GazdaságSzerző: vg 2 napja 4 percnyi olvasás
A pénzügyminiszter szerint Magyarországon ugyan volt gazdasági növekedés, annak üteme elmaradt a versenytársakétól.
Kármán András pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság 64. Közgazdász Vándorgyűlésén közölte, hogy kész recept helyett elsősorban diagnózist és jövőképet kíván felvázolni, ráadásul a helyzetértékelése kevés jó hírt tartalmaz. Úgy vélte, a hiteles gazdaságpolitika alapja az őszinteség a piaci szereplőkkel, a szakmával és az állampolgárokkal szemben. Értékelése szerint a magyar gazdaság problémái két fő területre vezethetők vissza: a növekedésre és a költségvetés helyzetére.
Kármán András közvetelneül Varga Mihály jegybankelnök előadása után a pódiumra lépve, az első nagy problémának a magyar növekedési modell kifulladását nevezte. Felidézte, hogy Magyarország a rendszerváltás után még a régió éllovasának számított, mára azonban a térség sereghajtói közé került. Az uniós csatlakozás idején az egy főre jutó magyar fejlettség az EU-átlag 62 százalékán állt, ami szinte valamennyi szomszédos ország mutatójánál magasabb volt. Lengyelország akkor 52, Litvánia 50 százalékon állt. Azóta
A pénzügyminiszter szerint Magyarországon ugyan volt gazdasági növekedés, ám annak üteme elmaradt a versenytársakétól, az azt hajtó modell pedig kifulladt. Az előző rendszer gazdaságpolitikája egyre több külföldi tőkére, újabb összeszerelő üzemekre és a foglalkoztatás folyamatos bővítésére épült. Ez az extenzív modell egy ideig működött: beruházásokat vonzott az országba, csökkentette a munkanélküliséget és javította a növekedési mutatókat.
Kármán András szerint ennek a modellnek azonban világos korlátai vannak. Egy idő után elfogy a gazdaságba bevonható munkaerő, és telítődik az olcsó munkára épülő tőkevonzás lehetősége. Magyarország nem lépett időben magasabb szintre, ezért beleütközött ebbe a korlátba.
Ennek egyik legerősebb bizonyítékaként az előző kormányzati ciklus gazdasági teljesítményét említette. Közlése szerint négy év alatt összesen kevesebb mint 1 százalékkal nőtt a magyar GDP. Kiemelte, hogy ez a teljes négyéves időszak növekedése volt, és ugyanezen idő alatt Magyarország versenytársai ennél jelentősen gyorsabban bővültek.
A pénzügyminiszter szerint abból, hogy a gazdaság több tőke és több munkaerő bevonásával már nem képes a korábbi módon növekedni, egyenesen következik a termelékenység szerepének felértékelődése. Magyarország azonban éppen ezen a területen maradt le a régió sikeres országaitól.
Az elmúlt 16 év magyar termelékenységnövekedése a térség egyik leggyengébb teljesítménye volt – véli a pénzügyminiszter.
Kármán András külön problémaként beszélt a bérek és a termelékenység elszakadásáról is. Elmondása szerint Magyarországon évek óta tartósan gyorsabban emelkednek a bérek, mint a termelékenység. 2010 óta a vállalatok reálbérköltségei 40 százalékkal növekedtek, a termelékenység viszont mindössze 19 százalékkal javult.
A különbség sokáig nem okozott komolyabb feszültséget, mert a gazdaságpolitika több eszközzel ellensúlyozta. A munkáltatói járulékokat 27 százalékról 13 százalékra csökkentették, emellett a forint fokozatos leértékelődése is segítette a vállalatok költség-versenyképességének fenntartását – közlte.
A pénzügyminiszter szerint ez a mozgástér 2022-re lényegében elfogyott. A feszes munkaerőpiac és a jelentős minimálbér-emelések azóta is folyamatosan felfelé hajtják a béreket, a munkáltatói járulékok további érdemi csökkentésére viszont már alig maradt lehetőség.
