GazdaságSzerző: portfolio 2 napja 4 percnyi olvasás
Az épületek digitalizációja új típusú kiberfenyegetéseket hoz magával, hiszen az okosépületek hálózatba kapcsolt rendszerei – a beléptetőrendszerektől a klímaberendezéseken át a liftekig – mind potenciális támadási felületet jelentenek. A Savills friss elemzése azt vizsgálja, hogyan védekezhetnek hatékonyan az ingatlantulajdonosok, a bérlők és az üzemeltetők.
A probléma léptékét jól érzékelteti egy korábbi eset, amikor 2017-ben egy észak-amerikai kaszinó rendszerébe nem a szervereken keresztül törtek be a támadók, hanem egy internetkapcsolattal rendelkező akvárium hőmérséklet- és etetésvezérlő szenzorán át. Az eszközt senki nem védte külön, így hátsó ajtóként szolgált a kaszinó teljes hálózatához és az ott tárolt adatokhoz.
A kiberbiztonsági kockázat mára a vállalati prioritások élére került. A Bank of England felmérése szerint a megkérdezettek 77 százaléka sorolja a kibertámadásokat a legnehezebben kezelhető kockázatok közé, míg 2014-ben ez az arány még alig 10 százalék volt. Az anyagi következmények is súlyosak, hiszen
az Egyesült Királyságban az adatvédelmi incidensekért akár 17,5 millió font vagy a globális árbevétel 4 százalékának megfelelő bírság is kiszabható, az EU-ban pedig az alapvető szolgáltatókat 10 millió eurós, illetve a globális éves árbevétel 2 százalékáig terjedő szankciókkal sújthatják.
A 2025-ös RICS létesítménygazdálkodási felmérésben a válaszadók 27 százaléka számolt be arról, hogy épületüket kibertámadás érte az előző 12 hónapban, míg egy évvel korábban ez az arány még csak 16 százalék volt.
Az okosépületek radikálisan kiterjesztik a támadási felületet
– mutat rá Tim Spencer, a Savills EMEA ingatlankezelési technológiai vezetője. Az épületfelügyeleti rendszerektől a beléptetőrendszereken és az épületgépészeti megoldásokon át az okoshűtőkig és okoshangszórókig minden hálózatba kötött eszköz veszélyforrást jelenthet. A mesterséges intelligencia tovább fokozza a kockázatot, mivel a támadók az AI segítségével gyorsabban fejleszthetnek kártékony kódot, könnyebben skálázhatják műveleteiket, és a támadásaikat is nehezebb észlelni – bár az AI a védekezés oldalán is hasznos eszköznek bizonyul.
A Savills szakértői szerint a kiberkockázatok kezelésében négy terület kulcsfontosságú, ezek a csatlakoztatott eszközök és rendszerek átfogó feltérképezése, a felelősségi körök egyértelmű tisztázása, a hozzáférés-szabályozás megerősítése, valamint az ellenálló képesség beépítése a működésbe és a szerződésekbe. Ivo Krastins, a Savills digitális tanácsadási vezetője hangsúlyozta, hogy az első lépés a rejtett kockázatok feltárása, vagyis pontosan tudni kell, milyen eszközök és szoftverek találhatók a portfólióban, és hol rejtőzhetnek eddig észrevétlen sérülékenységek. Legalább ennyire fontos a munkatársak képzése is, hiszen az emberi tényező továbbra is az egyik legfontosabb védelmi vonal.
Az ingatlanok technológiai rendszereinek felügyelete gyakran szétaprózódik a tulajdonosok, üzemeltetők, integrátorok és beszállítók között, így egyetlen félnek sincs teljes rálátása a teljes infrastruktúrára – hívja fel a figyelmet Russell Perkin, a Savills szolgáltatásnyújtási vezetője. Ehhez társulnak a korszerű biztonsági vezérlők nélkül tervezett, de azóta hálózatba kapcsolt korábbi rendszerek, amelyek kívül esnek a rendszeres frissítési és monitorozási ciklusokon. A védekezéshez elengedhetetlen a többlépcsős hitelesítés, a jogosultságok pontos szabályozása, az épületfelügyeleti és a vállalati informatikai hálózatok szegmentálása, valamint a beszállítói lánc ellenőrzése, beleértve a szoftverfrissítési és adattitkosítási kötelezettségek szerződéses rögzítését is.
A kiberbiztonsági ellenálló képesség mára az ingatlanok eszközkezelésének alapkérdésévé vált,
amely az akvizíciótól a kialakításon át az üzemeltetésig formálja a döntéseket. Péroline Prevost-Manseau, a Savills France irodaügynökségi vezetője szerint a kiberbiztonság kiemelt ingatlanpiaci szemponttá is vált: a bérlők elvárják, hogy az épület a csatlakoztatott eszközök, hálózatok és adatok biztonságát ugyanúgy garantálja, mint az energiahatékonyságot vagy a bérlők komfortját. Egyre több tulajdonos rögzíti a kiberbiztonsági követelményeket már a tervezési specifikációkban és a beszállítói szerződésekben megelőzve, hogy egy incidens bekövetkezte után, utólag kelljen intézkedni.
A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio