Elharapódzó hangulat

Oroszország szerepe régóta kettős az Európai Unió számára (fontos kereskedelmi partner, de növekvő biztonsági fenyegetés), a helyzet pedig ciklikusan kiutasítási hullámokat gerjeszt, visszatérően az egész kontinensre kiterjedő biztonsági fenyegetésre válaszul.

Az első ilyen reakciót a 2014-es ukrajnai események váltották ki, amikor több, főként keleti EU-tagállam számos diplomatát távozásra szólított fel.

Lazán kapcsolódik ehhez, hogy a magyar belpolitikát szintén 2014-ben rázta meg az ügy, amikor a Jobbik akkori Európai Parlamenti képviselőjét, Kovács Bélát, az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentette azzal, hogy az Unió intézményei ellen kémkedik. Az ügy éveken át húzódott, többször előkerült az a vád, hogy a reprezentáns Moszkvának végez fedett tevékenységet. Az ügyben ítélet csak 2021-ben született, eddigre a politikus már nem Brüsszelben dolgozott, a hírek szerint az orosz fővárosban telepedett le. Bár az ügy nagy port kavart, nem járt közvetlen diplomáciai konfrontációval Moszkva és Budapest között, kiutasítások nem történtek.  

Miközben a Jobbik EP-képviselője körüli ügyek húzódtak, Magyarország 2018-ban kiutasított egy orosz diplomatát. Akkor az Egyesült Királyságban kirobbanó Szergej Szkripal-ügy hullámai értek el Budapestig. A kiugrott FSZB-s tiszt (ez a szál nem teljesen bizonyított, csak a magas rangú katonatiszti beosztása) a brit titkosszolgálatnak, az MI6-nek szivárogtatott ki információkat, emiatt novicsok idegméreggel akarták megmérgezni az angliai salisburyi otthonában. Ez Európa-szerte nagy figyelmet kapott, több ország is kiutasított kémkedés vádjával orosz diplomatákat, de többen például nem hoztak ilyen lépést.

Ez tekinthető a második nagy kiutasítási hullámnak, a tanulmányok szerint ekkor 30 ország nagyjából 150 orosz diplomatát tiltott ki, ami szokatlan lehetett a Kreml számára.

A Szkripal-ügy egyetlen országban történt, mégis a szolidaritási hullám következtében lezajló kiutasítások jelentősen rontották Moszkva kémkedési lehetőségeit.

Sergey #Lavrov meets w/ the Russian diplomats expelled by some Western countries due to the British provocative accusations against Russia, that it has allegedly poisoned Sergey Skripal & his daughter Yulia pic.twitter.com/hTOceBqmw6 https://x.com/hashtag/Lavrov?src=hash&ref_src=twsrc%5Etfw

— MFA Russia (@mfa_russia) April 9, 2018

Volt még egy komolyabb nemzetközi figyelmet generáló eset, Csehország 2021-ben 18 orosz diplomatát utasított ki 72 órás határidővel egy 2014-es lőszerraktár robbanási ügy felderítése után. Először három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia közösséget vállalt Prágával, ők is néhány személyt nemkívánatosnak ítéltek. Később ehhez csatlakozott Szlovákia és Románia is. Moszkva válasza eszkalációt jelentett, a hatóságok összesen 20 cseh diplomatának kellett távoznia, méghozzá viharos sebességgel, mindössze 24 óra alatt.

Az eszkalációs pont

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta egyre fojtogatóbb lett Európában a légkör az orosz nagykövetség dolgozói számára, az Európai Unió és a NATO tagállamai sorra jelentették be, hogy kémkedéssel gyanúsított, orosz állampolgárságú személyeket utasítanak ki az országból. Élen járt ebben Lengyelország, Mariusz Kamiski belügyminiszter 2022 márciusában összesen 45 diplomatát azonosított a megnevezett vádakkal. Varsó öt napot adott az érintetteknek a távozásra, kivéve egy, különösen veszélyesnek ítélt személy esetében, neki mindössze 48 órája maradt az ország elhagyására. Pontos indokokat nem neveztek meg, ugyanakkor kétségtelen volt, hogy a kormányzat és a hatóságok különösen súlyos veszélynek tekintik az orosz tevékenységet az országban, különösen akkor, amikor ukrán menekültek százezrei áramoltak be. Szergej Andrejev, Oroszország lengyelországi nagykövete tagadta a vádakat, majd közölte, hogy Moszkva fenntartja a jogot a megtorló intézkedések megtételére. Erre pár hetet kellett várni, 2022. április 8-án bejelentették, hogy

összesen 45 lengyel diplomatának kell távoznia az országból április 13. éjfélig.

Ezt követően azonban beindult az újabb és az eddigi legnagyobb hullám: a nyugati országok sorra tiltották ki az orosz diplomatákat. Voltak olyan kormányok, melyek akár több tucatot is, Franciaország és Németország 40 fölé ment ebben. Csak az inváziót követő hat hétben több száz orosznak kellett távoznia a térségből, ennek pontos számát illetően csekély eltérést mutatnak a források, az viszont kétségtelen, hogy százas nagyságrendről van szó. Kiemelték, hogy ebben a hullámban már olyan hatalmak is így határoztak, melyek korábban tartózkodtak ettől, például Japán.

Az ukrajnai háború következtében Richard Moore, a brit külföldi hírszerzés akkori vezetője néhány hónappal a katonai invázió megindítása után úgy nyilatkozott, hogy a kontinens kiutasítási gyakorlata jelentősen csökkentette a Kreml kémkedési lehetőségeit. Azt is kiemelte, hogy a hírszerző ügynökségek „meglehetősen összehangolt” lépéseket tesznek az ügyben.

