BulvárSzerző: index 2 napja 3 percnyi olvasás
Az igazgató felsorolta az állami tisztségekből kimaradt vezetőket.
Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója szerint az intézmény vezetői az elmúlt öt kormányzati ciklus alatt sem a kulturális tárca művészeti testületeiben, sem más állami szakmai kuratóriumban vagy grémiumban nem kaptak helyet. Ókovács Szilveszter úgy véli, az Opera összetettsége miatt az intézményben felhalmozódott tudás és tapasztalat hozzájárulhatna a kulturális szféra közös gondolkodásához.
Ókovács Szilveszter azután jelezte ezt, hogy a kulturális minisztérium felállította a színházművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti testületet frissített tagsággal. Az Opera főigazgatója üdvözölte a testületek megalakulását, de jelezte: az operai terület vezetői ezekből a szakmai testületekből is kimaradtak.
Az Opera-főigazgató szerint a hármas rendszer kialakítása óta már az ötödik kormány az, amelyik nem emel operai művészeti vezetőt ezen testületek sorába. Állítása szerint 2010 óta egyetlen vezető állású operai művész sem vett részt semmilyen állami szakmai kuratóriumban, grémiumban, bizottságban vagy felügyelőbizottságban.
Az Opera főigazgatója megjegyezte, hogy ezt nem feltétlenül kritikaként fogalmazza meg, inkább furcsaságnak tartja. Szerinte az operai vezetők így nem vettek részt olyan döntésekben, amelyeknél pénzt, hatáskört, lehetőségeket vagy hangszereket osztottak, és tiszteletdíjat sem kaptak ilyen munkáért. Ugyanakkor úgy véli, hogy az operai szakma tartós távolléte hátrányt is jelenthetett az intézménynek.
Meglátása szerint törvénymódosításoknál és más fontos szakmai egyeztetéseknél sem lehettek jelen, ami hatással lehetett az Operára.
Ókovács Szilveszter felvetette, hogy miért marad ki rendre az Opera, miközben az intézményhez tartozik az ország egyik legnagyobb zenekara, énekkara, gyermekkara és balettegyüttese, valamint az intézmény is a legnagyobb magyar színházként működik. Mint írta, a választ nem tudja, csak sejti. A főigazgató szerint az intézmény ugyan külön világ, de összetettsége éppen a színház-, zene- és táncművészetből épül fel. Emiatt a három terület szabályozása és szakmai irányának alakítása az Operára is hatással van.
Ókovács Szilveszter az Opera állítólagos túlhatalmát és lobbierejét célzó kritikákat is megemlítette. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak példája alapján ezek a róla kialakult legendák aligha támaszthatók alá azzal, hogy az intézmény vezetői rendre bekerültek volna az állami döntéshozó testületekbe. A főigazgató felsorolta azokat az operai vezetőket, akik szerinte nem kerültek be állami bizottságokba, grémiumokba, kuratóriumokba vagy felügyelőbizottságokba vezetői időszakuk alatt.
A felsorolásban szerepel többek között Almási-Tóth András művészeti igazgató, Anger Ferenc korábbi művészeti igazgató, Csiki Gábor és Strausz Kálmán volt karigazgatók, Gupcsó Gyöngyvér és Hajzer Nikolett gyermekkarvezetők, valamint Győriványi Ráth György, Halász Péter, Héja Domonkos, Kocsár Balázs és Rajna Martin fő-, illetve első karmesterek. A névsorban megtalálható továbbá Kesselyák Gergely első karmester, Kovács János megbízott főigazgató, Ókovács Szilveszter kormánybiztos és főigazgató, valamint Solymosi Tamás balettigazgató és Szabó-Sipos Máté karigazgató is.
Ókovács Szilveszter a jövőre nézve azt jelezte, hogy a Magyar Állami Operaházban is jelentős szakmai tudás és tapasztalat halmozódott fel, amely szerinte adott esetben hozzájárulhatna az ország és a kulturális szféra jobbítását célzó közös gondolkodáshoz.
(Borítókép: Ókovács Szilveszter 2022. november 17-én. Fotó: Karip Tímea / Index)