság számára különösen fontos exportpiacokat és ipari beszállítói láncokat terhelhetik meg.

A várható jelentős aszálykárok közvetlenül visszafoghatják a mezőgazdaság teljesítményét, közvetve pedig az élelmiszerárak emelkedését is előidézhetik. Ehhez társul a nyári energiaválság kockázata, amely a vállalati költségeket és a lakossági árakat egyaránt érintheti. Ezek a tényezők külön-külön is fékezhetik, együttesen pedig akár érdemben gyengíthetik az év elején megindult növekedési fordulatot.

A munkaerőpiacon egyelőre nem várható látványos változás. A munkanélküliségi ráta 2024-ben és 2025-ben egyaránt 4,4 százalék volt, 2026-ban 4,5 százalékra emelkedhet, majd 2027-ben 4,3 százalékra mérséklődhet.

A költségvetés helyzete ennél jóval nagyobb kihívást jelent. Az államháztartási hiány 2024-ben a GDP 5,1, 2025-ben 4,7 százalékát tette ki.

A prognózis alapján tehát a gazdasági növekedés gyorsulása egyelőre nem jár együtt a költségvetési egyensúly helyreállásával.

Tízéves mélypontra süllyedt az infláció

Az infláció az év első felében tovább mérséklődött: az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent. Ez közel tízéves mélypontnak felel meg.

A lassulásban az adminisztratív árkorlátozások mellett a megerősödő forint is fontos szerepet játszott. Az árfolyam javulása fékezte a külkereskedelmi forgalomban versengő termékek és az élelmiszerek drágulását. A dezinflációt – vagyis az áremelkedés ütemének lassulását – a háztartások és a vállalatok mérséklődő inflációs várakozásai is segítik.

A hosszabb távú adatsor jól mutatja, mekkora változás történt az elmúlt években. Az éves átlagos infláció 2019-ben 3,4, 2020-ban 3,3, 2021-ben 5,1 százalék volt. Ezt követően 2022-ben 14,5, 2023-ban pedig 17,6 százalékra ugrott, majd 2024-ben 3,7 százalékra lassult. A pénzromlás éves átlagos üteme 2025-ben 4,4 százalék volt, míg az Erste 2026-ra 1,8 százalékos inflációt vár.

A következő hónapokban ismét fokozatos gyorsulás jöhet, de ennek mértéke az elemzők szerint elmaradhat a korábbi várakozásoktól. A bázishatások és a gazdaság élénkülése miatt 2027-ben az éves átlagos infláció 2,8 százalékra emelkedhet. Tartós kockázatot elsősorban a szolgáltatások továbbra is magasabb árdinamikája jelent.

Nagyot javult Magyarország piaci megítélése

Az elmúlt hónapokban látványosan csökkent a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémium. A tízéves forintállampapír átlagos hozama a 2026 első negyedévében mért 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra esett, augusztus végén pedig 5,6 százalék körül mozgott.

A német tízéves államkötvényhez viszonyított magyar hozamfelár visszatért a koronavírus-válság előtti, 200–250 bázispontos sávba. A különbség hat hónap alatt több mint 150 bázisponttal szűkült. Ez azt jelzi, hogy a befektetők az év elején tapasztaltnál kisebb kockázatot társítanak a magyar állampapírokhoz.

A tízéves magyar államkötvény év végi hozama 2024-ben 6,6, 2025-ben 6,8 százalék volt. Az Erste 2026 végére 5,5, 2027 végére pedig 5,3 százalékos hozamszintet vár.

A nyár folyamán a hosszú hozamok átmenetileg felfelé korrigáltak, a magyar piac azonban viszonylag jól viselte a globális kötvénypiaci turbulenciákat és a geopolitikai feszültségek erősödését. A magyar hozamfelár lényegében stabil maradt.

A további javuláshoz azonban már nem elegendők a kedvező várakozások. Hiteles költségvetési konszolidációra, az uniós pénzek tényleges beáramlására és egy konkrétabb euróbevezetési stratégiára is szükség lenne. A magas globális kötvényhozamok és a közel-keleti konfliktus közben továbbra is felfelé mutató kockázatot jelentenek.

Erősödött a forint, óvatosabbá válhat az MNB

Az euró árfolyama a márciusi geopolitikai feszültségek idején 397 forint közelébe emelkedett, majd június közepére 350 forint alá süllyedt. Ez a márciusi csúcshoz képest közel 12 százalékos forinterősödést jelentett.

A magyar fizetőeszközt a geopolitikai kockázatkerülés enyhülése, valamint a költségvetési pályával, az európai uniós forrásokkal és az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások javulása is támogatta. Júliustól ugyanakkor korrekció kezdődött, az euró jegyzése pedig fokozatosan visszatért a 360–365 forintos tartományba.

Az év végi euróárfolyam 2024-ben 410,1, 2025-ben 385,4 forint volt.

A Magyar Nemzeti Bank június és augusztus között összesen 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ezzel mérséklődött a forint kamatelőnye, ami hozzájárulhatott az árfolyam nyári korrekciójához.

Az Erste várakozása szerint

de a korábbinál nagyobb lett az esélye annak, hogy a jegybank átmenetileg kivár. Az inflációs adatok továbbra is kedvezők, a közel-keleti konfliktus eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulencia és a forint árfolyamának fokozottabb ingadozása azonban óvatosságra késztetheti a döntéshozókat.

A három hónapos BUBOR év végi értéke 2024-ben és 2025-ben egyaránt 6,5 százalék volt. Az Erste 2026 végére 5, 2027 végére pedig 4,5 százalékos szintet vár. A prognózis összességében azt mutatja, hogy a magyar gazdaság valóban maga mögött hagyhatja a stagnálás éveit, a növekedési fordulat tartóssága azonban egyre inkább a külső kockázatok kezelésén, a költségvetés rendbetételén és a befektetői bizalom megőrzésén múlik.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Németh Kata / Index)