Tehát Európa-szerte nagyjából a felét – a legutóbbi számlálás szerint valamivel több mint 400 diplomáciai álcával dolgozó orosz hírszerző tisztet – utasították ki. Ez valószínűleg a felére csökkentette a képességüket arra, hogy Oroszországnak kémkedjenek Európában

– mondta Moore.

Azóta ezek a számok tovább növekedtek, egyre inkább az ezres nagyságrendhez közelítenek. Vannak olyan hangok, aki szerint még ez sem elég, még mindig „túl sok” orosz diplomata dolgozik a kontinensen. Ennek a véleményének adott hangot Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter is nemrégiben:

There are still far too many Russian diplomats across the European Union.We estimate their number at more than two thousand, and we believe that at least 40 percent of them are engaged in activities incompatible with diplomatic status. They are handling intelligence… pic.twitter.com/TwfQ8lPlhA https://t.co/TwfQ8lPlhA

— Ministry of Foreign Affairs (@PolandMFA) September 3, 2026

Mit jelent ez?

Ahogy arra Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese is felhívta a figyelmet, vannak olyan helyzetek, amikor egy ország nem nyilvánosan „ad jelzést” egy diplomatának a távozásra. Ez az óvatosabb diplomáciai egyensúlyozás része, amely törekszik a két érintett kormány közötti kapcsolatokban a lehető legkevesebb károkozásra, ugyanakkor a veszélyes tevékenység megfékezésére.

Az amerikai agytröszt, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) a nyilvános kiutasításoknál azt emelte ki, hogy ezek demonstratív lépések, melyek egyértelműen a nagyközönség előtt

jelzik Moszkvának az elszántságot a potenciálisan „destabilizáló tevékenység” megfékezésére.

A másik szempont, hogy ezzel lényegében elszigeteljék a nemzetközi porondon az oroszokat, így több szervezetben, multilaterális fórumokon sem maradt kézzelfogható befolyása a Kremlnek. A kiutasítás a diplomáciai térben tehát egyszerre védekező lépés és reakció. A lehetséges intézkedések száma ugyanakkor nem korlátlan, és potenciálisan ellenlépésekre lehet számítani, ami az végeredményben mindkét oldal lehetőségeit is rontja. A 2022-es elemzés éppen Magyarországot emelte ki, hogy kifejezetten Budapest állt ellen ezeknek a lépéseknek, itt nem történtek (nyilvános) kiutasítások. A korábban ecsetelt módon a látványos döntéseket megelőzik valamilyen súlyos esetek.

Moszkva nem szokott késlekedni a válasszal, ez nem minden esetben volt teljesen arányos.

Több ország – így Szlovákia, Németország, Portugália, vagy Dánia – mennyiségileg sokkal kisebb kiutasítást kapott, mint amennyit ők bejelentettek. A visszafogottnak tűnő ellentételezés adott esetben abból is fakad, hogy az orosz hatóságok nem tudnak ugyanannyi konzulátuson dolgozót kitiltani. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy pusztán ez lenne az egyetlen diplomáciai lehetőség, amit a Kremlben előhúznak: gyakran a nagyköveti szintű kapcsolatok leminősítése vagy a konzulátusok bezárása a válasz. A diplomáciai csatározás mindkét oldal számára rontja a lehetőségeit a vitás esetek elsimítására, vagy az információszerzésre. Mivel az érintett dolgozóknak valódi munkahelye (is?) van, ezért a konzulátusokon és a nagykövetségeken a munka is nehezebbé válik, így a kommunikációs csatornák és az ügyintézés hatékonysága is beszűkülhet.

️ Orbán expels 10 Russian diplomatsHungarian Foreign Minister Anita Orbán said the Russian diplomats had engaged in activities incompatible with diplomatic status under the Vienna Convention. They have been ordered to leave the country.For Hungary, this is a particularly… pic.twitter.com/zM6nBNxiWL https://t.co/zM6nBNxiWL

— NEXTA (@nexta_tv) September 8, 2026

Orbán Anita kijelentése után a magyar kormány tehát egyértelműen elkötelezte magát a nyugati álláspont mellett. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen áron, Budapestnek ettől kell-e számítania valamilyen jelentős reakcióra a Kreml részéről? Az igazság az, hogy erre

egyelőre nem lehet biztos választ adni.

A korábbi példák logikája alapján Moszkva az arányos ellenlépéseket preferálja, ilyen forgatókönyv esetén valószínűsíthető 10 körüli magyar diplomata kiutasítása Oroszországból. Várhatóan a tisztábban látáshoz már nem kell túl sokáig várni, az orosz döntéshozók eddig maximum néhány hetes különbséggel nyilvánosságra hozták, hogy milyen ellenlépés mellett határoztak. Van kirívó példa, amikor hónapokkal később jelentették be a döntést, ezt azzal magyarázzák, hogy a „megfelelő időben” teszik meg a szükséges intézkedést. A mostani helyzet abból a szempontból különleges, hogy alig pár nappal vagyunk az orosz Duma választások előtt, ezért most a szokásosnál is határozottabb kommunikációra lehet számítani a képviselőktől, vagy a szóvivőktől. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni azt, hogy ezek az üzenetek ebben a helyzetben főként a „befelé” szólnak, az egyre bizonytalanabbá váló politikai helyzetben határozott kiállást kell mutatni. Kérdés, hogy ez „kifelé” is megnyilvánul-e, vagyis Magyarország esetleg arányosnál is nagyobb, eszkalációs jellegű ellenreakciót kap.

Címlapkép forrása: Florian Gaertner/Photothek for the German Federal Foreign Office via Getty Images