GazdaságSzerző: vg 2 napja 6 percnyi olvasás
Leállt Magyarország gazdasági felzárkózása, ráadásul a korábbi eurócsatlakozóknál jóval nehezebb helyzetből indulunk. A jegybank elnök szerint a magyar gazdaság fő problémája jelenleg a növekedés, ezért az euró bevezetése önmagában nem jelent megoldást.
A magyar gazdaságnak jelenleg növekedési problémája van, a felzárkózás leállt – mondta Varga Mihály a 64. Közgazdász Vándorgyűlésen. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az euró bevezetésére való felkészülés mellett ezért hasonlóan fontos feladat a gazdasági növekedés újraindítása.
Elmondás szerint Magyarország ráadásul a korábbi eurócsatlakozók többségénél kedvezőtlenebb helyzetből indul. A hazai GDP 2020 és 2025 között évente átlagosan 1,2 százalékkal bővült, szemben a kelet-közép-európai országok 2 százalékos átlagával. A korábban csatlakozó országok többsége kedvező konjunktúrában készült az euró átvételére, az eurózónához viszonyított növekedési különbözetük a belépést megelőző öt évben közel 7 százalékpont volt.
Varga Mihály szerint a közös pénz önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság problémáit. Az euró fontos eszköze lehet a jólét fenntartható növelésének és a felzárkózásnak, a csatlakozási kritériumok teljesítése azonban nem garantálja a gazdasági sikert.
A jegybankelnök ezért a gyors helyett a sikeres euróbevezetést tartja elsődlegesnek. Ehhez három feltételt nevezett meg: társadalmi támogatottságot, összehangolt stratégiát és felkészült reálgazdaságot.
A reálgazdaság gyengébb teljesítményével szemben a pénzügyi piacokon látványosan javult Magyarország megítélése. Varga Mihály szerint a kedvező befektetői hangulat és az euróval kapcsolatos várakozások hatására a Covid óta nem látott szintre javult a magyar kockázati megítélés.
Március vége óta több mint 190 bázisponttal csökkent a tízéves magyar állampapír hozama, amely a lengyel tízéves hozam alá került. Erre hosszú évek óta nem volt példa, a magyar hozamcsökkenés pedig regionális összevetésben is kiemelkedő.
A forint teljesítménye szintén javult, mely kapcsán Varga Mihály közölte, hogy ez az elmúlt másfél év fegyelmezett kamatpolitikája és az euróvárakozások beárazódása magyarázza.
A magyar fizetőeszköz ebben az időszakban a világ egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizájává vált, bár az olaj- és energiaárak legutóbbi emelkedése rontott a teljesítményén.
A jegybankelnök szerint a 2030–2031-es csatlakozást feltételezve gyors hozamkonvergencia ment végbe. A piac jelenleg nagyjából 60 százalékban árazza Magyarország euróövezeti belépését. További hozamcsökkenés jöhet, ha az ország hitelesen halad a kitűzött cél felé, és ezt a gazdaságpolitikai intézkedések is alátámasztják.
Magyarország a 2004-es európai uniós csatlakozással vállalta az euró későbbi bevezetését. Varga Mihály szerint a jogi helyzet egyértelmű, a politikai elköteleződés és a gazdasági feltételek azonban jelentősen változtak azóta.
Most új szakasz kezdődött, amelyben az euró bevezetésére vonatkozó vállaláshoz Varga Mihály szerint erős politikai elköteleződés társul.
A társadalmi támogatottság már adott. Az Európai Bizottság 2026 májusi felmérése szerint a magyarok négyötöde támogatja az euró bevezetését, ami a csatlakozást tervező országok között a legmagasabb arány. Saját országuk felkészültségét ugyanakkor jóval szigorúbban ítélik meg: mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy Magyarország készen áll a váltásra. Összehasonlításként Horvátországban 37, Bulgáriában 29 százalék tartotta felkészültnek az országot az euró bevezetése előtt.
