Nem kérte fel közös bizottsági szakértőnek a Transparency International Magyarországot (TI) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság, amely csütörtöki ülésén arról is döntött, hogy meghallgatásra idézi Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes parlamenti képviselőket.

Csőszi Attila tiszás országgyűlési képviselő, egyben a vizsgálóbizottság elnöke szerdán jelentette be, hogy pártja a TI-t jelöli közös bizottsági szakértőnek, míg Hargitai János KDNP-s képviselő az ülésen a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t javasolta. Apáti István mi hazánkos politikus közölte: nem tartja helyesnek „nemzetközi pénzügyi körök által finanszírozott” szakértők megbízását, ezért mindkét javaslatról szóló szavazás során tartózkodni fog – írja az MTI.

A bizottság a GKI felkérését 2 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett, míg a TI felkérését 3 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett nem támogatta.

Kósa Lajost és Bánki Eriket is beidézték

Sopov Ildikó, tiszás politikus ismét javasolta Bánki Erik volt fideszes képviselő, az MNB-törvény 2016-os módosítása előterjesztőjének meghallgatását, Apáti István (Mi Hazánk) és Weigand István (Tisza) pedig szintén fenntartotta a Kósa Lajos, a Fidesz 2016-os parlamenti frakcióvezetőjének meghallgatására vonatkozó javaslatát.

Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatásáról a vizsgálóbizottság egyaránt 4 igen, 0 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett döntött.

Csőszi Attila egy korábbi sajtótájékoztatón felidézte, hogy 2016. március 1-jén fogadta el az Országgyűlés azt a Bánki Erik által benyújtott törvénymódosítást, amely az MNB alapítványainak adatnyilvánosságát korlátozta volna. Ehhez az időszakhoz kötődik Kósa Lajos volt fideszes képviselő azóta politikai szállóigévé vált mondata is, amely szerint az alapítványba helyezett vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.

A bizottsági elnök ezt a napot a közvélemény emlékezetében „a történelem legnagyobb bankrablásának” kezdeteként írta le, de hozzátette: szerinte a történet valójában már korábban, 2014 körül elkezdődött.

Ekkor köttethetett meg az általa »Orbán–Matolcsy-paktumnak« nevezett megállapodás, amely lehetővé tette, hogy a jegybank az árfolyamváltozásból származó nyereségéből mintegy 266 milliárd forintot helyezzen az általa létrehozott alapítványokba

– fogalmazott Csőszi Attila.