A pénzügyminiszter úgy értékelt, hogy az elmúlt évek másik nagy problémája a költségvetési politika szétesése volt. Felidézte: 2011 és 2019 között a GDP 2,6 százalékát tette ki az átlagos államháztartási hiány, azóta azonban tartósan jóval magasabb szintre került a deficit.
Kármán szerint kormányzati intézkedések nélkül idén 8,3 százalékos lenne a hiány. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a deficit már nem átmeneti kilengést mutatott, hanem magas szinten ragadt. A pénzügyminiszter az előző kormány költségvetési gyakorlatát bírálva úgy fogalmazott, olyan büdzsék készültek, amelyek számai már a kihirdetés pillanatában sem voltak reálisak. „Ez nem tervezés, ez a tervezés látszata” – szögezte le.
Ennek Kármán szerint komoly ára lett: elveszett a költségvetési politika hitelessége. Úgy véli, hogy az elmúlt években a büdzsé az iránytű szerepét is elvesztette, ezért az új kormány egyik legfontosabb feladatának a bizalom visszaszerzését tekinti.
A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a költségvetés a legőszintébb dokumentum, mivel abból derül ki, mire költ valójában az állam. A büdzsé szerkezete pedig szerinte súlyosan eltér az európai gyakorlattól. „Nem egyszerűen eltérünk az uniós átlagtól, hanem szélsőségesen kilógunk belőle” – jelentette ki.
Kármán szerint az előző kormány munkaalapú társadalmat és támogatásalapú gazdaságot épített. Úgy látja, a vállalatok puha költségvetési korlátok között működhettek, a családok viszont jóval szigorúbb feltételekkel szembesültek.
A pénzügyminiszter a működő szociális hálót a gazdasági alkalmazkodás egyik feltételének nevezte. Értékelése szerint megfelelő biztonság mellett az emberek könnyebben váltanak munkahelyet, képezik át magukat és vállalnak gazdasági kockázatot.
Az adórendszer átalakítása kapcsán pedig úgy fogalmazott: „sorra bezárjuk a kiskapukat, amelyekkel a legtehetősebbek kicsúsztak az adófizetési kötelezettség alól”.
A kormány gazdaságpolitikájának egyik célja Kármán szerint a versenyfeltételek kiegyenlítése lesz. A vállalatok megerősödését elsősorban a piaci versenytől várja, a támogatásalapú gazdaságpolitika szerepét pedig visszaszorítaná.
A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy a költségvetési kiigazítás milyen hatással lehet a gazdasági növekedésre. Szerinte a nemzetközi közgazdasági tapasztalat azt mutatja, hogy a növekedést megőrző konszolidációk elsősorban a kiadási oldal racionalizálására épültek.
Kármán ezért az állami kiadások csökkentésére és a pazarló működés felszámolására helyezné a hangsúlyt az adóemelések helyett. Két területet ugyanakkor egyértelműen kivett a lehetséges megtakarítások köréből: az egészségügyet és az oktatást. „Ott spórolni annyi lenne, mint a jövőtől lopni” – mutatott rá.
A kormány tervei szerint így a költségvetési kiigazítás súlypontja az állam működésének racionalizálására kerül. A pénzügyminiszter érvelése alapján a cél olyan konszolidáció végrehajtása, amely mellett megmaradhatnak a gazdasági növekedés feltételei.
A pénzügyminiszter értelmetlen gyakorlatnak nevezte, hogy a költségvetést már tavasszal benyújtották az Országgyűlésnek. A jövőben ősszel készül el a büdzsé, a tervezetet október végéig terjesztik a parlament elé. A költségvetés módosításának gyakorlatát ugyancsak átalakítják. „A költségvetéshez mostantól csak az Országgyűlés előtt, és nem titkos módon fogunk hozzányúlni” – ígérte Kármán.
A pénzügyminiszter szerint a bizalom visszaszerzésében már érzékelhető előrelépés történt. Ennek egyik jelét az állampapírhozamok csökkenésében látja. Az alacsonyabb hozamok mérséklik az állam finanszírozási költségeit, és a vállalati szektorban is több beruházást tehetnek jövedelmezővé.
Napi