Vészhelyzetté fokozódott Európa lakhatási válsága, az egész kontinensen súlyos problémát jelent, hogy a fiatalok és az átlagos jövedelmű emberek egyre nehezebben tudnak saját otthont vásárolni vagy akár megfizethető albérletet találni – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság lakhatásért felelős biztosa.

Dan Jorgensen az Euronewsnak úgy fogalmazott: a lakhatási válság mára teljesen elfogadhatatlan mértékűvé vált, Brüsszel ezért rendkívül komolyan veszi a helyzetet.

Az Európai Bizottság adatai alapján az ingatlanárak az elmúlt tíz évben mintegy 60 százalékkal emelkedtek az EU-ban, míg az átlagos bérleti díjak több mint 20 százalékkal nőttek.

„Európa számos városában egyszerűen túl magasak az árak” – mutatott rá Jorgensen. A fiatalok mellett már a normális munkával rendelkező átlagemberek is kiszorulnak a nagyvárosokból, rendőrök, ápolók, tanárok nem tudják a saját fizetésükből megoldani a lakhatásukat.

A biztos szerint Brüsszelnek is szerepet kell vállalnia a válság kezelésében, még akkor is, ha az Európai Uniónak nincs közvetlen hatásköre a lakhatás terén.

– jelentette ki.

Az Európai Bizottság egyelőre az Airbnb-t vette célkeresztjébe.

Nemrég olyan új szabályokat javasoltak, amelyek nagyobb mozgásteret adnak a nemzeti és helyi hatóságoknak a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás korlátozására.

Ez a probléma különösen a népszerű turisztikai helyeken látványos. Lisszabon, Barcelona és más európai nagyvárosok lakói régóta panaszkodnak arra, hogy az Airbnb-hez hasonló platformok lakásokat vonnak ki a hosszú távú bérleti piacról, ezzel pedig felhajtják az árakat. Bár ezek az ingatlanok az EU teljes lakásállományának mindössze 1,2 százalékát teszik ki, egyes turisztikai gócpontokon az arányuk elérheti a 20 százalékot is.

Jorgensen szerint egyes városokban azért szorulnak ki a helyiek az otthonaikból, mert a tulajdonosok több pénzt kereshetnek a rövid távú kiadással. Az új uniós szabályok viszont kellő jogi hátteret adnának a helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy a lakhatási szempontból különösen nehéz helyzetben lévő területeken korlátozhassák a rövid távú lakáskiadást.

Azonban a rövid távú lakáskiadás megfékezése önmagában nem oldja meg a lakhatási válságot. Az uniós biztos szerint több új lakásra, felújításra és a már meglévő épületek újrahasznosítására is szükség van.

Jorgensen a lakhatási válság társadalmi és gazdasági következményeire is figyelmeztetett. A magas árak miatt ugyanis sokan nem tudnak családot alapítani, megfelelő munkát vállalni vagy hozzáférni a szükséges oktatáshoz.

Az uniós biztos szerint a megoldáshoz a bürokrácia csökkentésére és további források bevonására is szükség lesz.