A maastrichti kritériumok teljesítése az elmúlt másfél évtizedben jelentősen ingadozott. A 2008–2009-es pénzügyi válság körüli időszakban Magyarország egyetlen feltételnek sem felelt meg. A 2010 után megindult javulás eredményeként 2015–2016-ban valamennyi kritérium teljesült.
A 2020-as évek gazdasági sokkjai újabb visszaesést hoztak, így 2024-ben és 2025-ben egyik feltételnek sem felelt meg az ország. Idén az infláció esetében már ismét sikerült elérni a referenciaértéket.
Varga Mihály szerint a világgazdaság strukturális átalakulása jóval nehezebb környezetet teremt a magyar eurócsatlakozáshoz, mint amellyel a korábbi belépők találkoztak.
A deglobalizáció, a romló demográfiai helyzet és a növekvő adósságterhek fékezik a növekedést. A világgazdaság 2020 és 2025 közötti bővülése mintegy 0,7 százalékponttal maradt el az előző évtized átlagától. Közben a dekarbonizáció, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció jelentős beruházásokat követel.
Európa Varga Mihály szerint az átalakulás egyik vesztese. Magasak az energiaköltségek, öregszik a társadalom, jelentős az innovációs lemaradás, a széttöredezett belső piac pedig rontja a növekedési lehetőségeket.
Az eurózóna világgazdasági súlya az ezredforduló körüli 20 százalékról mintegy 15 százalékra csökkent, holott közben több mint tíz ország csatlakozott hozzá. Kína részesedése ugyanezen időszak alatt 3,5 százalékról 16,6 százalékra emelkedett
– húzta alá a jegybankelnök.
Az inflációs környezet is kedvezőtlenebb lett. A geopolitikai feszültségek, a sérülékeny beszállítói láncok és a nyersanyagpiaci szűk keresztmetszetek ismétlődő kínálati sokkokat okoznak. Európa különösen kitett ezeknek, mivel szinte valamennyi fontos nyersanyagból nettó importőr.
Az euró egyik közvetlenül számszerűsíthető előnye a forint és az euró közötti átváltási költség megszűnése. Az MNB becslése szerint ez évente 100–130 milliárd forintot, a GDP mintegy 0,1–0,15 százalékát jelenti.
Az árfolyam stabilitása Varga Mihály szerint önmagában is fontos a gazdasági bizalom szempontjából. A kisebb árfolyam-ingadozás jellemzően magasabb bizalommal, a növekvő bizonytalanság pedig annak romlásával jár együtt.
A magyar gazdaság már most szorosan kötődik az euróövezethez: az export közel 59 százaléka a közös pénzt használó országokba irányul. Magyarország ezen a téren néhány euróövezeti tagállamnál is mélyebben integrálódott.
Varga Mihály szerint az euró bevezetése a külföldi tőkebefektetéseknek is lendületet adhat. A sikeres csatlakozás feltétele ugyanakkor változatlan: Magyarországnak felkészült gazdasággal, újrainduló növekedéssel és megfelelő gazdaságpolitikai mozgástérrel kell eljutnia az euró átvételéig.
Ugyanakkor az euróbevezetés egyik legnagyobb kockázatának az önálló monetáris politika elvesztését nevezte Varga Mihály. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint ennek súlya alapvetően attól függ, mennyire mozog együtt a magyar gazdaság és az infláció az euróövezettel.
A monetáris önállóság feladása akkor okoz kisebb problémát, ha a magyar reálgazdasági növekedési ciklus egybeesik az eurózóna országaiban tapasztalható folyamatokkal, és hasonló összhang alakul ki az infláció terén is. Az első feltételnél Magyarország kedvező helyzetben van: a hazai gazdasági ciklus erősen korrelál az euróövezetével.
Az inflációnál már nagyobbak a kockázatok. Varga Mihály szerint ezen a területen strukturális különbségek vannak, amit Bulgária jelenlegi inflációs nyomása is jelez. A közép-kelet-európai országok inflációs ciklusait jelentősen befolyásolja a nagyobb energiafüggőség és az energiaárak emelkedésével szembeni erősebb kitettség.
Az MNB elnöke szerint a gazdasági felkészülés messze túlmutat a jegybank és a Pénzügyminisztérium feladatain. A sikeres csatlakozáshoz a teljes gazdaságpolitika összehangolására szükség van, ebben az egyes szakpolitikáknak, köztük az energiapolitikának is fontos szerep jut.
Konkrét vállalást Varga Mihály nem tett az euró bevezetésének időpontjára, az inflációval kapcsolatban azonban egyértelműen fogalmazott.
Az infláción nem fog múlni a magyar euróbevezetés
– mondta.
Hozzátette, hogy a magyar infláció jelenleg az egyik legalacsonyabb Európában, ezen a téren Magyarország Dániával áll holtversenyben. Az eddigi eredmények ugyanakkor szerinte legfeljebb részsikernek tekinthetők, ezért a jegybank nem engedhet a fegyelmezett monetáris politikából.
Az MNB ennek megfelelően az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, és fenntartja a türelmes, óvatos monetáris politikát.
Azonban a sikeres konvergenciához a reálgazdaság felzárkózása is szükséges, ezért a bérdinamikát összhangba kell hozni a munka termelékenységének növekedésével, emellett folytatni kell a versenyképesség javítását és az infrastruktúra fejlesztését – véli.
Varga Mihály az úgynevezett eurófáradtság veszélyére is felhívta a figyelmet. Korábbi csatlakozások tapasztalatai alapján az euró sikeres bevezetése után a gazdasági szereplők egy része hajlamos lazítani a korábbi feszes és céltudatos stratégiai gondolkodáson. Magyarországnak ezt a folyamatot is el kell kerülnie. Az euró bevezetése közvetlenül érintheti a magyar bankrendszer jövedelmezőségét is.
A piaci vállalati és lakossági hitelek kamataiban Varga Mihály szerint jelentős tér maradt a konvergenciára, a csatlakozás előnyei pedig a költségvetés oldalán is megjelenhetnek.
A bankoknak ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy a korábbi évek erős kamateredményei tartósan mérséklődhetnek. A magas kamatmarzsok jelentősen támogatták a hazai pénzügyi szektor profitabilitását, az euróbevezetési folyamat azonban ezen a területen is változást hozhat.
„Ezek a marzsok a jövőben várhatóan csökkenni fognak, ezért a bankrendszernek is szüksége van a versenyképesség javítására” – fogalmazott az MNB elnöke.
Varga Mihály arra is figyelmeztetett, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése önmagában nem garantálja a sikeres euróbevezetést. Ezek a csatlakozás szükséges feltételei, a magyar gazdaság felkészültsége azonban ennél szélesebb körű alkalmazkodást igényel.
A következő hetek és hónapok meghatározó kérdése lehet a csatlakozási folyamat hivatalos megindítása. Ennek része a bankunióhoz és az európai szanálási rendszerhez való csatlakozás, valamint a felügyeleti rendszerek összehangolása.
A folyamat egyik kulcsfontosságú állomása az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépés lesz. Ebben Magyarországnak legalább két évet kell eltöltenie, a korábbi euróbevezetések tapasztalatai alapján azonban ennél hosszabb időszakra is szükség lehet.
Varga Mihály szerint Magyarország számára ugyanez a siker egy feltételhez kötődik: a magyar euró akkor lehet sikeres, ha maga a felkészülési folyamat is az lesz.
Idén Eger városa biztosított helyszínt a Közgazdász Vándorgyűlésnek, és látja vendégül a résztvevőket, a kétnapos rendezvény pénteken folytatódik.
Napi