A jegybankelnök a Portfolio kérdésére, hogy tavalyi, Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában még hangsúlyosan a gyenge forint miatt importált inflációról beszélt, hogyan látja, az elmúlt időszak erősödése fényében létezik-e még ez a hatás, azt mondta:

valamennyien örülhetünk annak, hogy az elmúlt hónapokban egyre inkább a stabil forintárfolyam vált meghatározóvá.

Varga azonban úgy látja, hogy a külső kockázatok továbbra is jelentősek, ezért az MNB-nek különösen az energiapiaci és geopolitikai fejleményeket kell figyelemmel kísérnie. Varga szerint csak akkor lehet tartósan nyugodtabb a jegybank, ha a külső geopolitikai sokkok száma csökken, illetve a jelenlegi konfliktusok rendeződnek.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapok inflációs adatai megfeleltek az MNB előzetes várakozásainak.

Az inflációs cél esetleges felülvizsgálásáról – amelyről több sajtójelentés is érkezett az elmúlt hetekben, valamint csütörtöki beszédében is utalt erre – Varga egyelőre nem jelentett be konkrét változtatást. Arra a kérdésre, hogy napirendre kerülhet-e az inflációs cél módosítása, úgy reagált,

jelenleg nincs ezzel kapcsolatban bejelentenivaló.

A jegybankelnök előadásának központi témája az euró magyarországi bevezetése volt. Arra a kérdésre, hogy ehhez szükséges-e előbb elérni az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének mintegy 90 százalékát – miközben például Horvátország és Bulgária ennél alacsonyabb relatív fejlettség mellett lépett, illetve lép be az euróövezetbe –, Varga azt mondta: alapvetően nem egy konkrét fejlettségi küszöbre, hanem a felkészülésre és annak minőségére kell helyezni a hangsúlyt.

Szerinte ez a döntő kérdés:

ha Magyarország megfelelően felkészül, és a magyar gazdaságban előtte sikerül néhány fontos problémát rendezni, akkor lényegesen nagyobb eséllyel lehet sikeres az euró bevezetése.

Varga ezzel arra utalt, hogy a közös valuta átvétele önmagában nem garantálja a felzárkózást: az számít, milyen gazdasági szerkezettel, egyensúlyi mutatókkal és alkalmazkodóképességgel érkezik az ország az euróövezetbe.

A Portfolio arra vonatkozó kérdésére, hogy a jegybankelnök az előadásában arról beszélt, hogy az eurócsatlakozás előrehaladtával lesz tér a reálkamat csökkentésére, de célja az MNB-nek hogy a konvergencia teljes időszakában pozitív reálkamatot tartson fenn, Varga Mihály azt közölte, hogy a reálkamatra szükség van ahhoz, hogy a hosszú távú infláció úgy alakuljon, ahogyan azt a jegybank tervezi. Emellett úgy fogalmazott, hogy a pozitív reálkamatnak a várakozások alakításában is nagy szerepe van.

Arra a kérdésre, hogy a vállalkozások és a lakosság inflációs percepciója közelebb került-e a tényleges inflációhoz, Varga azt mondta: az MNB mérései szerint igen. Hozzátette, hogy nemcsak a jegybank saját adatait figyelik, hanem külső mérésekre is támaszkodnak. Ezek között megemlítette a GKI-t, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül érkező adatokat.

Varga szerint az mindenképpen a monetáris politika eredménye, hogy másfél év elteltével változott a gazdasági szereplők hozzáállása.

Az euró bevezetésével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a tényleges infláció vagy az inflációs percepció lesz-e fontosabb, Varga azt mondta: a maastrichti kritériumokat nominálisan kell teljesíteni, hosszabb távon azonban a percepció is fontos.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán